2009. november 16., hétfő

Törvénytelen gyerekével ment a pápához, kitüntetést kapott

"Békéért és az emberekért"?

Lukasenko 2009 áprilisában látogatta meg a római pápát Vatikánban. Az orosz sajtó botrányosnak értékelte az akkori látogatást, hiszen a belarusz diktátor nem egyedül ment találkozni XVI. Benedekkel, hanem hozta az örökösének tekintett kisfiát, Kolját.

A dolog pikantériáját az adta, hogy az ötéves Kolja Lukasenko törvénytelen gyereke, tehát ha keresztény erkölcsi normák felől nézzük a kérdést, akkor kihívó dolognak tűnik a legfőbb katolikus egyházi vezetőhöz egy házasságon kívüli gyerekkel érkezni. Lukasenko megtette, sőt a hírek szerint az ötéves Kolja még egy orosz ábécé könyvet is adott a pápának.
A Belta belarusz hírügynökség információi szerint az áprilisi találkozón a két vezető kulturális kérdésekről beszélgetett, illetve egyházi témákról és a katolikus egyház helyzetéről Belaruszban. Belaruszban a lakosság kb. 73-80%-a ortodox, 2%-a protestáns és 13-15%-a vallja magát katolikusnak, így egy viszonylag jelentős, több mint 1 millió fős katolikus bázisa van, tehát Vatikán szempontjából közel sem érdektelen.

A találkozón olyan nemzetközi kérdéseket is megvitatták, mint a nemzetközi béke és az emberiség fejlődése.

Úgy tűnik sikerrel tették, ugyanis néhány napja Belaruszba érkezett Valter Kaszper kardinális, a Pápai tanács keresztény egységért felelős vezetője. A kardinális egy kitüntetést adott át a belarusz diktátornak a Pápától a következő szavak kíséretében – „áldást szeretnék adni az állami tevékenységéért a béke és az emberek nevében” – áll a Belta hírügynökség közleményében. A háttérben valószínűleg az az együttműködési szerződés állhat, amelyet a tárgyalások után 2009 nyarán készítette elő a belarusz fél. A szerződés az Interfax értesülései szerint a Vatikán és Belarusz együttműködését fogja segíteni.

Kérdéses, hogy milyen szempontok alapján értékeli Vatikán az "állami tevékenységet az emberekért", hiszen Lukasenko hatalma nyíltan diktatorikus és autokratikus, egyfajta szocialista-kommunista állammodell felélesztésének tekinthető és "Európa utolsó diktatúrájának" nevezik.

http://kitekinto.hu/europa/2009/11/16/torvenytelen_gyerekevel_ment_a_papahoz_kituntetest_kapott/

2009. november 15., vasárnap

Japán lemondana orosz területi követeléseiről


Az orosz-japán békeszerződés megkötéséről előfeltételek nélkül tárgyal Moszkva és Tokió - erről állapodott meg vasárnap Szingapúrban Dmitrij Medvegyev orosz államfő és Hatojama Jukio japán miniszterelnök.
Medvegyev és Hatojama a 21 országot tömörítő Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szingapúri tanácskozása keretében tartottak különmegbeszélést.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a találkozóról beszámolva úgy tájékoztatta a sajtót, hogy azon a békeszerződés megkötésének kérdése mellett az úgynevezett területi kérdés is terítékre került (Japán a Kuril-szigetek négy tagját követeli magának). Az orosz fél támogatja Hatojama és kormánya politikáját, hogy párhuzamosan haladjunk előre minden irányba - mondta Lavrov, emlékeztetve arra, hogy ezt a megközelítést még 2003-ban fogalmazták el, amikor elfogadták a közös orosz-japán akciótervet.

Az orosz külügyminiszter ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy az előző években Hatojama elődjei a miniszterelnöki bársonyszékben "a békeszerződésben problematikájában általuk várt előrelépést előfeltételként próbálták előírni különböző területeken - mindenekelőtt a gazdaságban - való haladáshoz. Az új kormánynál nincs ilyen összekapcsolás".

http://www.metropol.hu/nagyvilag/cikk/486514

2009. november 14., szombat

Már nem fenyeget a Vajdaság elszakadása

Csütörtök délután, valamennyivel négy óra után, kézhez kapták Vajdaság statútumjavaslatát és a tartomány hatásköreiről szóló törvényjavaslatot a Szerbiai Képviselőház képviselői. A Szerbiai Szocialista Párt szóvivője szerint pártjának módosításai után már nincs semmiféle utalás a vajdasági statútumban „a szeparatista és szecessziós tevékenységre“.

Tegnap délután, valamennyivel négy óra után, kézhez kapták Vajdaság statútumjavaslatát és a tartomány hatásköreiről szóló törvényjavaslatot a Szerbiai Képviselőház képviselői, mondta el Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője.

Mint megjegyezte, a VMSZ álláspontja nem változott, meg fogják szavazni a javaslatot, hiszen számukra az a legfontosabb, hogy a hatásköröket nem nyirbálták meg az elmúlt időszakban, így Vajdaságnak lesz fejlesztési bankja, egyezményeket köthet, lehet képviselete Brüsszelben, általános iskolák alapítója lehet, valamint további 150 új hatáskörrel rendelkezhet. Ugyanakkor nem tartják különösen fontosnak, hogy Újvidéket fővárosnak, vagy legfőbb közigazgatási központnak fogják-e nevezni.

Az elmúlt napok port kavaró kérdésére válaszolva Pásztor Bálint elmondta, a statútum 10. szakaszának címében az áll, hogy Újvidék Vajdaság Autonóm Tartomány fővárosa, de az alatta lévő szövegben már legfőbb közigazgatási központként definiálják.

Aleksandra Jerkov, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga parlamenti képviselője elégedettségét fejezte ki a fenti címmel kapcsolatban, és bejelentette, amennyiben a továbbiakban nem változik semmi a statútumban, meg fogják szavazni azt.

A dokumentumok támogatását a G17 Plusz is bejelentette. Slavica Đukić-Dejanović, a képviselőház elnöke újból megerősítette, a két jogszabály a jövő hét folyamán kerül napirendre a Szerbiai Képviselőházban.

Már nem fenyeget Vajdaság elszakadása

Đorđe Miličević, a Szerbiai Szocialista Párt szóvivője szerint pártjának módosításai után már nincs semmiféle utalás a vajdasági statútumban „a szeparatista és szecessziós tevékenységre“. Sajtóértekezleten adott nyilatkozatában úgy értékelte, hogy már nincs Vajdaság Köztársaság, sem állam az államban, mert szerinte kidobatták a szövegből azt a részt, amely Vajdaságot közép-európai térségként határozza meg, helyette az áll, hogy Vajdaság elidegeníthetetlen és elválaszthatatlan része Szerbiának.

Megelégedetteséggel állapíthatta meg, hogy Vajdaság nem hozhat törvényeket, nem köthet nemzetközi szerződéseket, nem lesz fővárosa, és nem létesíthet külföldi képviseletet a szerb kormány engedélye nélkül.

A nemzeti demokraták a statútum ellen agitálnak

A Vojislav Koštunica-féle Szerbiai Demokrata Párt folytatja a tiltakozást a vajdasági statútum elfogadásának megakadályozására. A párt szerint ugyanis az alaptörvény ellentétben van az ország alkotmányával, s túl nagy hatáskört szavatol a tartománynak. A nemzeti demokraták Vajdaság elszakadásának a veszélyére figyelmeztetnek folyamatosan.

Eddig már több vajdasági nagyvárosban tartottak tiltakozást, amelyeken a párt aktivistái az alaptörvény ellen érvelve hívták fel a figyelmet a veszélyekre, s a kormányzó Demokrata Párt téves politikájára.

http://kitekinto.hu/karpat-medence/2009/11/14/mar_nem_fenyeget_a_vajdasag_elszakadasa/

Az Egyesült Államok és Japán megújítja szövetségét


Az amerikai elnök és a japán kormányfő megállapodott pénteken Tokióban, hogy megújítja a két ország szövetségét a XXI. század új kihívásaira való tekintettel.

Barack Obama arról beszélt, hogy az Egyesült Államok is csendes-óceáni állam, így fontos számára, hogy gazdasági és politikai kapcsolatokat építsen ki kelet-ázsiai partnereivel. "Ebben a Japánhoz fűződő kapcsolat kulcsszerepet játszik" - hangsúlyozta az amerikai elnök.

A közös sajtótájékoztatón Hatojama Jukio japán miniszterelnök kiemelte: a szigetország eltökélt a szoros kapcsolatok fenntartása mellett, de ideje felülvizsgálni és felfrissíteni a két ország viszonyát meghatározó közel öt évtizedes megállapodást.

Obama, aki Japánban kezdte meg egyhetes ázsiai látogatását, bejelentette, hogy mielőbb rendezni fogják az Okinava szigetén lévő amerikai támaszpont körüli vitát, ám részleteket nem közölt.

Jukio jelezte, hogy Japán a jövőben haditengerészeti missziója helyett polgári jellegű programokkal fog hozzájárulni az afganisztáni biztonság megteremtéséhez. A kormányfő szerint Japán például az afgán katonák szakképzésében vehetne részt.

A japán külügyminisztérium kedden jelentette be, hogy ötmilliárd dolláros segélyprogramot ajánl fel öt évre Afganisztánnak. A bejelentéssel ellensúlyozni akarták, hogy Japán haditengerészeti missziójával januártól már nem vesz részt az amerikai vezetésű afganisztáni katonai műveletek támogatásában. A japán tengeri misszió egyebek közt üzemanyaggal és vízzel látja el a nemzetközi kötelékben részt vevő hadseregeket.

A háborúval kapcsolatban Obama közölte: az afganisztáni stratégia kialakításakor "helyes döntést akar hozni", ezért gondosan megfontolja a kérdést, és hamarosan bejelenti ezzel kapcsolatos döntését.

Barack Obama szombaton Szingapúrba utazik, ahol részt vesz az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozóján. Vasárnap háromnapos látogatást kezd Kínában, és Dél-Koreában fejezi be kelet-ázsiai körútját.

http://www.karpatinfo.net/article107498.html

25 millió eurós felajánlás a brüsszeli romaoktatási adományozó konferencián


Összesen 25 millió euró értékben tettek felajánlást csütörtökön Brüsszelben a közép-, illetve kelet-európai romaoktatás fejlesztésének szentelt, kétnapos adományozó konferencia zárónapján. A konferenciát a 2005-ben Budapesten megalapított Roma Oktatási Alap (REF) szervezte, közösen a Világbankkal, a Soros György által létrehozott Nyílt Társadalom Intézetével, valamint az EU soros svéd elnökségével. A Roma Oktatási Alap célja, hogy csökkentse a térség uniós nem uniós országaiban a szakadékot a roma és a nem roma gyerekek oktatási színvonala között, segítse leküzdeni az oktatási rendszeren belüli szegregációt, javítsa a romák társadalmi befogadottságát.

Olyan projekteket is támogat, mint például az óvodához és bölcsődéhez való hozzájutás, a tantestületek multikulturális módszertani képzése, a roma közösségek ösztönzése az oktatási szereplőkkel való együttműködésre, a roma tanulók tanórákon túli oktatásának támogatása és a felnőttoktatás segítése.

Mint Costel Bercus, a REF igazgató tanácsának elnöke az MTI-nek elmondta, a 2010 és 2015 közötti időszakra szóló 25 milliós felajánlás azt jelzi, hogy sikerült újabb forrásokat bevonni az eddigi adományozói körbe. Emlékeztetett arra, hogy az Alap 2005 és 2008 között 16 országban 180 projektre 17 millió eurót tudott fordítani. Az oktatási alapot Soros György évente 5 millió dollárral támogatja, és jelentős támogató a Világbank is. A mostani adományozó értekezleten Nagy-Britannia egymillió fontos, Ausztria 1 millió eurós hozzájárulásra tett ígéretet. Az egyes kormányok közül a svéd már korábban 3 millió euróval támogatta a roma oktatásfejlesztés ügyét.

A magyar kormány eddig 30-40 millió forinttal támogatta a REF oktatásfejlesztési programjait, most viszont a jövő évi költségvetésben 85 millió forintos keretet kíván erre a célra elkülöníteni, ami mintegy 300 ezer eurónak felel meg. Ennél is jelentősebb összeget ajánlott azonban fel Demján Sándor: a magyar vállalkozó alapítványa 500 ezer eurót ígért a roma oktatásfejlesztés ügyére.

http://www.mti.hu/eu/cikk/439615/

Az uniós külügyminiszterek támogatják Albánia hivatalos tagjelöltségét


Az uniós országok szerdán megegyeztek abban, hogy támogatják Albánia hivatalos tagjelölti kérelmét - közölték diplomáciai források. A tájékoztatás szerint a 27 EU ország nagykövetei közölték: a kérelmet továbbítani kell az Európai Bizottsághoz. Az ügyben hivatalos döntést az uniós külügyminiszterek hoznak, amikor jövő hétfőn Brüsszelben kétnapos tanácskozást tartanak. Olli Rehn bővítési biztos Ilir Meta albán külügyminiszterrel tartott találkozóját követően szerdán kijelentette: már ideje volt, hogy ezt a lépést megtegyék. Az albán politikus, aki egyben miniszterelnök-helyettes is, azt ígérte, hogy országa tovább halad majd a reformok útján.

Albánia hivatalosan ez év áprilisában kérte felvételét az Európai Unióba, néhány héttel azt követően, hogy a NATO tagja lett.

Jelenleg három ország - Horvátország, Törökország és Macedónia - rendelkezik tagjelölti státussal. Közülük Horvátország és Törökország már a csatlakozási tárgyalásokat is megkezdte.

http://www.mti.hu/eu/cikk/439448/

Észak- és dél-koreai hadihajók tűzpárbaja a Sárga-tengeren


Észak- és dél-koreai hadihajók tűzpárbajt vívtak a Sárga-tengeren, a kedd reggeli összetűzésnek nem voltak áldozatai a Yonhap dél-koreai hírügynökség jelentése szerint. A szöuli védelmi tárca szóvivője megerősítette a tengeri incidens hírét.

A dél-koreai hírügynökség egy meg nem nevezett szöuli kormányforrásra hivatkozva számolt be a tűzpárbajról, amely értesülései szerint a vitatott nyugati tengeri határokon történt. Egy dél-koreai hadihajó nyitott tüzet az észak-koreai haditengerészet egyik hajójára, amely megsértette a vitatott határvonalat, s az északiak viszonozták a tüzet.

A szöuli védelmi tárca képviselője szerint dél-koreai áldozatokról és sebesültekről nem érkezett jelentés. Tájékoztatása szerint a dél-koreai hadihajó figyelmeztető lövéseket adott le a tengeri határvonalat megsértő északi hadihajóra. "Az észak-koreaiak viszonozták a tüzet" - mondta a védelmi tárca képviselője.

A csetepaté abban a vitatott hovatartozású övezetben történt, ahol 1999 és 2002 között halálos áldozatot követelő tengeri incidensek voltak. Észak-Korea nem ismeri el azt az északi határvonalat, amelyet 1950-53-as koreai háborút lezáró tűzszünetben húzott meg egy amerikai tábornok.

http://hvg.hu/vilag/20091110_eszak_korea_del_korea.aspx

2009. november 10., kedd

A Fal leomlott, de a falak még állnak


Húsz éve döntötték le a szocialista diktatúra egyik legismertebb szimbólumát
Ma már úgy tekintünk a berlini fal ledöntésével fémjelzett húsz évvel ezelőtti eseményekre, mint történelemre. Egyszer volt Berlin nyugati része körül egy több mint 160 kilométeres fal, az akkori kelet-német szocialista rezsim félelmetes jelképe. Ledöntötték. Mi maradt belőle?
A berlini fal legnagyobb megmaradt összefüggő része egy 1,3 kilométeres szakasz Berlinben (az úgy nevezett East Side Gallery), de mára a lebontott és törmelékként széthordott falnak nagyobb része található az Amerikai Egyesült Államokban és a világ különböző pontjain, mint Németországban. A Falra világszerte úgy tekintenek, mint ami több, mint egy elnyomó rendszer, a kelet-német szocialista diktatúra eszköze: egy világrend szimbóluma, melynek ledöntése a rendszer végének emblematikus eseményévé vált.
Egy világrend jelképe
November 9-én a berlini fal ledöntésének évfordulójára emlékeznek Németországban és világszerte. Húsz éve ezen a napon a tömeg nyomására megnyílt az 1949 óta kettészakított Németország két része közötti határ az állampolgárok előtt. Ledőlt a korlát, amely huszonnyolc éven át (1961. augusztus 13. és 1989. november 9. között), óvatos becslések szerint is legalább másfélszáz halálos áldozatot követelve őrizte a hidegháborús világ két része közötti határt, megnyílt a szabadsághoz és egységhez vezető út.

A hidegháború végének kezdete lenne ez az esemény, ahogy az akkori eufóriában sokan vélekedtek? Talán túlzás. De a berlini fal ledöntése mindenképpen a szocialista blokk összeomlásának szimbolikus eseménye volt. Egy folyamat része, amely hozzájárult az események felgyorsulásához, és mintegy láncreakciót indított be Kelet-Európa szerte. Így válhatott az esemény a térségben mindenütt csaknem egy időben végbemenő rendszerváltás szimbólumává.

Maga a keleti blokk összeomlásának folyamata, amelynek többek között része volt a páneurópai piknik néven ismertté vált magyar-osztrák határnyitás éppúgy, mint a berlini fal ledöntését nem sokkal követő csehszlovákiai bársonyos forradalom, lehetett volna véresebb. Lehetett volna kevésbé ambiciózus is, hiszen a német újraegyesítés ötletét, amelyet Kohl akkoriban olyan lelkesen szorgalmazott, a vasfüggöny mindkét oldalán sokan még ekkor is elképzelhetetlennek tartották. Hogy az események számunkra ilyen kedvezően alakultak az nem utolsó sorban a főszereplők, mindenekelőtt az európai és német vezető politikusok érdeme. Közöttük is az első Helmut Kohl akkori nyugat-német kancellár, aki a Frankfurter Allgemeine Zeitung német napilapban róla megjelent írás szerint „korán felismerte, hogy a kelet-németek szabadságra és ezzel együtt egységre való törekvése feltartóztathatatlanná vált.”

Másutt jobban sikerült a rendszerváltás, mint Németországban?

Ha a húsz éve nemcsak a mai német főváros utcáit és a közvéleményt, hanem a politikai vezető köröket is uraló általános eufóriát összevetjük a mai állapottal, azt találjuk, némiképp megtört a lelkesedés. Egyre több német teszi fel a kérdést: tényleg ezt akartuk? Ez a szabadság, az egység, a béke és a biztonság, amire áhítoztunk? És a fejekben lévő fal mikor omlik már le?

Németország újraegyesítés utáni alkotmányát sok helyütt a politikai stabilitás és kiszámíthatóság mintapéldájának tekintik. Ezt és a szociális piacgazdaság modelljét sok helyütt a világon másolni próbálják. A németek mégsem elégedettek az elmúlt húsz év eredményeivel.

A rendszerváltás utáni első fájdalmas felismerés az volt, hogy a negyven évig kettészakított ország két része nem lehet a reményeknek megfelelően zökkenőmentesen azonnal ismét szerves egész. A Német Demokratikus Köztársaságban (NDK) uralkodó katasztrofális gazdasági realitás látszólag még a pesszimistább nyugati elemzőket is megdöbbentette. Így a „Kelet” újjáépítése a kezdeti becsléseknél jóval több erőforrást emésztett fel, és hosszabb időbe telt. A „fejekben lévő fal”, az emberi attitűdök, gondolkodásmód megváltoztatása pedig akármilyen politikai vagy gazdasági rendszerváltásnál hosszabb időbe, generációkba telik.

Lehet, hogy politikai értelemben megtörtént a rendszerváltás Kelet-Európában, vagy, hogy Németország újraegyesítése befejezett ténynek tekinthető, gazdasági szempontból azonban korántsem ilyen egyértelmű a helyzet. A várt fellendülés eddig várat magára. A németek elégedetlensége pedig némiképp megalapozott: húsz évvel a Fal ledöntése után egy a volt NDK területén élő állampolgárra eső bruttó hazai termék (GDP/fő) értéke alig éri el a volt nyugat-német területeken élőkre eső érték kétharmadát. A németeket az sem lelkesíti, hogy a volt szocialista blokk egyes államaiban – így Szlovéniában vagy Csehországban magasabb vagy közel azonos az életszínvonal.

Az elmúlt húsz év mérlegét tehát így vonhatnánk meg: politikai értelemben talán megtörtént a rendszerváltás Németországban, de a gazdasági kérdések már súlyos kétségeket hagynak afelől, hogy az újjáépítés sikeresen végbement, az emberek gondolkodásában és viselkedésében pedig még lassabb változással kell számolnunk.

http://kitekinto.hu/europa/2009/11/09/a_fal_leomlott_de_a_falak_meg_allnak/

Újra lesz halálbüntetés: minden készen áll


November 9-i ülésen fogja tárgyalni az orosz Alkotmánybíróság a halálbüntetés kérdését. Oroszországban 1999 óta a halálbüntetésre moratóriumot hirdettek – de elméletileg még mindig érvényben van. A helyzet azóta változott, és ha az összehívott ülés úgy dönt, akkor 2010 januárjától már két ország lehet Európában, ahol gyakorolják a halálbüntetést.

Oroszország is aláírta az emberi jogok európai egyezményét, amelynek a 6. cikkelye a halálbüntetés megszüntetését mondja ki. 1996-ban Borisz Jelcin egy rendeletet hozott, a halálbüntetés fokozatos megszüntetéséről – de erre mégsem került sor, és így a 6. cikkelyt nem tudták ratifikálni. Európa sürgette a kérdés rendezését, és átmeneti megoldásként a Legfelsőbb Bíróság 1999. február 2-án úgy határozott, hogy Oroszországban addig fel lesz függesztve a halálbüntetés gyakorlása, amíg biztosítva nem lesz az esküdtbíróságok zavartalan működése országszerte.

1999-ben Oroszország 89 régiójából csak 9-nek volt esküdtbírósága. Azóta az esküdtbíróságok felálltak mindenhol, kivéve Csecsnyát. Ám 2010 januárjától ott is bevezetik, ami a moratórium megszűnését jelenti.

A helyzet nem olyan egyszerű, ugyanis Oroszország azóta sem írta alá a 6. cikkelyt, tehát elméletben bár ígéretet tett a halálbüntetés megszüntetésére, de arra mégsem kötelezhető. A legújabb felmérések szerint a lakosság 56%-a támogatja a halálbüntetés visszaállítását, ami azért az így is nyögdécselve működő oroszországi demokráciának biztosan nem tenne jót. A halálbüntetés mellett állóknak két fő érve: a súlyos bűntettek magas száma és az, hogy ne az adófizetők fizessék a rablók és gyilkosok ellátását.

Mégis, ha Oroszország nem akarja, hogy kiéleződjön a viszonya az Európai Tanáccsal, akkor mihamarabb el kell törölniük ezt a rendeletet. Medvegyev és Putyin is már utaltak rá, hogy a helyzetet mihamarabb rendezik majd.

Jelenleg Belarusz az egyetlen ország Európában, ahol még mindig alkalmazzák a halálbüntetést, és amely még nem írta alá az európai emberi jogok egyezményét.

http://kitekinto.hu/europa/2009/11/08/ujra_lesz_halalbuntetes_minden_keszen_all

Megcsalta a feleségét, halálra kövezték


Halálra köveztek házasságtörés miatt egy 33 éves férfit a szomáliai Merka kikötővárosban, Mogadisutól délre - jelentette a BBC.

A brutális elrettentő ítéletet a radikális iszlamista al-Shabaab milícia hozta. A férfi terhes szeretőjét szintén halálra ítélték, de a kövezéssel megvárják gyermeke megszületését, akit majd a rokonoknak kell felnevelniük.
Sejk Sharif Ahmed, a szomáliai átmeneti kormány elnöke bírálta a megkövezést, és kijelentette, hogy a milícia eljárásának semmi köze az iszlámhoz.

Az Egyesült Államok terrorista szervezetként tartja számon az al-Kaida nemzetközi terrorszervezethez kötődő al-Shabaab milíciát. A csoport Szomália nagy területeit tartja ellenőrzése alatt, amelyeken az utóbbi években az iszlamista bíróságok már több, megkövezés által végrehajtandó halálos ítéletet hoztak. Különösen nagy feltűnést keltett egy 13 éves kislány - mint állítólagos házasságtörő - megkövezése Kismayo kikötővárosban, az ország déli részén. Egyik nagynénje tanúsága szerint az enyhén fogyatékos kislányt három férfi megerőszakolta.

http://hvg.hu/vilag/20091107_halalra_kovezett_hazassagtoro.aspx

Már a busmanok sem vadászhatnak


Minden ítélet annyit ér, amennyit végrehajtanak belőle. Ezt a keserű tanulságot vonhatták le a botswanai busmanok, akik három éve hiába nyertek pert az állammal szemben, hiába mondta ki a legfelsőbb bíróság, hogy jogtalanul telepítették ki őket ősi földjeikről, ha alapvető megélhetési forrásuktól, a vadászattól megfosztják őket.


Néhány hete illegális vadászat vádjával hat busmant tartóztattak le a botswanai hatóságok, mert némi vacsorára valót ejtettek el a Kalahári Központi Vadrezervátum területén. Európai észjárással még helyeselnénk is az eljárást, csakhogy a busmanok évezredek óta élnek, vadásznak, gyűjtögetnek a Kalahári-sivatagban. Világméretű felháborodást keltett, amikor 1997 és 2002 között kétezer őslakost telepítettek ki a rezervátum területéről, s költöztettek be a fővárostól, Gaboronétől 300 km-re fekvő Kaudwane faluba, ahol nádkunyhókban tengetik életüket, „kirángatva" ősi környezetükből nem találják helyüket.

A 2006-os bírósági ítélet nyomán néhány tucatnyian visszaköltöztek a rezervátum hatalmas, 53 ezer négyzetkilométernyi területére, ahol még az összes busman (mintegy 50 ezer fő) is elveszne. Ám hiába várják az engedélyt, hogy ősi szokásai szerint vadászhassanak, a gaboronei kormány változatlanul köti az ebet a karóhoz, mondván vadrezervátumban nem engedhető meg a vadászat. Még akkor sem, ha az a maroknyi ember, aki ott és időtlen idők óta ebből él, dárdával, íjjal vajmi kevés kárt okozhat az állatállományban. Gordon Bennett ügyvéd, aki három éve is képviselte a busmanok érdekeit, némi óvadék ellenében elérte a letartóztatottak szabadon bocsátását. A pert, akárcsak néhány esztendeje, most is hatalmas társadalmi érdeklődés, szociológiai, már-már filozófiai vita kíséri.

Az őslakosok ügyét felkaroló, a ma is ősközösségi keretek között élő népek, törzsek hagyományainak, kultúrájának és életmódjának megőrzéséért harcoló londoni székhelyű Survival International szervezet azzal érvel, hogy egyrészt e tradíciók nem veszhetnek el, de ennél is fontosabb, hogy a busmanokat (és más hasonló népeket) nem szabad kiszakítani évezredek óta megszokott környezetükből, mert gyökértelenné válnak, s mind lelki, mind fizikai értelemben belepusztulnak a hirtelen változásba.

A botswanai kormányzat viszont képmutatással, önzéssel vádolja a „hagyományőrzőket". Azzal érvel, hogy vadrezervátumokba „zárva" vadakként kezelik e halászó-vadászó-gyűjtögető népeket, megfosztva őket a civilizációs fejlődés lehetőségétől. A vadrezervátumban ugyanis nincs, nem is lehet sem iskola, sem kórház, az oktatás és az egészségügy továbbra is a varázslók, boszorkánydoktorok kezében marad, konzerválva, sőt napról-napra növelve az elmaradottságot.

Mellékesen a gaboronei kormányzatnak igen komoly gazdasági érdeke is fűződhet a Kalahári Központi Vadrezervátum elnéptelenítéséhez. A sivatag szinte teljesen terméketlen homokja a geológusok szerint mesés gazdagságú gyémántlelőhelyeket takar. A Survival International szerint álnok a botswanai vezetés, ugyanis a politikusok a pompás vagyonnal kecsegtető kincs kiaknázása érdekében, és nem a vadállomány védelmében igyekeznek távol tartani a busmanokat a rezervátumtól.

http://nol.hu/kulfold/mar_a_busmanok_sem_vadaszhatnak

Interaktív utazás a második világháborúba


Tom Hanks volt a producere és a narrátora annak a második világháborút bemutató 4 dimenziós filmnek, amelyet pénteken kezdenek vetíteni egy New Orleans-i múzeumban.

A Beyond All Boundaries című filmet a II. Világháború Múzeumának Victory Színházában játsszák, amely kifejezetten a 35 perces produkció számára készült. A 4D-s elemek olyan élményfokozó jellegzetességeket foglalnak magukba, mint a korabeli kellékek - köztük egy negyvenes évekbeli rádiókészülék -, szimulált szél és rázkódó székek.
Mint Hanks elmondta: "nem csupán egy szélesvásznú mozifilm készült", olyan tényleges dolgok dobják fel az alkotást, amelyek valóban az eredeti környezet érzését idézik fel a nézőben. A 36 méter széles vászon előtt ülők átélhetik a tankok dübörgését és a légelhárító lövedékek becsapódásának erejét is. A múzeum 2015-ig tartó bővítése keretében a pénteki bemutatóra elkészült egy kantin és az Amerikai szektor elnevezésű étterem is. "A második világháború történelmi parkjának szántuk a létesítményt, amely számos újdonsággal fogja meg a látogatókat" - számolt be a múzeum elnöke.

Hanks a kilencvenes évek óta dolgozik második világháborús produkciókon. Oscar-díjra jelölték a Ryan közlegény megmentésében nyújtott alakításáért és producerként dolgozott Az elit alakulat című tévésorozaton. Jövőre kerül képernyőre The Pacific című újabb szériája, amely három tengerészgyalogos sorsát követi a csendes-óceáni hadszíntéren.

A Beyond All Boundaries elkészítése öt évig tartott - árulta el a filmsztár. A legnagyobb nehézséget az okozta, hogy egy ilyen rövid alkotás keretében mit emeljenek ki, ami mégis pregnánsan jellemzi a második világháborút. Végül Pearl Harbor mellett például az 1944 telén végrehajtott belgiumi német offenzíva került be a filmbe. De az is hangsúlyt kapott, hogy a háború hogyan változtatta meg gyökeresen az amerikai társadalmat.

http://kultura.hu/main.php?folderID=959&articleID=292405&ctag=articlelist&iid=1

Vesztésre áll a világ legszebb politikusa


A Razumkov Központ által 2009. október 19-26 között végzett felmérése szerint az ellenzési Régiók Pártja vezetője, Viktor Janukovics az ukrajnai elnökválasztás legfőbb esélyese.

Az országos adatok szerint a 2010. január 17-i első fordulóban a biztos pártválasztók körében az ellenzéki vezető a voksok 28,9 , míg Julija Timosenko kormányfő a szavazatok 20,3 százalékát szerezné meg.

A Változás Pártja élén álló volt házelnök, Arszenyij Jacenyuk 8,2 százalékot kapna, míg Viktor Juscsenko államfő mindössze 4,8%-ra számíthat.

Petr Szimonyenko, a Kommunista Párt vezetője 4,5%, Vlagyimir Litvin házelnök 3,3%, Szergej Tigipko, a Nemzeti Bank volt elnöke 3,9% eredményt érnének el, míg a többi jelölt 1%-nál kevesebb voksot gyűjthetne be.

A felmérés szerint a választások második fordulóját Viktor Janukovics 40,5 százalékkal nyerné Timosenko (33,3%) előtt és így ő lehetne Ukrajna következő köztársasági elnöke.

http://kitekinto.hu/europa/2009/11/04/vesztesre_all_a_vilag_legszebb_politikusa

Elhunyt Claude Lévi-Strauss


Életének 101. évében elhunyt Claude Lévi-Strauss francia szociológus, etnológus, antropológus.

A strukturalista mozgalom fő teoretikusa 1908-ban Brüsszelben született. Leghíresebb könyvét, az 1955-ben megjelent önéletrajzi ihletésű Szomorú trópusokat a XX. század egyik legjelentősebb műveként tartják számon.

A nagy presztízsű párizsi College de France kutató tanáraként Claude Lévi-Strauss volt az első antropológus, akit tagjai közé választott 1973-ban a Francia Akadémia.

A tudós 2008. november. 28-án ünnepelte 100. születésnapját.

http://www.metropol.hu/mellekletek/tudomany/cikk/481071