Manu Chao büntetlenül terroristázott

Nem indult vizsgálat a mexikói kormányt élesen bíráló Manu Chao ügyében.

A mexikói kormány tagadja, hogy vizsgálatot indított volna az ország politikusait, illetve a rendőrségét élesen bíráló Manu Chao szélsőséges kijelentései kapcsán. Az állami vezetés azok után cáfolta az eljárás megindításának hírét, hogy az énekes - tartva a "boszorkányüldözéstől" - lemondta guadalajarai koncertjét.

Manu Chao állami terrorizmusnak nevezte a San Salvador Atenco városában három éve letartóztatott tüntetők őrizetbe vételét, többek között azért, mert számos nő állította azt, hogy a tüntetés leverésekor szexuálisan bántalmazták a rendőrség állományának tagjai közül. A mexikói belügyminisztériumnál csütörtökön még úgy nyilatkoztak: kivizsgálják Manu Chao kijelentését, másnap azonban sajtóközleményben cáfolták az eljárás megindításáról szóló híreket, és azt is, hogy a guadalajarai filmfesztivál meghívott vendégeként Mexikóba várt zenész kiutasítását fontolgatnák.

http://www.est.hu/cikk/66932/manu_chao_buntetlenul_terroristazott

Iszlám mozgalom a holokauszttagadás ellen

Európa és arab-iszlám világ több mint kétszáz személyisége jelenlétében indították útjára pénteken a párizsi UNESCO-palotában az Aladin programot, amelynek keretében többek között arab, perzsa és török nyelvű művek terjesztésével a holokauszt tagadása ellen kívánnak küzdeni.

"Az arab-muzulmán világ egyes szűk, de befolyásos köreiből áradó holokauszttagadási hullám láttán úgy döntöttünk, hogy először arab, perzsa és török nyelvű művekkel segítünk a soával (holokauszttal) kapcsolatos hiteles tájékoztatás hiányán" - mondta beszédében David de Rothschild, a Soá Emlékalapítvány elnöke.

Az alapítvány megállapította, hogy elszaporodtak a holokausztot tagadó arab és perzsa nyelvű honlapok. Az iráni elnök kijelentése és a Mohamed-karikatúrák után pedig ezek már nem csupán Izrael állam legitimitása tagadásának eszközei lettek - mondta korábban Anne-Marie Revcolevschi, az alapítvány egyik vezetője. Az alapítvány által négy éve kezdeményezett program ingyen hozzáférhető ötnyelvű internetes oldalon mutatja be "egyszerűen és tárgyilagosan" a soá történetét, a judaizmust és a zsidó-muzulmám kapcsolatok történetét.

A program keretében internetes könyvtárat nyitottak a www.aladdinlibrary.org címen, amelyben arab, perzsa és rövidesen török nyelven is elérhetőek lesznek az alapítvány által alapvetőnek ítélt művek: Anne Frank naplója, Primo Levi Se questo e un uomo (Ember ez?), Philippe Burrin svájci szerző Hitler et les Juifs (Hitler és a zsidók) és Shlomo Venezia Sonderkommando című művei.

A terv egyik atyja, Jacques Chirac volt francia elnök aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egyesek Európában azt mondhatják: a soá nem az ő történelmük, hanem a zsidók történelme, az ő problémájuk. "Harcolnunk kell az emlékezet ezen apartheidje ellen" - hangsúlyozta Chirac. A program több más támogatójának, közöttük Abdoulaye Wade szenegáli elnöknek, az Iszlám Konferencia elnökének beszéde után a résztvevők "lelkiismereti" felhívást tettek közzé, amelyet a kétszáz személyiség már aláírt.

http://kultura.hu/main.php?folderID=959&articleID=281456&ctag=articlelist&iid=1

Kalapács alatt a Hitlernek tulajdonított festmények

Tizenhárom, Adolf Hitlernek tulajdonított festmény kerül kalapács alá jövő hónapban Nagy-Britanniában, a képek eddig egy garázsban porosodtak - közölte az árverést lebonyolító aukciósház munkatársa.

Az alkotások tulajdonosa egy második világháborús tárgyak iránt érdeklődő gyűjtő. Az eladó egy férfitől tett szert a képekre, aki 1945-ben jutott a birtokukba. A gyűjtő már adott el Hitler által készített festményeket, amelyeket korábban egy szakértővel becsültetett fel. "És hiszik vagy sem, a többit egyszerűen otthagyta a garázsában. Elfelejtette, és csak 4-6 hete talált rájuk újra" - számolt be Richard Westwood-Brookes, a nyugat-angliai Shropshire városában lévő Mullock's aukciósház munkatársa.

Az április 23-án Ludlow-ban árverésre kerülő képek többsége akvarell tájkép, az egyik - egy hídon ülő férfit ábrázoló - azonban minden valószínűség szerint önarckép. Beszámolók szerint az alkotások a húszas években készültek, amikor Adolf Hitler a kenyér nélküli művészek életét élte. Sok képen csak Hitler nevének kezdőbetűi láthatók. 2006-ban már adtak el Hitlernek tulajdonított alkotásokat, a 21 képért összesen 126 ezer eurót (38 millió forintot) fizettek.

http://kultura.hu/main.php?folderID=959&articleID=281437&ctag=articlelist&iid=1

Akit elkerült a válság

A kanadai bankrendszer a legbiztonságosabbak között volt a válság kirobbanásának idején, ami ellenállóbbá tette az országot a tovagyűrűző hatásokkal szemben. A kanadai lakosság feltűnően bizakodó: a recesszió gyors leküzdését várják. Bankszakembereik a saját rendszerük mintájára tisztítanák meg a globális pénzügyi szektort. Hová vezet végül az európai (központi szabályozást szorgalmazó) és amerikai (élénkítést sürgető) nézőpontok játszmája?

Bankrendszerből dícséretes

Obama kanadai látogatásakor kiemelte, hogy a szomszédos állam jobban kezelte a bakrendszert a válság közepette, mint az USA. A tavalyi Világgazdasági Fórum is a legbiztonságosabbnak rangsorolta a kanadai bankrendszert, míg Amerika a negyvenedik helyre szorult vissza. Ennek oka a konzervatívabb kanadai vezetési filozófiában rejlik: a nagyobb tőketartalék és kisebb kockázatvállalás kint tartotta a bankszektort a hitelpiaci válságból. További előnyt jelenzótett az ágazat áttekinthető szerkezete.

A válság kezelésére összeállított G-20-as munkacsoport a pénzügyi szolgáltatások átláthatóságát és szabályozását tűzték ki célul, amihez részben a kanadai rendszert tekintik példának. A munkacsoport vezetésében részt vesz Kanada pénzügyi államtitkára is. A Bank of Canada igazgatója pedig egyenesen azt javasolja, hogy az IMF legyen egy világméretű szabályozás kikényszerítője, amelynek részleteit egy bankárokból és pénzügyminiszterekből álló fórum rögzíthetné.

Ugyanakkor a G-20 országok nem értenek egyet a válságkezelés módjában. Európában nagyobb központi szabályozást tartanának helyesnek a befektetők bizalmának visszanyerésére, mielőtt újabb összegeket pumpálnak a gazdaságba, mint ahogy az USA teszi azt. A különbző hozzáállás ellenére Gordon Brown amerikai látogatásán cáfolta, hogy nézeteltérések lennének a két kontinens között. Az áprilisi londoni G-20 csúcs feladata lesz a brit miniszterelnök szerint a bankrendszer megreformálása is. Az együttműködésből a legszegényebb országokat segítő rendszernek kell születnie, valamint Közép- és Kelet-Európa számára is megállapodásokat kell hoznia – a protekcionizmus teljes kiiktatásával.

Kanada fölött mindig kék az ég?

A kanadaiak a világon a legbizakodóbbak között vannak pénzügyeik jövőjével kapcsolatban – értesülhetünk egy szerdán közzétett felmérésből. Bár ők is aggódnak a gazdaság helyzete miatt és csökkent a vásárlókedvük, szebb fényben látják a jövőt – tudta meg a CBC. A tanulmány ezzel szemben ĺrországban mért „a pohár félig üres” mentalitást. Itt van a kilábalás idejét illetően a legkevesebb optimizmus. Mindent egybevetve Kína a legderülátóbb.

Kanada viszonylagos optimizmusa talán annak is betudható, hogy az USA-val szemben itt nem omlott össze a pénzügyi rendszer és a lakosság látja saját kormánya, illetve az amerikai vezetés gazdaságélénkítő csomagjait. Bár a rossz hírek és a sötét jóslatok a kanadaiakat is aggasztják, a 90-es évek recessziójához képest még mindig nagyon jók a mutatóik. Az 1993-mas munkanélküliségi szint (11.4%) sokkal magasabb volt, mint az idén februárban regisztrált 7.7%.

A felmérés további eredményei szerint Kanadában a lakosság fele gondolja úgy, hogy a nemzetgazdaság már recesszióban van, míg ez a japánok 91%-ára igaz. A kanadaiak 29%-a teszi felelőssé George W. Bush-t és Amerikát a válságért. A japánok 45%-a, míg az amerikaiaknak csak 17%-a gondolkodik így. A világon leggyakrabban az egyes országok kormányait hibáztatják a válságért. Tízből csak három kanadai aggódik állása elvesztése miatt, ezzel az ország jelentősen az átlagos szint alatt van. Oroszországban a megkérdezettek 71%-a aggódik a munkahelye miatt. Személyes pénzügyi kilátásai jobbra fordulását a következő fél évben a lakosság 40%-a várja, amivel második helyre szorultak az USA mögött (59%).

Obama már a kilábalás jeleit látja

Washingtonban az amerikai elnök a válságkezelés eredményeit hangsúlyozta, de felszóította az állampolgárokat, hogy lépjenek túl rövidtávú érdekeiken. Egyórás beszéde a lelkesítés mellett azt célozta, hogy támogatást szerezzen költségvetési tervének, amit a héten vitatnak meg a kongresszusban. A tervezetet eddig mindkét oldalról érte kritika. Obama szerint viszont a javaslata minden fronton szembeszáll a recesszióval, és ahhoz, hogy a következő két évtizedben ne ismétlődjön meg a válság, gyorsan kell cselekedni. Ehhez szükséges a belpolitikai összefogás.

A terv szerint Obama kormányzati ciklusa végére megfeleznék a költségvetési hiányt. Az elnök egyben türelemre intette az állampolgárokat, hangsúlyozva a folyamat lassúságát. Az amerikai gazdaság talpraállása fontos láncszeme a globális válságkezelésnek. Obama is az együttműködésen dolgozik a G-20 találkozó előtt, azonban kiemelte: a világ nem várhatja, hogy a komolyabb megszorításokat eszközlő országok felemeljék azokat, akik hasonló áldozatokra nem hajlandók.

http://kitekinto.hu/amerika/2009/03/26/akit_elkerult_a_valsag/

Az EU betiltaná a lemészárolt fókák importját

Az Európai Unió április 2-án szavaz arról, betiltsák-e a fókákat alapanyagul használó termékek importját. Állatvédő szervezetek szerint emiatt hallgatott kínosan az illetékes kanadai minisztérium a vadászat megkezdésének időpontjáról - kerülni szerették volna az elkerülhetetlen nyilvánosságot. A Szent Lőrinc-öbölben végül hétfőn kezdődött a fókavadászat. Az állami keret ötezerrel több állat elejtését teszi lehetővé idén, így összesen 280 000 fókát ölhetnek le.

Kanadai politikusok most egy erkölcsi kódexet terveznek összeállítani a vadászat módjáról. A javaslat támogatásával a többi fókavadász nemzet, mint Oroszország, Svédország, Finnország, Norvégia, Dánia és Izland „elvileg egyetért” – bár a pontos szövegezést még egyeztetik. Bíznak benne, hogy a szabályozás elcsendesíti a lobbistákat, akik szigorúan be akarják tiltatni a fókát tartalmazó termékek bevitelét az EU-ba.

Bár a kanadai fókakereskedelem főleg Oroszországba és Kínába irányul, így nem rázná meg az EU tilalma, a konfliktus veszélyeztetheti a két fél közötti szabadkereskedelmi tárgyalásokat. Igaz, hogy fókákat Grönland, az USA, Nagy-Britannia és a skandináv országok partjainál is vadásznak, de Kanadában zajlik évente a világ legnagyobb kereskedelmi célú fókavadászata. Ez az őslakos eszkimók számára fontos megélhetési forrás, egyben az állatvédők heves tiltakozását váltja ki.

http://kitekinto.hu/amerika/2009/03/25/az_eu_betiltana_a_lemeszarolt_fokak_importjat

Megbukott a cseh kormány

Elvesztette kedden a bizalmi szavazást a cseh kormány, ezért Mirek Topolánek kormányfő bejelentette lemondását. Most az államfő nevezhet ki új miniszterelnököt, vagy előre hozott választásokat írhat ki. A döntés kínosan érinti az Európai Unió soros elnökségét betöltő Csehországot, ahol a következő héten tárgyal majd európai vezetőkkel Barack Obama amerikai elnök.

Megbukott a Mirek Topolánek vezette cseh kormány, miután elvesztette a bizalmi szavazást kedden a parlamentben. Az Európai Unió soros elnökségét adó kabinet addig marad a helyén ügyvivő jelleggel, amíg Václav Klaus államfő ki nem nevez egy új miniszterelnököt, vagy előre nem hozza az egyébként a jövő év közepén esedékes parlamenti választást. Ennek megszervezéséhez öt hónapra lenne szükség a cseh választásokat szervező statisztikai hivatal szerint.

A jobbközép kisebbségi kormány ellen 101-en szavaztak a kétszáz tagú törvényhozásban, köztük négy korábban koalíciós képviselő is, aki időközben függetlenné vált. Mirek Topolánek közölte, hogy elfogadja a szavazás eredményét.

"Benyújtom kormányom lemondását Václav Klaus államfőnek. Ezután tárgyalások jönnek egy új kormány megalakításáról" - mondta a szavazás után. Szerinte az államfő a legerősebb párt vezetőjét, vagyis őt fogja ismét megbízni. Hangsúlyozta azonban, hogy amennyiben nem sikerül új kormányt alakítaniuk, akkor a mielőbbi választások mellett állnak ki.

Az ellenzék kezdeményezte

Jirí Paroubek, a Cseh Szociáldemokrata Párt vezetője a bizalmi szavazás után ugyanakkor nem erőltette a kormány távozását. Megismételte korábbi álláspontját, miszerint a lemondás helyett a kabinet folytathatná a munkát az uniós elnökség végéig. Azt azonban kizárta, hogy pártja belépjen egy szakértői kormányba. Ennek külső támogatásáról viszont hajlandóak tárgyalni, hogy az ország meg tudjon birkózni a globális gazdasági válsággal.

Topolánek már hétfőn leszögezte, hogy elutasítják azt a szociáldemokrata elképzelést, hogy a kormány bizalomvesztés esetén is hatalmon maradjon a cseh uniós elnökség végéig. Hozzátette, hogy nem támogatnak semmiféle hivatalnoki kormányt sem, amely nyíltan vagy közvetve a kommunistáktól függene.

Az Európai Bizottság bizakodik

Jelenleg a Cseh Köztársaság tölti be az Európai Unió soros elnökségét, és a jövő héten Prágába várják Barack Obama amerikai elnököt, aki ott majd európai vezetőkkel találkozik. Topolánek erről azt mondta, hogy a leszavazása mindenképpen gyengíteni fogja az ország tárgyalóképességét és pozícióit.

http://index.hu/kulfold/2009/03/24/megbukott_a_cseh_kormany/

Darwin napi két órát töltött az egyetemen diákkorában

Népes szolgahad gondoskodott Charles Darwin (1809-1882) kényelméről egyetemi évei alatt - derült ki hat vaskos füzetnek köszönhetően, amelyek a Cambridge-i Egyetem levéltárából kerültek elő.

A bőrkötésű könyvek kézzel írott feljegyzései bepillantást engednek Charles Darwin mindennapjaiba, aki a legdrágább szobák egyikében lakott 1828-1831 között Cambridge-ben. A napi teendők elvégzésében számíthatott mosónőre és edénymosogatóra, s akadt szolga, aki befűtött, majd felügyelte, hogy a tűz ne aludjon ki.

Szabó, kalapos és borbély, valamint cipőtisztító gondoskodott Charles Darwin kifogástalan külleméről, aki ráadásul a közös egyetemi szolgákra is számíthatott. Naponta hat és fél pennyt fizetett csak azért, hogy a hús- és sörfejadagja mellé friss zöldségek kerüljenek asztalára.

Hároméves egyetemi tanulmányai, melyek során a bölcsésztudományok baccalaureusa címet megszerezte, összességében 636 fontba kerültek. Ez az összeg átlagosnak számított Cambridge-ben a XIX. században. A számlákat Charles Darwin tehetős apja, a köztiszteletben álló orvos fizette.

John van Wyhe Darwin-kutató szerint a feljegyzések bepillantást engednek a tudós életének eleddig ismeretlen korszakába. "A Cambridge-i Egyetemen tehetős fiatalemberek tanultak, akik igen kellemesen töltötték az időt. E feljegyzéseket tanulmányozva látjuk, hogy Darwin egyike a diákoknak. Jól volt eleresztve, de ezzel nem rítt ki a környezetéből" - mondta.

Charles Darwinnak ennyi segítséggel, s a napi kétórás előadások mellett rengeteg ideje maradt a társasági életre, valamint magántanulmányaira. "Vadászhatott, rovarokat gyűjthetett, vagy végiglátogathatta barátait: esténként kártyáztak és borozgattak, ahogy ezt a diákok teszik, amióta világ a világ" - magyarázta John van Wyhe.

Ennek fényében nem csoda, hogy Charles Darwin boldog életének legörömtelibb szakaszának nevezte a Cambridge-ben töltött három évet.

Elhagyva az egyetemet a Beagle nevű háromárbócosra szegődött el, amelynek kapitánya tudományos érdeklődésű embert keresett világkörüli expedíciója számára. A hajóút öt éven át tartott, melynek során eljutott a Zöldfoki-szigetekre, Brazíliába, Montevideóba és Buenos Airesbe, Tűzföldre, a Falkland-szigetekre, Patagóniába, Dél-Amerika nyugati partjára, a Galapagos-szigetekre, Tahitire, Új-Zélandra, Ausztrália több városába, a Kókusz (Keeling)-szigetekre, Mauritiusra és Fokvárosba. Ennek alapján született meg Charles Darwin alapműve, a Fajok eredete.

http://nol.hu/kult/darwin_napi_ket_orat_toltott_az_egyetemen_diakkoraban

AIG: magasra csapott a közfelháborodás

A hatalmas kormányzati mentőövre szorult, de mindeközben óriási, a korábbi ismeretek szerint összesen 165 millió dollárnyi főnöki jutalmakat osztogató vezető amerikai biztosítóról, az AIG-ról kiderült, hogy legalább 218 millió dollárt utalt prémiumként. Hét végi amerikai sajtóértesülések szerint ezt állapították meg az ügyben vizsgálódó hatóságok. A The New York Times című lap már a múlt hét csütörtökén állította, hogy az AIG az állami mentőöv óta összesen 220 millió dollárt fizetett ki alkalmazottainak jutalomként, az első 55 millió dollárt még decemberben.

Az amerkai pénzügyminiszter korábban azt közölte, hogy az AIG-nak vissza kell fizetnie a jutalmakat, ezzel csökkentik majd az állami támogatást a veszteséges intézménynek. Az amerikai kormányzat már mintegy 170-180 milliárd dollárt pumpált az AIG-ba, elkerülendő összeomlását. Az amerikai közvélemény óriási felháborodását váltotta ki a hír, hogy sok tucat vezetőnek az AIG mégis milliós prémiumokat utalt ki.

Az eddigi hírek szerint az ősz óta az életben maradásért küzdő AIG amerikai biztosítónál tavaly 73 vezetőnek fizettek ki 1 millió dolláros vagy annál nagyobb jutalmat, a New York-i főügyész előzetes tájékoztatása szerint.

Geithner pénzügyminiszter a kongresszusi vezetőknek írt múlt heti levelében közölte: levonják a jutalmazásra kifizetett 165 millió dollárt a tervezett újabb, 30 milliárd dolláros állami támogatásból. A pénzügyminiszter kifejtette, hogy a kormány további erőteljes lépéseket tesz az AIG helyzetének rendezése érdekében. Ezt úgy kell végrehajtani, hogy csökkenjen a pénzügyi rendszert fenyegető kockázat mértéke, illetve minimalizálni lehessen az adófizetők veszteségét, írta.

A kormány 80 százalékos tulajdonrészt szerzett a vállalatban.
A jutalmakon túl közfelháborodást keltett, hogy az AIG a szövetségi segély egy részét - egyes értesülések szerint 93, más információk szerint 120 milliárd dollárt - más intézményeknek, köztük európai bankoknak juttatott. Hatalmas összegeket kapott a Goldman Sachs bankcsoport, ezenkívül több pénzintézet, egyebek mellett a Merrill Lynch és a Morgan Stanley vezetői is extra juttatásokban részesültek az AIG segélycsomagjából. A The Wall Street Journal egyenesen azzal vádolta meg a kormányt, hogy pénzmosásra használta az AIG-t.

http://www.fn.hu/kulfold/20090322/aig_magasra_csapott_kozfelhaborodas/

Le Monde: a magyarellenes görcsölés megmérgezte az elnökválasztást

Saját szándéka ellenére került a kormánypárti politikusok által az ország iránti lojalitás hiányával és irredenta hajlammal vádolt magyar kisebbség a szlovákiai elnökválasztás középpontjába – írta szombat délután megjelent számában a Le Monde című francia napilap.

A magyarellenes görcsölések megmérgezték a szlovákiai elnökválasztást című cikkében a mértékadó párizsi újság arra hívta fel a figyelmet, hogy a szlovák kormánypártok által rendszeresen becsmérelt magyarok nem hagyták szó nélkül, amikor a jelenlegi államfő, Ivan Gasparovic felrótta nekik, hogy nagy részük nem beszéli a szlovák nyelvet, vagy egyszerűen nem akar szlovákul megszólalni.

Annak ellenére, hogy a biztos népszerűségnek örvendő és az utca emberének nyelvén értő, közvetlen természetű köztársasági elnök szociális érzékenységéről ismert, a szlovákiai magyarok számára nem meggyőző – hangsúlyozza a Le Monde, idézve egy galántai tanár szavait, aki szerint a magyarok valóban nyugtalanok és elkeseredettek, amiért a Szlovákia iránti lojalitás hiányával, túl sok kisebbségi joggal és irredenta hajlammal vádolják őket.

„A Fico-kormány, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) hatására a kilencvenes évek nacionalista hangján beszél. A szlovák-magyar viszony holtpontra jutott és a magyar kártya lett ismét a szlovák politikai élet egyik legfőbb témája” – mondta a lapnak Grigorij Meseznikov politológus. Az idegengyűlölő SNS-szel való koalícióra lépését követően Robert Fico kormányfő pártját egy évre fel is függesztették az Európai Szocialista Pártban – emlékeztet a Le Monde.

Felidézve az elmúlt hónapok nagy port kavart incidenseit – a tankönyvek nyelvhasználati joga körüli vitától a dunaszerdahelyi „brutális rendőri fellépésig magyar szurkolók ellen” – a Le Monde kiemelte, hogy a Magyar Koalíció Pártja a liberális ellenzék jelöltjét, az 52 éves Iveta Radicová szociológust támogatta a kampányban.

A korábbi Dzurinda-kormány volt munkaügyi minisztere számára a Magyarországgal kapcsolatos diplomáciai és a határokon belüli magyar-szlovák viszony prioritássá vált, s a választás outsidereként Radicová a változást és egy nyitottabb Szlovákia gondolatát képviselte – írta a Le Monde.

http://hvg.hu/vilag/20090321_szlovakia_elnokvalasztas_le_monde.aspx

Fehéroroszország nem kapott újabb hitelt Moszkvától

Nem kapott újabb, mintegy hárommilliárd dolláros hitelt Fehéroroszország Moszkvától, de Abházia és Dél-Oszétia elismerésének kérdését Minszkben napirendre tűzik, s továbbra is tervezik egy egységes orosz-fehérorosz légelhárító rendszer kiépítését - derült ki a Dmitrij Medvegyev orosz és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csütörtöki találkozójáról szóló sajtóbeszámolókból.
A hitel kérdéséről Alekszej Kudrin pénzügyminiszter azt mondta a Kommerszant című lapnak, hogy a kérdést mérlegelik.

A további gazdasági kérdések között jelentős súllyal szerepelt a gázáremelés. A Gazprom a korábbi 128-ról 210 dollárra emelte a földgáz ezer köbméterenkénti árát, s ezzel 70 millió dolláros adósságot csinált két hónap alatt, Minszk pedig eddig úgy tett, mintha ezt nem is vette volna észre. Alekszandr Medvegyev, a Gazprom vezérigazgató-helyettese elmondta: megállapodtak a 210 dolláros gázárban, s a Gazprom 50 százalékig tovább növeli részét a gázvezetékeket üzemeltető Beltranszgaz fehérorosz cégben.

Lukasenka a Kommerszant értesülései szerint mindezek ellenére jelezte: a minszki parlament az EU elégedetlensége ellenére napirendre tűzi a Grúziától elszakadt Abházia és Dél-Oszétia elismerésének kérdését. Más lapok szerint a megbeszélésen több más gazdasági kérdés mellett Minszk vállalta, hogy a kölcsönös elszámolásokban áttér az orosz rubelre, megállapodtak arról, hogy a két ország nem mond le az egységes regionális légelhárító rendszer kiépítéséről, és hogy a Roszatomsztroj atomerőművet épít Fehéroroszországban.

A Kommerszant kommentárjában rámutatott: Abházia és Dél-Oszétia elismerése nem sokat változtat a kaukázusi helyzeten, viszont komoly akadályt jelent Fehéroroszország Nyugattal folytatott játszmájában. Moszkva úgy látja, előnyös, ha lehűti a minszki rezsim Nyugattal folytatott flörtjét, Lukasenka viszont szívesen lavíroz a két fél között. Ugyanakkor a Nyugat nem fog lemondani a Fehéroroszország felé való közeledésről, még akkor sem, ha Minszk elismeri a két szakadár terület függetlenségét.

Moszkvának viszont tudomásul kell vennie, hogy bár a XXI. században is lesznek vezetők és kliensek, másként működik a dolog, mint eddig: a kliensek már nem ajándékokat hoznak, hanem inkább a vezetőktől várnak ilyeneket, a politikai lojalitás pedig nem helyőrségekkel és helytartókkal, hanem finom diplomatikus javaslatokkal érhető el. Oroszország csak akkor őrizheti meg hegemóniáját a posztszovjet térségben, ha ez nem a cár és nem a párttitkár, hanem a példát mutató, s a fejlődés e példáját exportáló ország hegemóniája lesz.

Túl ezen Moszkvának érdeke, hogy a fehérorosz gazdaság ne omoljon össze, mivel kölcsönösen szükségük van egymásra, s ha az együttműködés jól fejlődik, semmilyen nyugati befolyás nem tudja elválasztani Fehéroroszországot Oroszországtól - írta a lap.

http://www.metropol.hu/gazdasag/cikk/378919

Az életét kockáztatta

Egy volt szerb katonát tüntettek ki a horvátok

Az egyik legmagasabb horvát kitüntetést adományozták csütörtökön egy szerb nemzetiségű horvát állampolgárnak Zágrábban, mert a horvát függetlenségi háború (1991-95 ) idején életét kockáztatta azért, hogy megmentsen horvát életeket.

Először fordult elő, hogy egy szerb nemzetiségű embert tüntetnek ki Horvátországban a háborús időszak alatt tanúsított magatartásáért. Stipe Mesic horvát elnök nyújtotta át Aleksandar Jevticnek az egyik legmagasabb horvát kitüntetést, a Danica Érdemrendet.

1991. november 19-én, amikor szerb erők három hónapig tartó ostrom után hatalmukba kerítették a Horvátország keleti részén fekvő Vukovar várost, horvátok ezreit űzték el a rommá lőtt városból. Másokat - főleg horvát katonákat - egy a szomszédos Szerbiában létesített fogolytáborba vittek. A zűrzavaros helyzetben néhány szerb lakost is magukkal hurcoltak a szerb fegyveresek tévedésből, köztük Jevticet. Jevticnek sikerült elérnie a táborban, hogy a szerbek több horvát katonát szabadon engedjenek, azt állítva róluk, hogy ők is horvátországi szerb civilek.

Egy horvát katonaegyesület javasolta Jevtic kitüntetését.

Horvátország 1991-ben kikiáltotta függetlenségét, elszakadását Jugoszláviától, de az ország szerb nemzetisége Szerbia támogatásával fellázadt az új, független horvát állam ellen.

Legalább tízezer ember halt meg erőszakcselekmények következtében 1991 és 1995 között. Már csaknem másfél évtizede véget ért a háború, de mind a mai napig feszült a viszony a két ország között. Ivo Sanader horvát miniszterelnök pénteken Belgrádba látogat.

Mirko Cvetkovic szerb kormányfő azt mondta a Vecernje Novosti című belgrádi újságnak, hogy javasolni fogja horvát kollégájának: Zágráb és Belgrád kölcsönösen vonja vissza keresetét, amelyet egymás ellen nyújtottak be népirtás vádjával a hágai Nemzetközi Bírósághoz.

http://kulfold.ma.hu/tart/cikk/b/0/40574/1/kulfold/Egy_volt_szerb_katonat_tuntettek_ki_a_horvatok

XVI. Benedek pápa egy hétre Afrikába látogat

A katolikus vallás egyre jobban terjed Afrikában. Szükségük is van a hitre, hiszen az éhezés, a háborúk és a betegségek mindennapi részét képzik az afrikaiak életének. A pápa célja, hogy támaszt nyújtson az embereknek és a politikusokkal tárgyaljon.

Március 17-én kedden délelőtt indult Őszentsége a fekete kontinensre és március 23-án este tér vissza a Vatikánba. A Szent Péter térre látogató zarándokok számára világossá tette, hogy az éhezés, az igazságtalanság és a betegségek áldozataihoz kíván szólni, az afrikai gyermekekhez és felnőttekhez, akiket egyaránt érint az erőszak és a szenvedés.

Indulása előtt találkozott Giorgio Napolitanoval, az olasz köztársasági elnökkel, aki a találkozó után azt mondta, hogy a pápa támaszt és védelmet kíván nyújtani Afrikának.

A Vatikán szerint jelentős mértékben nő a katolikus vallás Afrikában, mivel a megkeresztelt katolikusok 1978-ban a kontinens 12%-át tették ki, ezzel szemben 2006-ban ez az arány már 17% volt, - számolt be a BBC. Közép-Afrikában, ahogy Kelet-, Dél- és Nyugat-Afrikában is a katolikus vallás a legjelentősebb, azonban Észak-Afrikában a mohamedán vallás a legelterjedtebb. Emellett megtalálható még a hinduizmus, a zsidó vallás és a tradícionális afrikai vallás több típusa is.

XVI. Benedek első alkalommal látogat a fekete kontinensre. Útja során két országba tér meg: Kamerunba, majd pedig Angolába, de az egész kontinenst szeretné megszólítani. Elsőként Kamerunba látogat, ahol Yaounde-ban, a fővárosban nagy volt a készülődés, a pápai látogatás előtt a lelkesedés az egész várost belengte. Őszentsége péntekig marad Kamerunban, ez idő alatt találkozik Paul Biyaval, a kameruni elnökkel, továbbá a kameruni püspökökkel, a muszlim közösség képviselőivel és az afrikai püspöki szinódus tanácsának tagjaival, majd ezt követően velük is vacsorázik.

Március 20-án elhagyja Kamerunt és Angolába utazik, ahol találkozik az ország elnökével, José Eduardo dos Santos-szal. Továbbá talákozik még a két egykori portugál gyarmat, Angola és Săo Tomé püspökeivel, akikkel közösen vacsorázik, majd szentmisét is tartanak. Elbeszélget a nők jogait védő katolikus mozgalmak vezetőivel is - számolt be a Magyar Kurír.

http://kitekinto.hu/afrika/2009/03/18/xvi._benedek_papa_egy_hetre_afrikaba_latogat/

Öngyilkosságra is felszólították már az AIG menedzsmentjét

Jogilag járnak a nagy jutalmak a csaknem 180 milliárd dollár állami segélyt már elnyelt amerikai óriásbiztosítónál, egy kedden beadott törvényjavaslat azonban 100 százalékos jövedelemadóval sújtaná őket. Egy republikánus szenátor azt is a vállalatvezetés figyelmébe ajánlotta lehetőségként, hogy önkezükkel vessenek véget életüknek.

Tovább dagadt kedden a napok óta zajló botrány az American International Group óriásbiztosítónál, a világ 18. legnagyobb vállalatánál. - Ha nem tudjuk felszámolni a bónuszokat, akkor megadóztatjuk őket - fogalmazott Steve Israel demokrata képviselő, aki a nap folyamán törvényjavaslatot adott be a cégnél betervezett, de nagy felháborodást kiváltott jutalmak nyomán.

Ennek lényege: mindazon cégek (köztük az AIG) bónuszait, amelyek részesednek az amerikai kormány őszi mentőcsomagjából - hivatalos nevén a TARP-ból - 100 százalékos jövedelemadóval sújtanák. Az adóhatóság jelenleg az egymillió dollárnál kisebb jutalmak után, 25 százalékos, a felett pedig 35 százalékos kulcsot számol.

A jogszabályjavaslat törvényes megoldásként kínálkozik az adófizetők pénzének visszaszerzésére, miután Barack Obama hétfőn felszólította Timothy Geithner pénzügyminisztert: minden jogi lehetőség felhasználásával akadályozza meg a jutalmak kifizetését.

- Az AIG-t a vakmerőség és a mohóság juttatta ilyen helyzetbe. Nehéz megérteni, hogyan tehetnek zsebre egyáltalán bónuszokat, nemhogy ennyit - fogalmazott az amerikai elnök. Andrew Cuomo, New York állam a főügyészi jogköröket is ellátó igazságügyminisztere idézéseket kézbesített az AIG címére, és magyarázatot követelt a kifizetésekre. A vállalatnál kedden tizenegy vezető jelentette be távozását.

A Capitoliumon is egyre jobban érződik a szeptemberben lényegében államosított, illetve 173,3 milliárd dollárral megsegített cégre zúduló népharag. Chuck Grassley republikánus szenátor egyenesen azt mondta: a menedzsmentnek a Japánban szokásos példát kellene követnie. Vagy hajoljanak meg szégyenükben, és tűnjenek el, vagy pedig kövessenek el öngyilkosságot.

A közvéleményt már korábban feldühítette, hogy a menedzsment 440 ezer dolláros költségen egy hétig masszíroztatta, pedikűröztette és manikűröztette magát egy kaliforniai wellnessközpontban, napokkal azután, hogy az állam megmentette a céget az összeomlástól. Most több mint 10 ezer dolgozónak 165 millió dollár bónuszt, illetve többszáz millió dollárért végkielégítést akarnak fizetni. Az AIG arra hivatkozik: "meg van kötve a keze", ezeket szerződések garantálják.

Edward Liddy vezérigazgatónak ugyan nem jár most jutalom, de éppen az összeomlásért felelős, a pénzügyi termékeket "csomagoló" részlegnél heten kapnának legalább 3-3 millió dolláros bónuszt a tavalyi évért. - Lehet, hogy joguk van a bónuszokhoz, de nincs örökké joguk az állásukhoz. Én azt mondom: viszlát, tűnjenek el gyorsan, és adják vissza a pénzt! - nyilatkozta Barney Frank, a képviselőház bankfelügyeleti bizottságának elnöke.

- Számos szörnyűség történt az elmúlt 18 hónapban, de a legvérlázítóbb, ami az AIG-nál történt - így Lawrence Summers, Obama vezető gazdasági tanácsadója, Bill Clinton egykori pénzügyminisztere. Ben Bernanke Fed-elnök is elismerte, hogy többször rácsapta a telefont a cég vezetőire.

Az AIG vasárnap közölte azt is: több mint százmilliárd dollárt lényegében szétosztogatott partnercégei, illetve az USA egyes szövetségi államai között. Ez is általános döbbenetet okozott az amerikai fővárosban és a Wall Street-en. A 860 milliárd dollár eszközállományú cég eddig a piacok további zavarainak elkerülésére hivatkozva nem részletezte, mi lett a sorsa a pénznek, amit az ősz óta az adófizetők pénzéből kapott. Ebben élvezte a szövetségi tartalékbank támogatását is; Donald Kohn, a Fed alelnöke nemrég a felháborodott kongresszusi képviselők faggatózásának dacára is tartotta a titkot.

A most közölt lista "a globális pénzügyek ki kicsodá-ja" - írta a hétfői The Wall Street Journal. A kedvezményezettek között nagy európai bankok is vannak. Az élen az amerikai Goldman Sachs bankház áll, 12,9 milliárd dollárral, a francia Société Générale és a német Deutsche Bank 12-12 milliárdot, a brit Barclays 8,5 milliárdot, a svájci UBS 5 milliárdot kapott.

A hazai pénzintézetek közül a mára a Bank of America karjaiba omlott 6,8 milliárdot, míg felvásárlója 5,2 milliárdot kapott. De 12 milliárdot kaptak egyes amerikai államok is, amelyek fix kamatozásra fektettek be az AIG-nál - a legtöbbet Kalifornia és Virginia, 1-1 milliárdot.

A pénz útja és jogossága egyelőre teljesen átláthatatlan. A hazai bankok érintettsége azért háborítja fel a döntéshozókat, mert ők külön mentőövet kaptak, ugyanerre a célra, a "mérgezett papírok" ellentételezésére. A legnagyobb falatot eltett Goldman Sachs érintettségét gyanúsnak is találják: az akkori pénzügyminiszter, Henry Paulson, illetve az általa az AIG vezérigazgatói székébe emelt Liddy egyaránt a nagy befektetési bankháznál dolgozott korábban. A Wall Street-en közhelyszerű a fordulat, hogy Paulson a pénzügyi tárcát a GS kormányzati üzletágaként működtette.

- Nagyon aggaszt, hogy a Goldman ennyi pénzt kapott, tekintve a két cég közötti kapcsolatot. Feltétlenül megvizsgáljuk, hogy ez csak egybeesés-e - mondta Elijah Cummings demokrata képviselő. Az európai bankok - az említettek mellett a többi közt a BNP Paribas, az ING, a Dresdner Kleinwort (a Dresdner Bank befektetési üzletága), a Banco Santander - pénzét is fájlalják a döntéshozók, az UBS ötmilliárdja pedig politikailag is kellemetlen.

A zürichi bankkal az amerikai kormány nemrég 780 millió dolláros, négy évre lebontott jóvátételben egyezett ki azt követően, hogy az UBS mintegy 17 ezer adóelkerülő amerikainak nyújtott segédkezet. Az ügyfelek adatainak átadásáról azonban tovább folyik a huzavona. Elemzők magasabb, az egymilliárd dollárt is elérő jóvátételre számítottak, ám Washingtonban éppen a pénzügyi válsággal magyarázták, hogy az igazságügyi tárca nem igyekezett felsrófolni az árat. Erre kiderül: a pénzügy ennek ötszörösével segítette a svájciakat.

A tavalyi negyedik negyedévre a gazdaságtörténet legnagyobb céges veszteségét, 61,7 milliárd dollárt jelentő biztosító az ősszel még legalább 60 ezer milliárd dollárosra becsült CDS- (hitelbukás-swap) piac kulcsszereplője. A CDS olyan hitelderivatíva, amelynek során eladó és vevő egy előre nem látott hitelesemény (csőd, adósság, stb.) bekövetkeztére köt ellentételezési szerződést.

A dominók a másodlagos jelzáloghitel-piaci válság, a zálogjog egyre gyakoribb érvényesítése miatt dőltek be. Elértéktelenedett a jelzálogalapú értékpapírok mintegy háromnegyede, amelyeket az AIG biztosított. Ezt és egyre nagyobb adósságait látva a nagy hitelminősítők egyaránt leértékelték. Márpedig a CDS-szerződések előírták, hogy leminősítés esetén egyre több hitelbiztosítékot kell felmutatnia.

Ez viszont már ördögi körnek bizonyult: a leminősítés miatt az AIG a piacon már nem jutott pénzhez, és a Fed megtagadta tőle az áthidaló kölcsönt. Az állam 79,9 százalékos tulajdonrésszel vonta ellenőrzése alá - ez a maximális hányad anélkül, hogy a cég hiánya a kormányzati szektort terhelje.

http://nol.hu/gazdasag/ongyilkossagra_is_felszolitottak_mar_az_aig_menedzsmentjet

Megnyílt az első pizzéria Észak-Koreában

Engedélyezte Kim Dzsong Il észak-koreai vezető, hogy pizzériát nyissanak Phenjanban. A tavaly decemberben megnyitott étterem az első az országban, ahol a pizzát árulnak, ami olasz alapanyagokból készül. Kim Dzsong Il utasítására állítólag 10 éven keresztül dolgoztak azon, hogy minél jobb pizzát készítsenek.

Megnyitották Észak-Koreában az első pizzériát. "Kim Dzsong Il tábornok azt mondta, meg kell engedni a népnek, hogy hozzájuthasson a világ leghíresebb ételeihez" - idézte a tavaly decemberben megnyitott étterem konyhaséfét a Japánban megjelenő, az észak-koreai rezsim szócsövének tartott Csószun Sinbó. A lap szerint az étterem látogatóit egyenesen Olaszországból behozott alapanyagokból - lisztből, vajból, sajtból - készített pizzákkal és tésztákkal kényeztetik.

A legalább 10 éve pizzarajongó, nagy ínyenc hírében álló észak-koreai vezető nagy gondot fordított arra, hogy az itt készülő pizza minden tekintetben olyan legyen, mint ha Olaszországban készült volna. A lap szerint az 1990-es évek végétől folytak a tökéletes pizza elkészítését célzó próbálkozások, többek között olasz konyhamestereket kértek fel, hogy okítsák a hadsereg tisztjeit pizzakészítésre, de Kim sokáig nem volt elégedett az eredménnyel. Tavaly aztán észak-koreai szakácsokat küldött Nápolyba és Rómába, az ő tudásukkal már elégedett volt, és engedélyezte az étterem megnyitását.

A brit Guardian szerint Kim nagy konyakrajongó, lelkesedik a francia borokért, a cápauszonylevesért és a szusiért. Kim Dzsong Il egy álnéven író volt konyhafőnöke azt állítja, Iránba és Üzbegisztánba küldték kaviárért, Dániába szalonnáért, Kínába dinnyéért, egészen addig míg egy alkalommal, amikor Japánba ment tengeri sünért, dezertált.

Észak-Korea a világ legszegényebb országai közé tartozik. Az 1990-es évek közepén pusztító éhínség sújtotta, amelynek halálos áldozatait 600 ezer és 3,5 millió közé teszik a kutatók.

http://www.origo.hu/nagyvilag/20090316-megnyilt-az-elso-pizzeria-eszakkoreaban.html

A hadsereg veszi át a venezuelai repterek irányítását

A hadsereg veszi át a venezuelai repterek irányítását

A hadsereg veszi át a repterek és kikötők irányítását Venezuelában. Az ország ellenzéke szerint Hugo Chávez elnök ezzel a lépéssel akarja visszaszerezni az irányítást a legutóbbi választásokon elvesztett tartományok fölött.

Hugo Chávez venezuelai államfő vasárnap parancsot adott a hadseregnek, hogy vegye át az ország kikötőinek és repülőtereinek az ellenőrzését. "Aki akarja, ellenezheti ezt, de ez a köztársaság törvénye" - közölte Chávez szokásos vasárnapi üzenetében.

A döntést az tette lehetővé, hogy előzőleg a törvényhozás elfogadott egy rendelkezést, amely a központi kormányra bízza a "nem megfelelő módon irányított" tartományi létesítmények működtetését. Az ellenzékiek szerint a kormány ezt azért erőlteti, mert így akarja a saját ellenőrzése alá vonni azokat a tartományokat, ahol választott ellenzéki tisztségviselők vannak.

Chávez a kikötők és repterek átvételével kapcsolatban név szerint megemlített három ellenzéki tartományt, köztük Zuliát, ahol korábban a legfőbb politikai ellenfele, Manuel Rosales volt a kormányzó.

A törvényhozásban a múlt héten felmerült az is, hogy hozzanak létre külön posztot a főváros, Caracas vezetésére, amely most az ellenzék kezében van. A múlt hónapban már kivették a helyi vezetők irányítása alól a kórházakat és a tartományi rendőri szerveket.

http://www.origo.hu/nagyvilag/20090315-a-hadsereg-veszi-at-a-venezuelai-repterek-iranyitasat.html

Új regionális katonai szervezet alakult

Megszületett a "dél-amerikai NATO"

A héten tizenkét dél-amerikai állam védelmi minisztere ült össze az Unasur (Dél-Amerikai Nemzetek Uniója) Chile fővárosában megrendezett csúcstalálkozóján, hogy megalakítsák a regionális szervezet egy újabb testületét, a Dél-Amerikai Védelmi Tanácsot (CDS – Consejo de Defensa Sudamericano), mely a védelmi-katonai együttműködés és az egyes országok fegyveres erői közötti párbeszéd erősítésére hivatott.

A 2008 májusában létrejött Unasur szervezeti keretein belül megalakult tanács elsősorban abban különbözik a hasonló katonai szervezetektől, mint például a NATO, hogy a biztonsági együttműködés nem terjed ki egy közös hadsereg létrehozására. José Gońi chilei védelmi miniszter szerint a CDS „egy olyan politikai platform, mely lehetővé teszi számukra a tapasztalatcserét, a közös tevékenységek fejlesztését és koordinációját” – tudta meg a BBC Mundo.

Egyes szakértők szerint a CDS életre hívása egyet jelent a régió erősödésének jeleivel, valamint válasz arra a washingtoni döntésre, mely a IV. haditengerészeti flotta latin-amerikai vizekre vezénylését rendelte el.

Kimaradt a legfontosabb?

A CDS felállítását kísérő kritikák egyike abban áll, hogy a testület akciótervéből épp egy olyan égető probléma megoldásának kísérlete maradt ki, mely szinte mindegyik latin-amerikai államot nagy mélységben érint: a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem. Az ok valószínűleg a kérdés bonyolultságában és komplexitásában rejlik (pl. összefonódása az országon belüli terrorizmussal), valamint abban, hogy számos ország nem katonai, hanem rendőrségi természetű ügyként kezeli azt.

Előzmények

^{2008. május 23-án a brazil fővárosban aláírták az Unasur alapítóokmányát, mely két szabadkereskedelmi szervezet, a Mercosur és az Andok Közösség tagországainak tömörítésére hivatott, politikai síkon működő integrációs szervezet. Arról azonban szó sincs, hogy az UNASUR a jövőben teljesen helyettesíteni kívánja a két gazdasági szerveződést, hanem az azokat gyengítő közös problémák megoldásának színteréül kíván szolgálni. Az UNASUR-t – melynek alapját a 2004 decemberében deklarált Cuzco-i Nyilatkozat adta – Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Ecuador, Guyana, Kolumbia, Paraguay, Peru, Surinam, Uruguay és Venezuela alkotja. A titkárság székhelyét Quitoban jelölték ki, míg a dél-amerikai parlamentét a bolíviai Cochabamba-ban.
Az alapítóokmány aláírásakor Lula da Silva brazil elnök javaslatot tett egy dél-amerikai katonai-védelmi szövetség létrehozására, melyről a szakértők akkor úgy vélekedtek, hogy a régió politikai és ideológiai heterogenitása útját állhatja a kezdeményezésnek. Azonban a brazil kezdeményezés azért sem volt meglepő, hiszen az ország - nagy méretéből adódóan - két kivétellel (Chile és Ecuador) minden egyes dél-amerikai országgal határos.
Lulát megelőzően azonban 1999 novemberében már Hugo Chávez venezuelai elnök is egy latin-amerikai katonai szövetség létrehozását szorgalmazta, azonban nem akadt sok támogatóra a felvetés kapcsán.}

Más negatív értékelések szerint pedig az Unasur egyes tagállamai közötti súrlódások (pl. a Chile és Bolívia, vagy a Venezuela és Guyana közötti területi viták, Argentína és Uruguay, Brazília és Paraguay, valamint Brazília és Argentína közötti gazdasági és politikai témájú csatározások) megoldatlansága miatt a védelmi testület sem érhet el érdemi előrelépést az integrációt illetően.

Az egyik legsúlyosabb többoldalú konfliktus tavaly márciusban eszkalálódott Kolumbia és Ecuador, majd Venezuela között, mikor a kolumbiai haderők a quitoi vezetés előzetes értesítése nélkül ecuadori területen csaptak le a FARC-gerillák egyik határmenti táborára, ahol a gerillaszervezet egyik vezetője, Raúl Reyes is életét vesztette.

Rafael Correa ecuadori elnök a területi szuverenitás megsértésére hivatkozva megszakította Bogotával a diplomáciai kapcsolatokat, Chávez pedig Correa mellé állt. Az ellentétek az elmúlt hetekben újra kiéleződtek a kolumbiai védelmi miniszter, Juan Manuel Santos azon nyilatkozata kapcsán, mely szerint Kolumbiának jogában áll a határain túlmenően is küzdeni a gerillák ellen. Chávez azonban indulatosan kijelentette, hogy ilyen esetben katonai repülőgépek bevetésével fog válaszolni – olvasható a BBC Mundo csütörtöki tudósításában, melyből az is kiderül, hogy az ecuadori kormány bejelentette, hogy egy újabb magas rangú FARC-vezetőt fogtak el az országban.

A CDS akcióterve

• védelmi ipar fejlesztése és a regionális katonai kapacitás növelése
• regionális konfliktusok rendezése
• békehadműveletek
• természeti katasztrófák elleni védelem, és az ezzel összefüggő humanitárius akciók
• az országok közötti kölcsönös bizalomépítés erősítése
• katonai kiadások átláthatóságának megteremtése
• közös hadgyakorlatok

Lula mint örökös kulcsfigura

A brazil elnök kezdeményezésének keresztülvitele újabb példája az ország egyre erősödő regionális vezető szerepének, mely akár azt is elősegítheti, hogy Brazília is helyet kapjon az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai között.

A fent említett hármas konfliktus kapcsán feléledő ellentéteket pedig tovább fokozhatja az is, hogy a CDS megalakítását követően Brazília és Kolumbia újabb katonai együttműködést kötött, melynek értelmében az 1644 km hosszúságú közös határvonaluk mentén 50 km széles sávban ellenőrizhetik a térséget. A gyakorlatban ez műholdak és radarok segítségével fog megvalósulni. A két ország előre figyelmezteti egymást, mielőtt repülőgépeikkel elérnék a másik légterét a határ megfigyelése céljából.

A kétoldalú egyezmény egyik legfőbb célja az, hogy megállítsák a kolumbiai-brazil határon folyó jelentős mennyiségű kábítószer-kereskedelmet, melyet szintén a FARC (Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők) tevékenységével hoznak összefüggésbe.

A brazil-kolumbiai egyezmény megkötése azonban a kritikákat is alátámasztja bizonyos mértékig, hiszen épp a CDS létrehozását követő napokban született meg, kétoldalú egyeztetések után, pedig az új szervezet lényege, hogy a bilaterális tárgyalások helyett multilaterális síkra terelje a védelmi kérdések megoldását. Emellett hangsúlyozza azt a hiányt, mely szerint a CDS nem foglalkozik a drogkereskedelem problémájával sem.

http://kitekinto.hu/latin-amerika/2009/03/14/uj_regionalis_katonai_szervezet_alakult/

Leszbikusokat erőszakolnak meg Dél-Afrikában

Férfiak bandái leszbikusokat erőszakolnak meg a Dél-Afrikai Köztársaságban, főleg a nagyvárosok feketék lakta szegénynegyedeiben, abban a hitben, hogy ezzel "megjavítják" szexuális irányultságukat - tudatta pénteken Johannesburgban közzétett jelentésében az ActionAid segélyszervezet.

"Naponta inzultálnak bennünket és meg is vernek, ha egyedül megyünk az utcán, és arra emlékeztetnek, megérdemlem, hogy megerőszakoljanak" - idéz egy érintettet a szervezet. "Azt kiabálják: ha megerőszakollak, megismered a helyes utat, szoknyát veszel és elkezdesz főzni, mert megtanulod, hogyan legyél igazi nő!" - mondta az illető.

A Dél-Afrikai Köztársaság a világ egyik leghaladóbb szellemiségű alkotmányával rendelkezik. Afrikában elsőként 2006-ban engedélyezte a melegek házasságát, de még széles körben tartják magukat az előítéletek. A főleg a nőkkel szembeni homofób erőszak problémájára Eudy Simelane leszbikus labdarúgónő tavalyi brutális megerőszakolása és meggyilkolása különösképpen felhívta a figyelmet.

1998 óta hivatalosan 31 leszbikust öltek meg homofób támadásokban, emberi jogi csoportok szerint azonban ez a szám valószínűsíthetően sokkal magasabb, mivel a dél-afrikai büntetőjog nem kezeli külön kategóriakánt az áldozatok szexuális beállítottsága miatt elkövetett bűntényeket. Az ismert esetek közül mindössze kettő került bíróság elé és egy esetben ítélték el a tettest.

http://nol.hu/kulfold/leszbikusokat_eroszakolnak_meg_del-afrikaban

Elismerte a pápa, hogy hibázott a Williamson-ügyben

Mélyen elszomorító az egyházon belüli ellenségeskedés, amit a Williamson-ügy szított - írta XVI. Benedek pápa csütörtökön megjelent levelében, amelyben a holokauszttagadó püspök és társai kiközösítésének visszavonása miatt kirobbant botrányt elemzi, és elismeri: a Vatikán komoly hibákat vétett.

A püspöki karnak címzett pápai levél szerint a szabadság rosszul felfogott eszméje békétlenséget szült, és az egyházfő elleni heves támadásokra sarkallta a Pius testvériség tagjainak visszafogadását ellenző katolikusokat. "Ha pedig egymást marjátok és faljátok, vigyázzatok: el ne emésszétek egymást!" - idézett a pápa az Újszövetségből, Szent Pál apostol galatákhoz írt leveléből. "Mélyen elszomorított, hogy még katolikusok is, akik voltaképpen ismerhették volna az ügy részleteit, úgy érezték, hogy rám kell támadniuk" - jegyezte meg XVI. Benedek szokatlanul nyílt és személyes írásában, amely reményei szerint hozzájárul "az egyház belső békéjéhez".

A pápa fájlalja, hogy egy pillanatra a keresztény-zsidó viszonyban is feszültség keletkezett a holokauszttagadó püspök és társai ügye miatt, és köszöntet mondott többek között a katolikus egyház "zsidó barátainak", hogy segítettek elsimítani az incidenst.

A Vatikán többször melléfogott a Szent X. Pius Testvériséghez tartozó négy püspök kiközösítésének feloldása kapcsán - írta a pápa. Az egyik hiba az volt, hogy alábecsülték az internet jelentőségét. A világháló segítségével időben tudomást szerezhettek volna Williamson nézeteiről, amelyek nyilvánosságra kerülése így nem esett volna egybe a rehabilitációval. Az internetre ezért nagyobb figyelmet kell fordítani a jövőben - írta a katolikus egyházfő.

A másik hiba az volt, hogy "nem magyarázták meg kellő alapossággal" a kiközösítés feloldásának okait, és azt, hogy pontosan mit jelent az intézkedés. Kiközösíteni csak személyeket lehet, intézményeket nem, a Piusz testvériséghez tartozó négy püspök visszafogadása tehát egyáltalán nem jelenti az antiszemitizmussal vádolt szervezet elismerését. Ehhez arra lenne szükség, hogy a testvériség elfogadja a II. Vatikáni Zsinat valamennyi határozatát - szögezte le a pápa.

A rehabilitációt az egyház egységének érdekében tett intézkedésként kell értelmezni a pápa szerint; az egyházfőnek, "Szent Péter utódjának" az a dolga, hogy "megjelenítse a világban Istent, és elvezesse hozzá az embereket". Ebből pedig az következik, hogy az "egyre istentelenebb" mai világban "a hívők egysége" a legfontosabb - fejtette ki a püspöki karhoz írt levelében XVI. Benedek.

A Vatikán január 24-én jelentette be, hogy a pápa megszünteti a négy püspök kiközösítését. Ezzel egyidejűleg kiderült, hogy a brit Williamson néhány nappal korábban egy svéd televízióban kifejtette: szerinte "nem voltak gázkamrák", és azokkal a "revizionistákkal" ért egyet, akik azt állítják, hogy "200 ezer-300 ezer zsidó pusztult el a náci koncentrációs táborokban, de egyikük sem gázkamrában". A Williamson-interjú és a pápa intézkedése világszerte komoly felzúdulást okozott.

http://www.karpatinfo.net/article87797.html

Franciaország újra a NATO teljes jogú tagja

Negyvenhárom évvel Charles de Gaulle néhai francia elnök emlékezetes döntése után, amellyel kivonta országát a NATO integrált katonai parancsnokságából, Nicolas Sarkozy államfő szerdán bejelenti Franciaország visszatérését az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének teljes jogú tagjai közé.

A helyzet érdekessége, hogy Párizs mindkét esetben ugyanazzal az okkal indokolta lépését: csak így lehet meghatározó szerepe az Egyesült-Államok által irányított nemzetközi színtéren. A reintegráció - amelyet az európai szövetségesek és Washington is üdvözölt, de óriási belpolitikai polémiát váltott ki - kevés gyakorlati következménnyel jár. Sarkozy döntésének elemzők szerint elsősorban politikai és pszichológiai jelentősége van.

Charles de Gaulle tábornok a hidegháború időszakában nem kívánta elfogadni a kommunista-kapitalista ellentétre egyszerűsített kétpólusú modellt, s a többpólusú világban önállóan fellépő Franciaországban látta hazája nagyhatalmi
státusának garantálását. Bár Franciaország a NATO alapító tagjai között volt 1949-ben, a néhai államfő 1966-ban az Egyesült Államokkal szembeni függetlenségre hivatkozva vonta ki országát a szövetség integrált katonai parancsnokságából. De Gaulle visszautasította, hogy a francia nukleáris haderő amerikai ellenőrzés alá kerüljön, Washington pedig nem fogadta el a francia javaslatot a közös brit-amerikai-francia irányításról.

Tény, hogy az amerikai és kanadai katonai bázisokat bezárták francia területen, s a NATO főhadiszállása Franciaországból Belgiumba távozott, de Párizs soha nem jelentette ki, hogy többé nem tagja a NATO-nak. Egyszerűen csak meg akarta őrizni ellenőrzését saját hadserege felett. A szövetségesekkel való megegyezés értelmében egy szovjet támadás esetén a francia erők a Német Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia területére vonultak volna be.

A kelet-európai szocialista országok katonai-politikai szervezetének, a Varsói Szerződésnek a megszűnését és Németország egyesülését követően viszont már 1990-ben felvetődött a kérdés a NATO megváltozott és azon belül Franciaország új szerepéről. Francois Mitterrand volt elnök (1981-1995) úgy tette meg az első közeledő lépéseket, hogy nem kérdőjelezte meg De Gaulle döntését.

A kilencvenes években a francia erők a NATO részeként voltak jelen Koszovóban, 1995-től - Jacques Chirac elnöksége alatt - pedig a NATO valamennyi akciójában (Boszniában, Afganisztánban) részt vesz Franciaország. Chirac éppen ezen okból már 1996-ban megpróbálkozott a katonai parancsnokságba való visszalépéssel azért, hogy Párizs ne csak a katonai akciók végrehajtásában, hanem azok kidolgozásában is meghatározó szerephez jusson. Kísérlete azonban kudarcba fullad, mert nem tudta megszerezni a déli regionális haditengerészeti parancsnokság irányítását Nápolyban.

A kudarc ellenére a közeledés folytatódott: 2004 óta a francia nemzeti lobogó is ki van téve a NATO katonai parancsnokságán a belgiumi Mons városában, ahol jelenleg 107 francia tiszt is dolgozik. Számuk a reintegrálódással várhatóan nyolcszázra emelkedik, s európai diplomaták már azt is jelezték: ezentúl franciák tölthetnék be a lisszaboni regionális parancsnoki tisztséget, valamint az Egyesült Államokban, a norfolki parancsnokságon a katonai szervezet átalakításáért felelős parancsnoki posztot.

Sarkozy 2007 nyara óta azzal érvel a visszatérés mellett, hogy a teljes jogú taggá válással Franciaország szuverenitása nem sérül, nukleáris ereje továbbra is nemzeti ellenőrzés alatt marad, befolyása viszont nagyobb lesz a NATO döntéseire, valamint koherensebbé válik a francia külpolitika és Párizs hatékonyabban dolgozhat az európai védelempolitika létrehozásán is.

A közelmúltban végzett felmérések szerint a közvélemény többsége, s azon belül a 18-24 éveseknek hetven százaléka támogatja a reintegrációt. Az elnök döntése ennek ellenére óriási belpolitikai tiltakozást váltott jobb- és baloldalon egyaránt. Az ellenzék az Egyesült Államok kritikátlan támogatásával vádolja az államfőt, de Chirac egykori miniszterelnökei, Dominique de Villepin és Alain Juppé is nyílt levélben kérdőjelezték meg a lépés szükségességét. A kormánypárti ellenzők megnyugtatására Francois Fillon miniszterelnök a kérdésről március 17-én tartandó parlamenti vita részeként bizalmi szavazást kért kormánya ellen.

Amennyiben a „nem” győz, a kormánynak távoznia kell, erre azonban a jobboldali többségű parlamentben nincs sok esély.
Ezt követően Franciaország ünnepélyes és szimbolikus visszatérésére a katonai parancsnokságba hivatalosan a NATO április 3-án és 4-én tartandó csúcstalálkozóján kerül sor, amelyet a franciaországi Strasbourgban és az azzal határos németországi Kehlben, az észak-atlanti szervezet megalakításának 60. évfordulóján, Barack Obama amerikai elnök jelenlétében tartanak.

http://www.metropol.hu/nagyvilag/cikk/374691

50 év a "földi pokolban"

2009. március 10. a lhászai felkelés 50. évfordulója. A kiemelt jubileumra hetek óta készül Kína, Tibet és az egész világ. Peking megerősített csapatokkal, a külföldön élő tibetiek tüntetésekkel emlékeznek a dátumra.

A várakozásoknak megfelelően protestálással kezdődött a nap és számítani lehet további demonstrációkra a világ különböző részein. Ausztráliában letartóztattak négy embert, amiért a Kínai Nagykövetség előtt tüntető tömegből kitörve megpróbálták áttörni a rendőrsorfalat. Mintegy 150, zászlókkal és plakátokkal felszerelkezett tiltakozó demonstrált Canberrában Tibet függetlenségét követelve. Több japán buddhista kolostorban is imádkoznak Tibet békéjéért, hogy így fejezzék ki együttérzésüket az ott élőkkel. A szerzetesek a tavaly márciusi tibeti felkelés tibeti és kínai áldozataiért is elmormolnak egy imát.
Bár március 10-e a Tibeti Felkelés Napja, nem 1959-ben robbant ki először lázadás a kínai uralom ellen. 1950-ben behatoltak a kínai csapatok Tibet területére, hogy "felszabadítsák" azt a valóban feudális viszonyok alól. A szocialista rendszer erőszakos kialakítása, a tibeti szerzetesek és civilek elleni visszaélések miatt már 1956-ban fegyveres harc tört ki két tibeti tartomány és a megszálló kínai csapatok között. Három évvel később egy katonai parádéra volt hivatalos Tenzin Gjaco, a 14. dalai láma, akit meg akartak fosztani hagyományos testőrségétől, ezért a vallási és politikai vezető elrablásától tartó tömeg - mintegy 300.000 tibeti - körülvette a Potala palotát. Március 12-én kikiáltották Lhásza utcáin a tibeti függetlenséget, de a fegyveres harc csak március 19-én kezdődött és a megszállók erőfölénye miatt mindössze két napig tartott. Tenzin Gjaco időközben, március 17-én menekült Indiába, ahol Dharamszalában megalakította a tibeti emigráns kormányt.

A tibeti emigráns kormány és megszerzett kínai dokumentumok alapján körülbelül 86.000 tibeti vesztette életét a felkelés során, sokakat kivégeztek és számos kolostor megsemmisült. Nemcsak az 1959-es lázadásra emlékeznek ma, hanem a tavalyi zavargásokra is: a lhászai felkelés évfordulóján kezdődtek tüntetések Tibetben, amelyet csak katonaság bevetésével tudtak eltiporni a kínaiak. Néhány száz szerzetes korábban bebörtönzött társainak szabadon engedését követelve tiltakozott, majd néhány nap múlva a békés demonstráció erőszakos zavargásokba torkollott. A tibetiek megtámadták a nem-tibeti nemzetiségűeket (főként a kínai hanokat), a kínaiak pedig visszavágtak. Nem lehet pontos adatokat mondani az áldozatokról, a tibeti emigráns kormány mintegy 140-re teszi, a kínaiak ennél jóval kevesebbről beszélnek, a bebörtönzöttek száma azonban ezres nagyságrendű. A pekingi olimpia közelsége miatt presztízskérdés volt Kína számára a tibeti nyugalom megteremtése, amelyet gátolt a nemzetközi felháborodás, tüntetések, és a nyugati média olykor valóban elfogult tudósításai. Emlékezzünk csak a Washington Postban megjelent nepáli katonákat kínaiaknak címkéző képre, vagy a CNN kommentátorának a kínaiakat "tökfilkónak és gengszternek" nevező mondatára.

A nyugati média etikátlan trükközésére (felcserélt képek) azért volt szükség, mert nem engedték az újságírókat Tibetbe. Most sincs ez másként: egész márciusban lezárják a tartományt a külföldiek és a turisták előtt, így akadályozva meg, hogy ha történik valami, az kitudódjék. Kínai katonai és félkatonai egységek lepték el a Tibeti Autonóm Régiót és a kínai provinciákhoz tartozó tibeti területeket is, készenlétben állva várják, mi fog történni. Hétfőn egy kisebb bomba tönkretett egy rendőrautót és egy tűzoltóautót Csinghaj (Quinghai) tartományban, de sérültekről nem érkezett jelentés. Hu Csintao (Hu Jintao) kínai elnök azt mondta tegnap a Parlament éves ülésszakán megjelent tibeti vezetőknek, hogy Kína egységére van szükség a tibeti biztonság hosszútávú fenntartásához.

A dalai láma beszédet mondott Dharamszalában az évfordulós megemlékezésen. Kijelentette, hogy a tibetiek "állandó félelemben élnek" és a kínai hatóságok még mindig gyanakodva tekintenek rájuk. "Elmondhatatlan szenvedést és pusztítást" hozott a kínai uralom, és a régió időnként "földi pokol". Körülbelül 10.000, a világ minden tájáról érkező tibeti előtt újra világossá tette: legitim és értelmes autonómiára várnak.

Ausztrália és Japán is azok között az országok között volt, ahol a tavalyi atrocitások során tüntettek a polgárok: az ötödik földrészen az olimpiai láng miatt csaptak össze Tibet és Kína mellett álló tiltakozók, Japánban pedig az egyik kolostor a leszámolás miatti tiltakozásként visszautasította a láng fogadását. Kínának nincs szerencséje a 2009-es évvel: most a tibeti felkelés 50. évfordulóját ünneplik világszerte, de hasonló megmozdulásokra lehet számítani júniusban a Tienanmen téri tüntetés 20. évfordulóján is.

http://kitekinto.hu/kelet-azsia/2009/03/10/50_ev_a_foldi_pokolban/

Zapatero: Madrid soha nem ismeri el Koszovó függetlenségét

Spanyolország soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét - szögezte le spanyol kormányfő hétfőn, miután Madridban a szerb elnökkel tárgyalt.

José Luis Rodríguez Zapatero a tárgyalások után rendezett közös sajtóértekezleten, országa álláspontját indokolva a nemzetközi jogra és a madridi kormány politikai elveire hivatkozott. Egyúttal nyomatékosította, hogy Madrid mindent megtesz Szerbia EU-tagsága érdekében.

Spanyolország a hazai - katalán és baszk - függetlenségi törekvésekre való tekintettel, négy másik EU-tagállammal, a kisebbségi problémák miatt szintén érzékeny Romániával, Görögországgal, Szlovákiával és Ciprussal együtt elutasítja Koszovó függetlenségének elismerését. A többi 22 EU-tagállam elismerte Koszovót. A függetlenség tavaly februári kinyilvánítása óta eddig a világ 54 országa ismerte el a volt dél-szerbiai tartományt független államként.

Borisz Tadics szerb elnök, aki hétfőn és kedden hivatalos látogatáson tartózkodik Spanyolországban, köszönetet mondott a spanyol támogatásért. Hangsúlyozta, hogy az európai integráció a szerb külpolitika legfontosabb kérdései közé tartozik, és Madrid támogatása nélkül ez gyakorlatilag nem valósulhat meg. Szerbia azt tervezi, hogy még az idén benyújtja csatlakozási kérelmét az EU-hoz.

A szerb államfő hangsúlyozta, hogy Belgrád soha nem fog lemondani Koszovóra támasztott igényéről. "Szerbia nem mond le területi integritásának védelmezéséről... jogi és diplomáciai úton, és soha nem fogja elismerni Koszovót" - szögezte le a 2008 júliusában megválasztott szerb elnök.

A látogatás alkalmával Spanyolország és Szerbia katonai együttműködési megállapodást írt alá.

http://hvg.hu/vilag/20090309_zapatero_tadics_madrid_koszovo.aspx

Ismét az Antarktisz jegén vitáznak

Chile és Argentína egységben Nagy-Britanniával szemben

Argentin és chilei külügyi képviselők egységesen elutasították Nagy-Britannia ENSZ elé terjesztett, az Antarktisszal kapcsolatos területi igényéről szóló kérvényét, melynek értelmében a fehér kontinens mintegy egymillió négyzetkilométer nagyságú szárazföldi, illetve tengeri szeletét kívánja hasznosítani - adta hírül a BBC Mundo."Argentin kollégáinkkal egyetértésben kategórikusan elutasítjuk a szóban forgó követelést" - mondta a chilei Képviselőház Külügyi Bizottságának elnöke, Renán Fuentealba, ugyanis a BBC Mundo információi szerint a 2007 októberében benyújtott brit kérelem a Déli-sarkvidék azon területeire vonatkozik, melyet Argentína és Chile a "sajátjukként" tartanak számon.

Az ENSZ végleges döntése idén májusra várható. A két dél-amerikai ország ellenkezésén kívül azonban nemzetközi jogi szabályok is a brit igények elutasítása mellett érvelnek. Feltételezések szerint a vita tárgyát képező terület gazdag ásványokban, földgázban és kőolajban. Az 1959-ben tizenkét ország (köztük Argentínával, Chilével és Nagy-Britanniával) által aláírt Antarktisz-Egyezmény 4. cikke azonban nem ismeri el a területi követeléseket, sem az ehhez kapcsolódó vitákat.

Ezen kívül az Egyezmény számos olyan nemzetközi jogi alapelvet és a tudományos kutatáshoz, nemzetközi együttműködéshez tartozó célkitűzést - mint például a környezetvédelem és a Déli-sarkvidék kizárólag békés célokra való hasznosítása - is tartalmaz, melyek ugyancsak a brit szándék ellen szólnak.

Tavaly novemberben már kiújult a Falkland-szigetek (Las Malvinas) körüli vita Argentína és Nagy-Britannia között: a huszonöt éve tartó konfliktus egyik eleme szintén a Déli-sarkvidékhez kapcsolódik. Ugyanis a Nagy-Briannia fennhatósága alatt álló szigetcsoport földrajzi közelsége miatt akár is igényt lehetne formálni a későbbiekben az Antarktisz egy szeletére. Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy az 1959-es egyezmény egészen 2048-ig megtiltja az a földrész ásványkincseinek bányászatát - írta az Associated Press (AP).

Antarktisz-egyezmény (1959.)

A Déli-sarkvidék területének békés felhasználásáról szóló szerződést mára 46 ország - köztük Magyarország is - írta alá.

Az 1961-ben hatályba lépett szerződés legfontosabb rendelkezései szerint a részes felek határozatlan időre befagyasztották az Antarktiszra támasztott területi igényeiket, a területet kizárólag békés célokra fogják felhasználni, így tilos katonai tevékenységet folytatni (beleértve a fegyverekkel való kísérletezést és a nukleáris hulladék elhelyezését is), azonban a részes államokat megilleti a kutatás szabadsága és az ellenőrzés joga is.

Az Antarktiszt számos más nemzetközi egyezmény is védi:

• Antarktisz flórájának és faunájának megőrzésére vonatkozó egyeztetett intézkedések rendszere (1964.)
• az Antarktisz fókáinak védelméről szóló londoni egyezmény (1972.)
• az Antarktisz flórájának és faunájának megőrzéséről szóló canberrai egyezmény (1980.)
• az Antarktisz ásványkincseinek hasznosításának feltételeit rögzítő wellingtoni egyezmény (1988.), illetve az ezt kiegészítő madridi jegyzőkönyv (1991.), mely 50 éves moratóriumot ír elő az ásványkincsek kiaknázását illetően.

Mivel a Déli-sarkra nem alkalmazható a Arktisz (Északi-sarkvidék) felosztását lehetővé tevő szektorelmélet, így a területi igények nehezen bizonyíthatóak. A földrész nem számít azonban uratlan területnek, jogi helyzete a nyílt tengerével azonos.

(Források: Nagy Károly - Nemzetközi jog /Püski, 1999./ és Horváth Jenő /szerk./ - Világpolitikai lexikon 1945-2005. /Osiris, 2005/)

http://kitekinto.hu/latin-amerika/2009/03/08/ismet_az_antarktisz_jegen_vitaznak/

Obama rákapott a súgógépre

Szinte tapodtat sem mozdul súgógépe nélkül Barack Obama, fellépésein ott áll karnyújtásnyira tőle a gép beszéde szövegével. Ez annál is meglepőbb, mivel Obama híres szónoki képességéről, és a korábbi amerikai elnökök egyike sem használt ennyiszer súgógépet - írta a Politico hírportál.

Obama előtt fejmagasságban jobbról és balról is ott szokott lenni egy-egy írólap nagyságú, vékony lábakon álló sötét, átlátszó üveglap. Onnan olvassa fel előre megírt beszédét. Súgógépet használ a Fehér Ház termeiben, és a készülék ott állt előtte abban az indianai gyárcsarnokban is, ahol bejelentette gazdasági ösztönző csomagját. A súgólapok vele utaztak a héten a közlekedési minisztériumba, és róluk olvasta fel hatperces beszédét a Capitolium rotundájában rendezett februári Lincoln-megemlékezésen.

A Fehér Ház korábbi lakói is használtak súgógépet, de nem olyan gyakran, mint Obama. Tavaly nyáron egy-két alkalommal elromlott a készülék, és beszéde sem sikeredett fényesre. Obama elhatározta, hogy leszokik a használatáról hawaii nyaralásakor, de a jelek szerint nem sikerült.

A barnás árnyalatú üvegek igencsak megnehezítik a fotósok és tévések munkáját. A fotósok arra panaszkodnak, hogy ha Obamán kívül más is áll a pódiumon, nehéz megfelelő szöget találni, a súgógépek belelógnak a képbe. Az operatőröknek azzal van bajuk, hogy az elnök többnyire csak balra és jobbra forgatja fejét, nem néz a kamerákba. Arról nem is beszélve, hogy a korszerű súgólapok milyen idegenül hatnak például a Fehér Házban a mahagóni ajtók és a kristály gyertyatartók "társaságában" vagy a márvány oszlopok mellett.

Obama a legrövidebb bejelentésekhez is súgógépet használ mankónak, akkor is, ha szinte ugyanazokat a gondolatokat mondja el például ösztönző csomagjáról, amelyeket hetek-hónapok óta ismétel. A korábbi elnökök döntően jegyzeteikből beszéltek, kivéve az olyan nagy beszédeket, mint a hagyományos elnöki beszámoló az Unió helyzetéről a kongresszusban.

Az előző elnök, George Bush szinte soha nem használt súgógépet kisebb eseményeken vagy vidéki látogatásain, beszédeihez jegyzetkártyák segítségét vette igénybe. Ari Fleischer, Bush egykori szóvivője szerint a súgógép használatának kisebb közönség előtt az a hátránya, hogy a szónok nem tud szemkontaktust teremteni a hallgatósággal, mert az üveglapokra koncentrál. Az Obama vezette Fehér Ház szerint a súgógép használatának nincs nagy jelentősége. Az amerikaiak az üzenettel foglalkoznak, nem pedig azzal, honnan olvas az elnök - mondta Bill Burton, az elnöki szóvivő helyettese.

http://hvg.hu/vilag/20090307_obama_sugogep_beszed_felolvasas_szonoklat.aspx

Pugacsova visszavonul

Alla Pugacsova, az egykori Szovjetunió és a mai Oroszország kimagasló sztárja nem lép fel többet koncerten, de nem énekesnői szerepekben továbbra is látható-hallható lesz majd színházban, filmben, rádióban.

Ezt a művésznő csütörtöki moszkvai sajtóértekezletén jelentette be. Azt mondta: "Nem csókolom meg a színpad pallóit búcsúzóul, és nem szándékozom pátoszos búcsúkörútra menni". Ugyanakkor bejelentette, hogy utolsó négy koncertjét áprilisban Moszkvában adja.

Döntését azzal indokolta, hogy több műtéten esett át, ez ártott a hangjának, és már nem tudja kifejezni vele azt, amit szeretne, továbbá hogy egészsége nem engedi már meg, hogy folyton utazgasson.

Áprilisban három szólókoncertjét Álmok a szerelemről címmel a Kremlben lévő kongresszusi palotában adja, a negyediket a Rosszija koncertteremben rendezik a művésznő születésnapja alkalmából, s ezen - mint mondta - számos barátja is fellép. Emellett turnéra is megy, amelynek során Ukrajnában, Minszkben, Szentpéterváron, Kazahsztánban, Örményországban, Grúziában lép fel - vagyis bejárja a volt Szovjetunió jelentős részét -, és elmegy Németországba és Amerikába is.

A most hatvanéves Pugacsova előadóművészi pályája 1965-ben kezdődött, előbb zongorakísérőként, majd vokalistaként lépett fel több zenekarral, s több film betétdalait énekelte. Szólóénekesként 1974-ben érte el első nagy sikerét egy előadóművészek számára rendezett országos versenyen, s ettől kezdve karrierje meredeken ívelt felfelé.

Hangjával, művészetével és megjelenésével egyaránt kiemelkedett az orosz esztrádművészek közül, és külföldön is jelentős sikereket aratott. Számos fesztiválon nyert díjakat és megkapta a művészeknek szóló legmagasabb szovjet kitüntetéseket. A rendszerváltást követően énekesi karrierje mellett vállalkozásokba fogott, képes magazint és rádióadót alapított egyaránt Alla címmel, ugyanezen a márkanéven piacra dobott kozmetikai termékeket és teljes nevével fémjelzett cipőket.

A volt Szovjetunió területén ma is rajonganak érte, noha élete kissé botrányosba fordult: előbb a nála nagyon sokkal fiatalabb, bolgár származású Filip Kirkorovval élt együtt, aki azóta már Oroszország legsikeresebb énekese, jelenleg pedig egy szintén jóval fiatalabb, igen népszerű televíziós műsorvezető az élettársa.

Anyagi gondjai nincsenek: a minap a születésnapja előtti fogyókúrára hivatkozva lemondott egy fellépést, amelyen százezer euró lett volna a tiszteletdíja.

Pugacsova némileg meghízott, de ma is remekül néz ki, kibontott, hullámos vörös hajjal jár, s már jó ideje nem annyira koncerteken, mint inkább a moszkvai elit társasági eseményein lehet vele találkozni.

http://kitekinto.hu/europa/2009/03/06/pugacsova_visszavonul/

Válságok és szélsőségek

A nyolcvan évvel ezelőtti nagy világválságnak nemcsak a gazdasági tanulságai érdemesek tanulmányozásra. Az irracionális gondolatok és a szélsőséges eszmék térhódítására is fel kell készülni.

„Egyre egyértelműbb, hogy van párhuzam az 1929-es és a mai helyzet között. S ebben nem a gazdasági összeomlás mélysége és időtartama a legfélelmetesebb, hanem azok a veszélyek, amelyek a szűk értelemben vett gazdaságon kívül fenyegetnek” – írja Pierre-Antoine Delhommais a Le Monde-ban.

Jót nevettünk – ismeri el a cikkíró –, amikor 2007 decemberében Jacques Attali azt mondta, hogy az 1929-eshez hasonló válság fenyeget, de mára az ajkunkra fagyott a nevetés.

Hát még akkor mennyire ajkunkra fagy – tesszük hozzá –, ha elolvassuk, mit ír Attali a Slate webmagazin nemrég létrehozott francia kiadásában (amelynek résztulajdonosa is). François Mitterrand egykori szocialista államfő főtanácsadója, akit másfél éve Nicolas Sarkozy konzervatív elnök az állami és gazdasági reformbizottság élére nevezett ki, majdnem elkerülhetetlennek látja, hogy az egész világgazdaság összeomoljék. A külföldön eladósodott államok nem kapnak hitelt az adósságszolgálat finanszírozására, a bankok nem tudják finanszírozni a termelést. A Valutaalapot kellene villámgyorsan megreformálni, de a britek és az amerikaiak ellenállnak egy olyan reformnak, amely a legszegényebb országok megsegítését tenné lehetővé. Enélkül pedig az utóbbiak rákényszerülnek majd a fedezetlen pénzkibocsátásra és a protekcionizmusra, ami pedig a nemzetközi kereskedelem összeomlásával fenyeget.

A Le Monde szerint azonban a legnyugtalanítóbb mégsem a gazdaság kifulladása, hanem a vele párhuzamosan kibontakozó társadalmi változás. Henri Guaino, Sarkozy elnök különtanácsadója a lapnak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a válság pontosan követi a gazdaságtan tankönyvek forgatókönyvét, de jó lesz vigyázni, nehogy a történelemkönyvekét is kövesse.

A cikkíró a Franciaországban ma legnépszerűbb nagyszabású 20. századi történelemkönyvhöz fordul segítségért, és idézi belőle, miként hódítottak különféle radikális mozgalmak a válság idején. Franciaországban antiszemita és idegenellenes hangulat keletkezett, Amerikában hétmillió tagot számlált egy olyan mozgalom, amely mindenkinek földet és 2500 dolláros évi jövedelmet ígért, és persze ott van legelrettentőbb példának Hitler hatalomra jutása.

A lap ma is lát hasonló jelenségeket, habár távolról sem a nyolcvan évvel ezelőttihez fogható méretekben. Ide sorolja az antiszemita blogáradatot, amely a csalárd New York-i befektetési bankár, Bernard Madoff bukását és lebukását követte. Megemlíti továbbá, hogy a Total brit finomítójának dolgozói sztrájkkal akadályozták meg olasz és portugál munkások felvételét. (A harmincas években, Franciaországban a lengyel bányászok tömegeit toloncolták haza, hogy „ki ne ragadják a kenyeret a franciák szájából”.) Jellemző az is, hogy milyen népszerű ma Franciaországban Olivier Besancenot, a szélsőbaloldali (trockista) elnökjelölt, aki nem egészen másfél millió szavazatot kapott 2007-ben az elnökválasztáson. Ma a közvélemény-kutatások szerint az emberek 23 százaléka őt tartja Sarkozy elnök legmeggyőzőbb potenciális kihívójának, és ezzel Martine Aubry szocialista pártvezért messze megelőzve, az első helyen áll.

Delhommais úgy véli, a történelemben a radikalizmus ellenszere is felfedezhető. A roosevelti New Deal csupán megállítani tudta a válságot, a fellendülést csak a háborús készülődés hozta meg. De a válságellenes állami beruházási programok közvetlen társadalmi haszonnal jártak: egyesítették az országot egy olyan felfogás körül, amely mind az államosító, mind a szabadpiaci szélsőséget elvetette.

http://nol.hu/kulfold/valsagok_es_szelsosegek

Körözést adtak ki a szudáni elnökre

A Nemzetközi Büntetőbíróság elrendelte Omar Haszan el-Besir szudáni elnök letartóztatását a Dárfúrban elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt.
A testület ezzel eleget tett az ICC főügyésze, Luis Moreno-Ocampo indítványának. A 2002-ben létrehozott büntetőbíróság történetében ez az első alkalom, hogy egy hivatalban lévő államfő ellen ad ki letartóztatási parancsot. A szudáni elnök tagadja a neki felrótt bűncselekményeket, korábban már jelezte, hogy nyugati államok összeesküvésének tekintené a letartóztatási parancsot.

A bírói testület visszautasította viszont Luis Moreno-Ocampo főügyész keresetét, hogy a szudáni államfőt népirtással is megvádolják. A beadványról döntő három bíró erre nem talált elegendő bizonyítékot az eléjük tárt iratokban - mondta sajtótájékoztatóján Laurence Blairon bírósági szóvivő.

A körözésről szóló döntéssel Szudánt felszólították az elnök kiadatására. Amennyiben ez nem történik meg, az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kerül az ügy. A hágai bíróság ugyan nem kényszerítheti rá az adott országot állampolgára letartóztatására, de a parancsot minden olyan államban végrehajtják, amelyek aláírták az intézmény statutumát. Ezek száma jelenleg 108.

A letartóztatási parancsot a bíróság több feltételezett bűncselekménnyel támasztotta alá. Hága szerint megalapozott a gyanú, hogy Besirt személyes felelősség terheli gyilkosságokért, kínzásokért, nemi erőszakért és erőszakos kitelepítésért a darfuri régióban.

A szudáni tartományban évek óta véres polgárháború dúl a többségi fekete lakosság és a kormány támogatását élvező arab lovasmilíciák között. Az ENSZ becslése szerint a véres harcoknak már 300 ezren estek áldozatul, és további százezer ember halt éhen vagy vesztette életét betegségben.

Néhány ország diplomatái korábban aggodalmukat fejezték ki, hogy a letartóztatás elrendelése újabb erőszakhoz vezethet a térségben. Nyugati államok azt is jelezték, hogy készen állnak állampolgáraik kimenekítésére, ha válsághelyzet fenyeget.

Az afrikai vezetők "nem örülnek"

A dárfúri menekülttáborokban kitörő örömmel fogadtáka Hágából érkező hírt, ugyanakkor az afrikai kontinens vezetői nem lelkesednek a döntésért. Az Afrikai Unió bizottságának elnöke, Jean Ping figyelmeztetett, hogy a lépés "a békét fenyegeti Szudánban", az egyiptomi külügyminiszter pedig egyenesen felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy "tartson rendkívüli ülést, és függessze föl az elfogató parancs végrehajtását". Szenegál részrehajlással vádolta meg a bíróságot: "Az a benyomásunk, hogy ez a bíróság csak az afrikaiakat üldözi" - jelentette ki Abdoulaye Wade elnök.

A szudáni kormány eleve közölte, hogy nem működik együtt a törvényszékkel. Omar Haszan Ahmed el-Besír külpolitikai tanácsadója azt állítja, hogy az elnök elleni fellépés "a neokolonializmus egyik eszköze, és a Nyugat nem akarja, hogy Szudán stabilizálódjon". Kartúmban pár száz fős rokonszenvtüntetés volt az elnök mellett.

A szudáni lázadók egyik nagy csoportja, az Igazság és Egyenlőség Mozgalom "a dárfúri nép nagy napjának" nevezte ezt a szerdát, s kairói képviselője felszólította el-Besírt, hogy "jelenjen meg a Nemzetközi Büntetőbíróságon, és ott bizonyítsa be ártatlanságát".

Oroszország szudáni különmegbízottja, Mihail Margelov szerint "veszélyes precedens született a nemzetközi kapcsolatok rendszerében", ráadásul a bírósági döntést "alkalmatlan időpontban hozták, és nem csak Szudánra fog negatívan kihatni, hanem az egész térségre".

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy "azt, aki atrocitásokat követett el, bíróság elé kell állítani." "A civilek és a külföldi érdekeltségek elleni támadásokat nem lehet eltűrni" - tette hozzá Robert Wood, aki Hillary Clinton külügyminiszterrel együtt a Közel-Keleten tartózkodik.

A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet azt látta jónak hangsúlyozni, hogy "még az elnökök sem kapnak szabad kezet a szörnyű bűncselekmények elkövetéséhez".

http://nol.hu/kulfold/korozest_adtak_ki_a_szudani_elnokre