Több mint egymilliárd ember éhezik

Minden eddiginél többen éheznek szerte a világon - az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) pénteken közzétett éves jelentése szerint idén 1 milliárd 20 millióan, azaz minden hatodik ember nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékhoz.

Az éhezők száma több mint százmillióval, azaz 11 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi 915 milliónál. A rosszul táplált emberek - akik naponta 1800 kalóriánál kevesebb energiatartalmú élelmiszert fogyasztanak - szinte kizárólag fejlődő országokban élnek. Legnagyobb számban, 642 millióan Ázsiában és a csendes-óceáni régióban, legnagyobb arányban pedig Afrikának a Szaharától délre eső térségében, ahol a lakosság 32 százaléka, azaz 265 millió ember éhezik. Latin-Amerikában és a karibi térségben 65 millió, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában 42 millió, a fejlett országokban pedig összesen 15 millió ember számít rosszul tápláltnak.

A FAO álláspontja szerint a történelmi csúcsérték a folyamatosan magas élelmiszerárakkal ötvözött gazdasági világválság következménye. Idén jó gabonatermés várható világszerte, az élelmiszerárak enyhe csökkentek a tavalyi év közepén mért rekordszintről, ám a gazdasági világválság miatt csökkentek a jövedelmek, munkahelyek szűntek meg, s ennek következtében a szegények még kevésbé tudnak élelmiszerhez jutni.

"A néma éhezési válság, amely az emberiség egyhatodát érinti, komoly kockázatot jelent a világ békéjére és biztonságára nézve" - jelentette ki Jacques Diouf, a FAO főigazgatója, aki több segélyt és mezőgazdasági befektetést kért a szegény országok javára. Az olyan alapvető cikkek, mint a rizs esetében a gyorsan emelkedő árak zavargásokhoz vezettek a fejlődő világban 2008-ban, amelynek végén az élelmiszer-átlagárak reálértéken még mindig 24 százalékkal voltak magasabbak, mint 2006-ben. Komoly problémát jelent, hogy az élelmiszerárak lassabban csökkennek a fejlődő országokban, mint a gazdag államokban.

A FAO jelentése szerint a városi lakosságot keményebben sújtja a válság, ahogy visszaesnek a külföldi befektetések és esik a kereslet az exportáruk iránt. Várhatóan milliók térnek vissza vidékre, ami viszont nyomást gyakorolhat a falusi közösségekre és erőforrásokra. A válság az élelmezés minőségére is káros hatást gyakorol, mivel a családok igyekeznek olcsóbb élelmiszert, például gabonaféléket beszerezni, amely kalóriában ugyan gazdag, de a hús- és tejtermékekhez képest fehérjében szegény.

Jacques Diouf szorgalmazta, hogy a kormányok azonnal hozzanak létre szociális támogatási programot a szükséget szenvedők élelmiszer-ellátásának javítása végett. Hosszú távú strukturális változásokat sürgetett egyebek között annak érdekében, hogy a szegény országokban növelni tudják a termelést.

http://www.metropol.hu/nagyvilag/cikk/422262