50 év a "földi pokolban"

2009. március 10. a lhászai felkelés 50. évfordulója. A kiemelt jubileumra hetek óta készül Kína, Tibet és az egész világ. Peking megerősített csapatokkal, a külföldön élő tibetiek tüntetésekkel emlékeznek a dátumra.

A várakozásoknak megfelelően protestálással kezdődött a nap és számítani lehet további demonstrációkra a világ különböző részein. Ausztráliában letartóztattak négy embert, amiért a Kínai Nagykövetség előtt tüntető tömegből kitörve megpróbálták áttörni a rendőrsorfalat. Mintegy 150, zászlókkal és plakátokkal felszerelkezett tiltakozó demonstrált Canberrában Tibet függetlenségét követelve. Több japán buddhista kolostorban is imádkoznak Tibet békéjéért, hogy így fejezzék ki együttérzésüket az ott élőkkel. A szerzetesek a tavaly márciusi tibeti felkelés tibeti és kínai áldozataiért is elmormolnak egy imát.
Bár március 10-e a Tibeti Felkelés Napja, nem 1959-ben robbant ki először lázadás a kínai uralom ellen. 1950-ben behatoltak a kínai csapatok Tibet területére, hogy "felszabadítsák" azt a valóban feudális viszonyok alól. A szocialista rendszer erőszakos kialakítása, a tibeti szerzetesek és civilek elleni visszaélések miatt már 1956-ban fegyveres harc tört ki két tibeti tartomány és a megszálló kínai csapatok között. Három évvel később egy katonai parádéra volt hivatalos Tenzin Gjaco, a 14. dalai láma, akit meg akartak fosztani hagyományos testőrségétől, ezért a vallási és politikai vezető elrablásától tartó tömeg - mintegy 300.000 tibeti - körülvette a Potala palotát. Március 12-én kikiáltották Lhásza utcáin a tibeti függetlenséget, de a fegyveres harc csak március 19-én kezdődött és a megszállók erőfölénye miatt mindössze két napig tartott. Tenzin Gjaco időközben, március 17-én menekült Indiába, ahol Dharamszalában megalakította a tibeti emigráns kormányt.

A tibeti emigráns kormány és megszerzett kínai dokumentumok alapján körülbelül 86.000 tibeti vesztette életét a felkelés során, sokakat kivégeztek és számos kolostor megsemmisült. Nemcsak az 1959-es lázadásra emlékeznek ma, hanem a tavalyi zavargásokra is: a lhászai felkelés évfordulóján kezdődtek tüntetések Tibetben, amelyet csak katonaság bevetésével tudtak eltiporni a kínaiak. Néhány száz szerzetes korábban bebörtönzött társainak szabadon engedését követelve tiltakozott, majd néhány nap múlva a békés demonstráció erőszakos zavargásokba torkollott. A tibetiek megtámadták a nem-tibeti nemzetiségűeket (főként a kínai hanokat), a kínaiak pedig visszavágtak. Nem lehet pontos adatokat mondani az áldozatokról, a tibeti emigráns kormány mintegy 140-re teszi, a kínaiak ennél jóval kevesebbről beszélnek, a bebörtönzöttek száma azonban ezres nagyságrendű. A pekingi olimpia közelsége miatt presztízskérdés volt Kína számára a tibeti nyugalom megteremtése, amelyet gátolt a nemzetközi felháborodás, tüntetések, és a nyugati média olykor valóban elfogult tudósításai. Emlékezzünk csak a Washington Postban megjelent nepáli katonákat kínaiaknak címkéző képre, vagy a CNN kommentátorának a kínaiakat "tökfilkónak és gengszternek" nevező mondatára.

A nyugati média etikátlan trükközésére (felcserélt képek) azért volt szükség, mert nem engedték az újságírókat Tibetbe. Most sincs ez másként: egész márciusban lezárják a tartományt a külföldiek és a turisták előtt, így akadályozva meg, hogy ha történik valami, az kitudódjék. Kínai katonai és félkatonai egységek lepték el a Tibeti Autonóm Régiót és a kínai provinciákhoz tartozó tibeti területeket is, készenlétben állva várják, mi fog történni. Hétfőn egy kisebb bomba tönkretett egy rendőrautót és egy tűzoltóautót Csinghaj (Quinghai) tartományban, de sérültekről nem érkezett jelentés. Hu Csintao (Hu Jintao) kínai elnök azt mondta tegnap a Parlament éves ülésszakán megjelent tibeti vezetőknek, hogy Kína egységére van szükség a tibeti biztonság hosszútávú fenntartásához.

A dalai láma beszédet mondott Dharamszalában az évfordulós megemlékezésen. Kijelentette, hogy a tibetiek "állandó félelemben élnek" és a kínai hatóságok még mindig gyanakodva tekintenek rájuk. "Elmondhatatlan szenvedést és pusztítást" hozott a kínai uralom, és a régió időnként "földi pokol". Körülbelül 10.000, a világ minden tájáról érkező tibeti előtt újra világossá tette: legitim és értelmes autonómiára várnak.

Ausztrália és Japán is azok között az országok között volt, ahol a tavalyi atrocitások során tüntettek a polgárok: az ötödik földrészen az olimpiai láng miatt csaptak össze Tibet és Kína mellett álló tiltakozók, Japánban pedig az egyik kolostor a leszámolás miatti tiltakozásként visszautasította a láng fogadását. Kínának nincs szerencséje a 2009-es évvel: most a tibeti felkelés 50. évfordulóját ünneplik világszerte, de hasonló megmozdulásokra lehet számítani júniusban a Tienanmen téri tüntetés 20. évfordulóján is.

http://kitekinto.hu/kelet-azsia/2009/03/10/50_ev_a_foldi_pokolban/