Megszületett a "dél-amerikai NATO"A héten tizenkét dél-amerikai állam védelmi minisztere ült össze az Unasur (Dél-Amerikai Nemzetek Uniója) Chile fővárosában megrendezett csúcstalálkozóján, hogy megalakítsák a regionális szervezet egy újabb testületét, a Dél-Amerikai Védelmi Tanácsot (CDS – Consejo de Defensa Sudamericano), mely a védelmi-katonai együttműködés és az egyes országok fegyveres erői közötti párbeszéd erősítésére hivatott.
A 2008 májusában létrejött Unasur szervezeti keretein belül megalakult tanács elsősorban abban különbözik a hasonló katonai szervezetektől, mint például a NATO, hogy a biztonsági együttműködés nem terjed ki egy közös hadsereg létrehozására. José Gońi chilei védelmi miniszter szerint a CDS „egy olyan politikai platform, mely lehetővé teszi számukra a tapasztalatcserét, a közös tevékenységek fejlesztését és koordinációját” – tudta meg a BBC Mundo.
Egyes szakértők szerint a CDS életre hívása egyet jelent a régió erősödésének jeleivel, valamint válasz arra a washingtoni döntésre, mely a IV. haditengerészeti flotta latin-amerikai vizekre vezénylését rendelte el.
Kimaradt a legfontosabb?
A CDS felállítását kísérő kritikák egyike abban áll, hogy a testület akciótervéből épp egy olyan égető probléma megoldásának kísérlete maradt ki, mely szinte mindegyik latin-amerikai államot nagy mélységben érint: a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem. Az ok valószínűleg a kérdés bonyolultságában és komplexitásában rejlik (pl. összefonódása az országon belüli terrorizmussal), valamint abban, hogy számos ország nem katonai, hanem rendőrségi természetű ügyként kezeli azt.Előzmények
2008. május 23-án a brazil fővárosban aláírták az Unasur alapítóokmányát, mely két szabadkereskedelmi szervezet, a Mercosur és az Andok Közösség tagországainak tömörítésére hivatott, politikai síkon működő integrációs szervezet. Arról azonban szó sincs, hogy az UNASUR a jövőben teljesen helyettesíteni kívánja a két gazdasági szerveződést, hanem az azokat gyengítő közös problémák megoldásának színteréül kíván szolgálni. Az UNASUR-t – melynek alapját a 2004 decemberében deklarált Cuzco-i Nyilatkozat adta – Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Ecuador, Guyana, Kolumbia, Paraguay, Peru, Surinam, Uruguay és Venezuela alkotja. A titkárság székhelyét Quitoban jelölték ki, míg a dél-amerikai parlamentét a bolíviai Cochabamba-ban.
Az alapítóokmány aláírásakor Lula da Silva brazil elnök javaslatot tett egy dél-amerikai katonai-védelmi szövetség létrehozására, melyről a szakértők akkor úgy vélekedtek, hogy a régió politikai és ideológiai heterogenitása útját állhatja a kezdeményezésnek. Azonban a brazil kezdeményezés azért sem volt meglepő, hiszen az ország - nagy méretéből adódóan - két kivétellel (Chile és Ecuador) minden egyes dél-amerikai országgal határos.
Lulát megelőzően azonban 1999 novemberében már Hugo Chávez venezuelai elnök is egy latin-amerikai katonai szövetség létrehozását szorgalmazta, azonban nem akadt sok támogatóra a felvetés kapcsán.
Más negatív értékelések szerint pedig az Unasur egyes tagállamai közötti súrlódások (pl. a Chile és Bolívia, vagy a Venezuela és Guyana közötti területi viták, Argentína és Uruguay, Brazília és Paraguay, valamint Brazília és Argentína közötti gazdasági és politikai témájú csatározások) megoldatlansága miatt a védelmi testület sem érhet el érdemi előrelépést az integrációt illetően.
Az egyik legsúlyosabb többoldalú konfliktus tavaly márciusban eszkalálódott Kolumbia és Ecuador, majd Venezuela között, mikor a kolumbiai haderők a quitoi vezetés előzetes értesítése nélkül ecuadori területen csaptak le a FARC-gerillák egyik határmenti táborára, ahol a gerillaszervezet egyik vezetője, Raúl Reyes is életét vesztette.
Rafael Correa ecuadori elnök a területi szuverenitás megsértésére hivatkozva megszakította Bogotával a diplomáciai kapcsolatokat, Chávez pedig Correa mellé állt. Az ellentétek az elmúlt hetekben újra kiéleződtek a kolumbiai védelmi miniszter, Juan Manuel Santos azon nyilatkozata kapcsán, mely szerint Kolumbiának jogában áll a határain túlmenően is küzdeni a gerillák ellen. Chávez azonban indulatosan kijelentette, hogy ilyen esetben katonai repülőgépek bevetésével fog válaszolni – olvasható a BBC Mundo csütörtöki tudósításában, melyből az is kiderül, hogy az ecuadori kormány bejelentette, hogy egy újabb magas rangú FARC-vezetőt fogtak el az országban.
A CDS akcióterve
- védelmi ipar fejlesztése és a regionális katonai kapacitás növelése
- regionális konfliktusok rendezése
- békehadműveletek
- természeti katasztrófák elleni védelem, és az ezzel összefüggő humanitárius akciók
- az országok közötti kölcsönös bizalomépítés erősítése
- katonai kiadások átláthatóságának megteremtése
- közös hadgyakorlatok
A brazil elnök kezdeményezésének keresztülvitele újabb példája az ország egyre erősödő regionális vezető szerepének, mely akár azt is elősegítheti, hogy Brazília is helyet kapjon az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai között.
A fent említett hármas konfliktus kapcsán feléledő ellentéteket pedig tovább fokozhatja az is, hogy a CDS megalakítását követően Brazília és Kolumbia újabb katonai együttműködést kötött, melynek értelmében az 1644 km hosszúságú közös határvonaluk mentén 50 km széles sávban ellenőrizhetik a térséget. A gyakorlatban ez műholdak és radarok segítségével fog megvalósulni. A két ország előre figyelmezteti egymást, mielőtt repülőgépeikkel elérnék a másik légterét a határ megfigyelése céljából.
A kétoldalú egyezmény egyik legfőbb célja az, hogy megállítsák a kolumbiai-brazil határon folyó jelentős mennyiségű kábítószer-kereskedelmet, melyet szintén a FARC (Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők) tevékenységével hoznak összefüggésbe.
http://kitekinto.hu/latin-amerika/2009/03/14/uj_regionalis_katonai_szervezet_alakult/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése