A kanadai bankrendszer a legbiztonságosabbak között volt a válság kirobbanásának idején, ami ellenállóbbá tette az országot a tovagyűrűző hatásokkal szemben. A kanadai lakosság feltűnően bizakodó: a recesszió gyors leküzdését várják. Bankszakembereik a saját rendszerük mintájára tisztítanák meg a globális pénzügyi szektort. Hová vezet végül az európai (központi szabályozást szorgalmazó) és amerikai (élénkítést sürgető) nézőpontok játszmája?
Bankrendszerből dícséretes
Obama kanadai látogatásakor kiemelte, hogy a szomszédos állam jobban kezelte a bakrendszert a válság közepette, mint az USA. A tavalyi Világgazdasági Fórum is a legbiztonságosabbnak rangsorolta a kanadai bankrendszert, míg Amerika a negyvenedik helyre szorult vissza. Ennek oka a konzervatívabb kanadai vezetési filozófiában rejlik: a nagyobb tőketartalék és kisebb kockázatvállalás kint tartotta a bankszektort a hitelpiaci válságból. További előnyt jelenzótett az ágazat áttekinthető szerkezete.
A válság kezelésére összeállított G-20-as munkacsoport a pénzügyi szolgáltatások átláthatóságát és szabályozását tűzték ki célul, amihez részben a kanadai rendszert tekintik példának. A munkacsoport vezetésében részt vesz Kanada pénzügyi államtitkára is. A Bank of Canada igazgatója pedig egyenesen azt javasolja, hogy az IMF legyen egy világméretű szabályozás kikényszerítője, amelynek részleteit egy bankárokból és pénzügyminiszterekből álló fórum rögzíthetné.
Ugyanakkor a G-20 országok nem értenek egyet a válságkezelés módjában. Európában nagyobb központi szabályozást tartanának helyesnek a befektetők bizalmának visszanyerésére, mielőtt újabb összegeket pumpálnak a gazdaságba, mint ahogy az USA teszi azt. A különbző hozzáállás ellenére Gordon Brown amerikai látogatásán cáfolta, hogy nézeteltérések lennének a két kontinens között. Az áprilisi londoni G-20 csúcs feladata lesz a brit miniszterelnök szerint a bankrendszer megreformálása is. Az együttműködésből a legszegényebb országokat segítő rendszernek kell születnie, valamint Közép- és Kelet-Európa számára is megállapodásokat kell hoznia – a protekcionizmus teljes kiiktatásával.
Kanada fölött mindig kék az ég?
A kanadaiak a világon a legbizakodóbbak között vannak pénzügyeik jövőjével kapcsolatban – értesülhetünk egy szerdán közzétett felmérésből. Bár ők is aggódnak a gazdaság helyzete miatt és csökkent a vásárlókedvük, szebb fényben látják a jövőt – tudta meg a CBC. A tanulmány ezzel szemben ĺrországban mért „a pohár félig üres” mentalitást. Itt van a kilábalás idejét illetően a legkevesebb optimizmus. Mindent egybevetve Kína a legderülátóbb.
Kanada viszonylagos optimizmusa talán annak is betudható, hogy az USA-val szemben itt nem omlott össze a pénzügyi rendszer és a lakosság látja saját kormánya, illetve az amerikai vezetés gazdaságélénkítő csomagjait. Bár a rossz hírek és a sötét jóslatok a kanadaiakat is aggasztják, a 90-es évek recessziójához képest még mindig nagyon jók a mutatóik. Az 1993-mas munkanélküliségi szint (11.4%) sokkal magasabb volt, mint az idén februárban regisztrált 7.7%.
A felmérés további eredményei szerint Kanadában a lakosság fele gondolja úgy, hogy a nemzetgazdaság már recesszióban van, míg ez a japánok 91%-ára igaz. A kanadaiak 29%-a teszi felelőssé George W. Bush-t és Amerikát a válságért. A japánok 45%-a, míg az amerikaiaknak csak 17%-a gondolkodik így. A világon leggyakrabban az egyes országok kormányait hibáztatják a válságért. Tízből csak három kanadai aggódik állása elvesztése miatt, ezzel az ország jelentősen az átlagos szint alatt van. Oroszországban a megkérdezettek 71%-a aggódik a munkahelye miatt. Személyes pénzügyi kilátásai jobbra fordulását a következő fél évben a lakosság 40%-a várja, amivel második helyre szorultak az USA mögött (59%).
Obama már a kilábalás jeleit látja
Washingtonban az amerikai elnök a válságkezelés eredményeit hangsúlyozta, de felszóította az állampolgárokat, hogy lépjenek túl rövidtávú érdekeiken. Egyórás beszéde a lelkesítés mellett azt célozta, hogy támogatást szerezzen költségvetési tervének, amit a héten vitatnak meg a kongresszusban. A tervezetet eddig mindkét oldalról érte kritika. Obama szerint viszont a javaslata minden fronton szembeszáll a recesszióval, és ahhoz, hogy a következő két évtizedben ne ismétlődjön meg a válság, gyorsan kell cselekedni. Ehhez szükséges a belpolitikai összefogás.
A terv szerint Obama kormányzati ciklusa végére megfeleznék a költségvetési hiányt. Az elnök egyben türelemre intette az állampolgárokat, hangsúlyozva a folyamat lassúságát. Az amerikai gazdaság talpraállása fontos láncszeme a globális válságkezelésnek. Obama is az együttműködésen dolgozik a G-20 találkozó előtt, azonban kiemelte: a világ nem várhatja, hogy a komolyabb megszorításokat eszközlő országok felemeljék azokat, akik hasonló áldozatokra nem hajlandók.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése