Nem hagyták beszélni, elhagyta az üléstermet - Hősként fogadták

Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök tegnap este kiviharzott a davosi világgazdasági fórum Gazáról tartott vitájáról.
A vitában Erdogan összecsapott Simon Peresz izraeli államfővel, vitatva az általa mondottak valóságát. Majd azzal vádolta a moderátort, hogy nem engedte meg neki, hogy válaszoljon - tudósít a BBC.

Később kifejtette, nem azért hagyta ott a vitát, mert nézeteltérése van az izraeli elnökkel, hanem, mert kevesebb időt kapott arra, hogy beszéljen, mint Simon Peresz. "Nem vagyok törzsfőnök.

Törökország miniszterelnöke vagyok." "Meg kell védenem Törökország becsületét és a török népet" - hangoztatta Erdogan, akit Isztambulba történt hazaérkezésekor ma hajnalban "hősként" ünnepeltek.

http://www.vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=258442

Obama levelet ír az egyik latorállamnak

Iránnak szóló, békülékeny hangvételű levelet fogalmaznak a washingtoni külügyminisztérium illetékesei Barack Obama amerikai elnök nevében - írja saját értesülésként a The Guardian.
A legnagyobb baloldali brit napilap diplomáciai forrásai szerint a "jelképes gesztus" célja annak jelzése, hogy változik az Iránnal szembeni amerikai hangnem a Bush-kormányzat által használt ellenséges retorika után. Az írás felidézi, hogy az előző, republikánus amerikai kormány a "gonosz tengelyéhez" tartozó országok közé sorolta Iránt.

A The Guardian forrásai szerint a "fagy oldását célzó" kezdeményezés megnyithatja az utat a közvetlen amerikai-iráni tárgyalások előtt is. A brit lap úgy tudja: a levél - amelynek "legalább három" lehetséges változatát állították össze a külügyminisztérium illetékesei - biztosítékokat ad arra, hogy az Egyesült Államok nem akarja megdönteni az iráni iszlám rendszert, csak azt szeretné, ha változna annak magatartása.

Az egyik levéltervezet arra ösztönzi Iránt, hogy vesse össze "viszonylag alacsony" életszínvonalát néhány jobban élő szomszédjáéval, és fontolja meg, milyen előnyökkel járna, ha a Nyugat nem kezelné páriaként az országot - áll a The Guardian csütörtöki értesülésében.

A lap szerint a Teheránba küldendő levél a békülékeny hangnemmel együtt is felszólítja Iránt "a terrorizmus állami támogatásának" beszüntetésére. Az üzenetet forma szerint "az iráni népnek" címeznék, és közvetlenül Ali Hamenei ajatolláhnak, Irán legfőbb vallási vezetőjének küldenék, vagy esetleg nyílt levélként tennék közzé.

A kezdeményezést Hillary Clinton amerikai külügyminiszter vette fontolóra, az Iránnal szembeni amerikai politika átfogó felülvizsgálatának részeként. A levél elküldése mindazonáltal addig nem várható, amíg e felülvizsgálat le nem zárul - áll a The Guardian csütörtöki írásában.

A brit lap szerint a diplomáciai lépések sürgős jellegét fokozzák azok az aggodalmak, hogy Izrael esetleg egyoldalú akcióval légitámadást intézhet az iráni nukleáris létesítmények ellen.

A The Guardian január elején - szintén saját washingtoni forrásait idézve - azt írta, hogy az Obama-kormány kész lenne kommunikációs csatornákat kiépíteni a gázai övezetet uraló iszlamista Hamász mozgalom felé is, feladva a Bush-kormányzat elszigetelési doktrínáját. A "már kipróbált módszer" az lenne, hogy a Hamásszal az amerikai titkosszolgálatokon keresztül vennék fel a kapcsolatot, hasonlóan ahhoz a titkos folyamathoz, amelynek során az Egyesült Államok az 1970-es években érintkezésbe lépett a Palesztinai Felszabadítási Szervezettel (PFSZ). Erről Izrael csak sokkal később szerzett tudomást - állt a brit lap néhány hete közölt értesülésében.

http://ahirek.hu/kategoriatop100/700-mai.html

Vallási alapon tiltották meg a dohányzást Indonéziában

Éles vitákat váltott ki Indonéziában a legmagasabb muzulmán hatóság, az ulemák tanácsának döntése, amely fatvában (vallásjogi döntésben) tiltotta meg a nyilvános helyeken való dohányzást, ugyancsak tilos a dohányzás a terhes anyák és gyermekek számára.
Néhány indonéz városban, így Jakartában is már korábban megtiltották a nyilvános helyeken való dohányzást, ám e korlátozásnak nem sok foganatja volt. Az egészségvédők üdvözlik a döntést, ám úgy vélik kormányzati lépések szükségesek, hogy bármilyen látható eredményt érjenek el a dohányzás visszaszorításában egy olyan országban, ahol igen magas a nikotin rabjainak aránya.

A 237,5 millió lakosú Indonézia a világ ötödik legnagyobb dohánypiaca, s a cigaretta fogyasztói ára a legolcsóbbak közé tartozik a világon, mindössze 1 dollárba (215 forintba) kerül egy csomag. A fatvát elítélte az indonéz dohányipar. Az ágazat fontos szerepet játszik az ország gazdasági életében: termelése 1960 és 2005 között meghatszorozódott, s jelenleg évi 220 milliárd szál cigarettát gyárt. A dohányipar, amelynek termelési értéke eléri a 8 milliárd dollárt (1722 milliárd forintot), az állami adóbevételek 10 százalékát biztosítja, emberek millióit látva el munkával.

Az indonéz pénzügyminisztérium számításai szerint a fatva következtében 2009-ben az ágazat termelése 5-10 százalékkal csökkenthet az országban, amely lakosságának 86,1 százalékát teszik ki a muzulmánok. Veszteséget okoz az ulemák tanácsának döntése a dohánytermesztőknek is. A fatva elégedetlenséget váltott ki az indonéz dohányosok körében is, akik magánéletükbe történő beavatkozásként értékelik a vallási vezetők döntését.

http://www.metropol.hu/nagyvilag/cikk/354994

Mindenki Közép-Ázsiának udvarol

Közép-ázsiai tárgyalások még sosem zajlottak le nagy hirtelenséggel. Most azonban az afganisztáni helyzet miatt Washingtonnak égető szüksége van a mihamarabbi alkura és egy új utánpótlási útvonalra.

Az első releváns esemény még december elején történt, amikor Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök Henry Kissingerrel mint a Fehér Ház nem hivatalos tanácsadójával találkozott. Először úgy tűnt, nem övezte siker a beszélgetést, hiszen az elkövetkező napokban Moszkva számos védelmi együttműködési szerződést kötött Washingtonnal nem igazán szimpatizáló országokkal, jelesül Iránnal is. Amikor az USA az oroszok áldását mellőzve tárgyalásokat kezdett folytatni – David Petraeus tábornok, az afganisztáni hadműveletekért felelős nemzetközi erők parancsnoka által – a közép-ázsiai államokkal, Oroszország hamarosan azzal próbált visszavágni, hogy hasonlóképpen látogatásokat iktatott be az érintett államokban.

Közép-ázsiai tárgyalások még sosem zajlottak le nagy hirtelenséggel. A világ ezen térségében jellemzően akár évekig nyúlik a végső döntéshozás, különös tekintettel a védelmi jellegű megállapodásokra. Most azonban az afganisztáni helyzetének köszönhetően égetően szüksége van Washingtonnak a mihamarabbi alkura és egy új utánpótlási útvonalra.

Petraeust határidő sürgeti, az Obama-adminisztráció részére fel kell mutatnia az afganisztáni stratégiáját. A dokumentum a következő egy év alapcéljait foglalja össze, beleértve Pakisztán pozíciójának és a talibán utánpótlásának gyengítését is. A tárgyalások gyorsításának másik oka, hogy az amerikaiak már korábban arra az elhatározásra jutottak, hogy növelni kell az Afganisztánban állomásozó csapataik számát. Mind a NATO mind az USA érzi, hogy nem nagyon bízhatnak a pakisztáni útvonalakban, amelyeken az afganisztáni ellátás 75%-a érkezik. Sajátos módon csak akkor újulhat meg a bizalom a pakisztáni ellátással kapcsolatban, ha létezik mellettük pár alternatív utánpótlási útvonal is. Petraeus legutóbbi utazása és más mozgások alapján Közép-Ázsia élvez e témában prioritást. Oroszországot viszont nem lehet megkerülni a térségben, szükséges biztosítani Moszkva beleegyezését is.

Mire a tavasz beköszönt, mindkét fél műveleteire számítani lehet. A Pentagon erősítést fog küldeni, amint az lehetségessé válik, a katonáknak pedig több járműre, alkatrészekre, lőszerre, üzemanyagra és élelmiszerre lesz szükségük, és ezek közül néhánynak már azelőtt meg kellene érkeznie, mielőtt a csapatok, amelyek majd hasznát veszik, letáboroznak.

Mindezek ellenére az amerikai és az orosz fél is inkább azzal van elfoglalva, hogy a másik manővereire reagálnak. Még nem találkoztak egymással azóta, mióta egyáltalán Közép-Ázsia belekeveredett a tárgyalásokba. Oroszország csak olyan kommunikációt fogadna el, amely során maga Barack Obama elnök vagy Hillary Clinton külügyminiszter képviselné Washingtont. Szóbeszéd tárgya volt ugyan egy ilyen tárgyalás, de valahányszor az USA találkozást javasolt, Moszkva hátrálni kezdett. Az oroszok tudják, hogy az amerikaiaknak sürgős. Így remek helyzetben vannak, csak meg kell várniuk míg Washington olyan alkuval áll elő, amely messze túlmutatna Afganisztán kérdésén, és összefügg az orosz perifériát érintő moszkvai tervekkel.

http://kitekinto.hu/europa/2009/01/27/mindenki_kozep-azsianak_udvarol/

Svejk lerondítja Csehországot, avagy Szófia visszavág Prágának

Nem hagyta válasz nélkül Bulgária a nemzeti önérzetét sértő cseh műalkotást: egy karikatúrán Svejk saját országát használja török vécének.

A Trud címűbolgár napilap online kiadása karikatúrát közölt, amelyben Svejk a nagydolgát végzi, méghozzá a török vécéken megszokott pózban, és éppen Csehországra pottyant némi bélsárt.

Ez a rajz is igazolja, hogy tovább tart a diplomáciai pengeváltás Szófia és Prága között David Cerny Brüsszelben bemutatott, elhíresült, Entropa című alkotása miatt, amelyben a cseh szobrász török vécéként ábrázolta Bulgáriát. A bolgár kormány hivatalos jegyzékben felháborodottan tiltakozott, s követelte a nemzeti önérzetet szerintük sértő mű azonnali eltávolítását. Prága annyiban tett eleget ennek a követelésnek, hogy fekete lepellel letakarta a kompozíciónak ezt a részét. Ez a megoldás azonban nem elégítette ki Szófiát. Dragoveszt Goranov kormányszóvivő szerint Prága nem a legjobb lehetőséget választotta, Ivan Iszkrov a bolgár jegybank elnöke pedig azzal fenyegette meg cseh kollégáját, hogy ha nem távolítják el ezt az alkotást, akkor hazája nem vesz részt az EU-pénzügyminiszterek és a jegybank-elnökök április elejére tervezett prágai tanácskozásán.

Az elmúlt hét végén azonban a Trud a kormányhivatalban úgy értesült, hogy Bulgária képviselői mégis elutaznak a találkozóra, s más módon sem bojkottálják a cseh soros uniós elnökség által szervezett találkozókat, de elvárják követelésük teljesítését. Nyomatékul és egyfajta visszavágásként pedig Svejk-karikatúrával színesítették a tudósítást.

Cerny a cseh kormány felkérésére készítette az EU 27 tagországot ferde tükörben megörökítő kompozícióját. Ám nem tartotta be azt az igéretét, hogy országonként egy-egy képzőművészét kér fel munkára, hanem néhány társával együtt készített különleges alkotást. Ezért bocsánatot kért a cseh kormánytól.

Magyarország térképére a brüsszeli világkiállítás jelképét, az Atomium szerkezetét helyezte rá, ám a hatalmas gömbök görögdinnyék, az összekötő csövek pedig kolbászrudak lettek. Németországot autópályák többsége jelképezi, amelyek egy széthulló horogkeresztre emlékeztetnek. Szlovákia magyar téliszalámi, amelyet piros-fehér-zöld szalaggal kötöttek át. Emiatt Pozsony rosszallását fejezte ki, de aztán megelégedett a cseh kormányalelnök bocsánatkérésével. Felháborodott Václav Klaus is, mert Cerny kijelzőként ábrázolta Csehországot, amelyen a cseh államfő EU-ellenes és a globális felmelegedését tényét tagadó kijelentései villognak.

A művész internetes portáloknak kifejtette: ironikus önreflexióra szeretnék késztetni Európa polgárait. A tagországokat pedig a beidegződésekkel és a hamis mítoszokkal való szembenézésre ösztönzik.– A cseh művészetet rendszerint a groteszk felülnézet jellemezte, s ennek a hagyománynak és stílusnak a szellemében járulunk hozzá Csehország soros uniós elnöksége jelszavának, a „Korlátok nélküli Európért“ valóra válásához – hangoztatta a szobrász.

http://nol.hu/kulfold/svejk_leronditja_csehorszagot__avagy_szofia_visszavag_praganak

Más nyelvében él a máltai nemzet?

A máltaiság nem képes fennmaradni, ha eltűnik a máltai nyelv. Márpedig egyre inkább háttérbe szorul a sziget másik hivatalos nyelve, az angol mögött. A konzervatív politikus megkongatja a vészharangot.

„A kormány szégyellhetné magát, amiért öt teljes évvel Málta felvétele után még mindig eltűri, hogy az Európai Unióban afféle harmadosztályú nyelvnek tekintsék a máltait” – írja Owen Bonnici parlamenti képviselő a Times of Malta hasábjain.

A konzervatív politikus azon háborodott fel, hogy az európai nyelvekről tartott hivatalos uniós konferencián nem lehetett máltaiul felszólalni, mert nem volt tolmács.

„Nem vagyok nacionalista, csak azt akarom, hogy emelt fővel vállaljuk máltaiságunkat, sőt most, hogy uniós tagok vagyunk, még máltaibbak legyünk.” Szép, szép, hogy befogadták Málta nyelvét hivatalos nyelvnek az Európai Unióba, de ez a nyelv, „a földrész egyik legizgalmasabb nyelve” nem szorul semmiféle hivatali elismerésre. Ugyanis a kultúrák közötti párbeszéd megtestesítője, szerkezetében egyedülálló, és egyesít két összeférhetetlennek látszó világot, a sémit és a latint. Igaz, félmillióan sem beszélik, viszont „zene a nyelvész fülének”.

Amikor Málta csatlakozott az Unióhoz, az Európai Tanács külön rendelkezést bocsátott ki arról, hogy a tolmácsok és fordítók hiánya miatt átmenetileg ne kelljen minden okmányt lefordítani máltaira, de előírta, hogy később ezt a hiányt pótolni kell.

Most már javában pótolják, és a lassan szaporodó máltai tolmács- és fordítószakma évekre előre bőségesen el van látva munkával.

Az Európai Parlamentben valamennyi hivatalos nyelven biztosítani kell a tolmácsolást, de ugyanez nem kötelező minden egyes uniós rendezvényen. Litván, magyar vagy bolgár tolmácsolás sincs a legtöbb találkozón. Mint a cikkből hamar kiderül azonban, Bonnicinak nem is elsősorban az Európai Unióval van baja. Legelsősorban a hazai hanyagságtól félti a nemzeti kultúrát. A globalizáció egymás sápadt másolataivá degradálja a népeket, így hát a megkülönböztető jegyeknek különösen nagy jelentőségük van. Málta esetében „persze a kétnyelvűséget szem előtt tartva”. Mert hiszen Máltának két hivatalos nyelve van, minden hivatalos rendelkezést angolul is meg kell szövegezni, de ha ellentmondás van a két szöveg között, akkor a máltai változat alkalmazandó.

Ezekkel az alkotmányos elvekkel látja ellentétesnek Bonnici, hogy csekket csak angolul lehet kitölteni, a középületek és köztéri műemlékek előtt kizárólag angol nyelvű feliratok díszelegnek, és még a nemzeti örökséget óvó hivatal nevében is az angol heritage szót használják.

Máltának anyanyelvi törvényre volna szüksége, és a nyelvet óvó és ápoló hatóságra, amely őrködnék a törvény megtartásán. Azokat az újságírókat pedig, akik hibás máltai nyelven jelentetik meg műveiket, alaposan le kellene hordani.

„Wittgenstein, a híres filozófus mondta, hogy ha más nyelven beszélnénk, valamelyest más világot érzékelnénk. Aki elhanyagolja anyanyelvét, szilánkokra tört ablakon át szemléli a világot.”

http://nol.hu/kulfold/mas_nyelveben_el_a_maltai_nemzet_

Hitler foglalkoztatási politikáját dicsérte egy cseh politikus

A globális pénzügyi válság következményeinek leküzdéséhez a néhai náci diktátor intézkedéseiből merítene ihletet egy csehországi helyi politikus.
David Rath, a közép-csehországi körzet elöljárója a Lidové Noviny szombati számának nyilatkozva amellett tört lándzsát, hogy az állam magasabb kiadásokkal serkentse a keresletet. Ezzel összefüggésben Adolf Hitlert említette mint olyan politikust, aki jelentős pénzt szivattyúzott a gazdaságba, s ezáltal élénkítette.

"Megvan a logikája annak, hogyan növeljük az emberek bevételeit, és rábírjuk őket arra, hogy többet költsenek. Hogyan oldotta meg Hitler a válságot? Úgy, hogy elkezdett fegyverkezni, amivel munkát adott az embereknek, és lendületbe hozta a gazdaságot. És ezzel megnyerte a választásokat!" - idézte fel a múltat Rath.

Hitler 1933. január 30-án kapott birodalmi kancellári kinevezést, miután az 1932. novemberi választásokon pártja, az NSDAP a birodalmi gyűlés legerősebb pártja lett. Hatalomra jutása után Hitler csak egyszer szólította urnákhoz a választókat (1933. március 5-én), majd az NSDAP kivételével az összes politikai erőt betiltotta.

Rath egyúttal bírálta a liberális közgazdászokat, mert "elfelejtik ezt (azaz Hitler sikerének a kulcsát), és helyette fantazmagóriákkal állnak elő". A gazdasági válságok megoldásának további sikeres példájaként említette a szociáldemokrata politikus az úgynevezett éhségfal építését (1360-62 között) a prágai Petrín-hegy oldalában. IV. Károly császár a semmilyen stratégiai vagy városszépítési célt nem szolgáló falat azért építtette, hogy munkát s ezáltal kenyeret adjon az éhínségtől szenvedő embereknek.

http://hvg.hu/vilag/20090124_hitler_foglalkoztatasi_politikaja.aspx

Előre hozott választások Izlandon

Mindezt Geir Haarde kormányfő jelentette be a lakosság nyomására, amely a kormány távozását követeli a gazdasági csőd miatt. A miniszterelnök közölte: a kormányzó Függetlenségi Párt központi bizottsága és ő maga is azt szeretné, ha május 9-én, szombaton rendeznék meg a választásokat.
A legnagyobb ellenzéki párt vezére a brit hírügynökségnek nyilatkozva a Nemzetközi Valutaalappal kötött tavaly őszi megállapodás feltételeinek újratárgyalását sürgette. Steingrimur Sigfusson, a Baloldal-Zöld Párt elnöke szerint ha ők nyerik a választásokat, kész vállalni a kormányfői posztot. Az általa vezetett kormány pedig "új tárgyalásokat kezdene az IMF-fel, hogy a pénzügyi program jobban megfeleljen az izlandi szükségleteknek és körülményeknek".

Sigfusson az interjúban kilátásba helyezte mindazok vagyonának törvényi úton való zárolását, akik "a leginkább felelősek" az országot sújtó pénzügyi válságért. A Baloldal-Zöld Pártnak friss felmérések szerint jó esélye van arra, hogy vereséget mérjen a jelenlegi koalíció pártjaira. A Függetlenségi Párt és koalíciós partnere, a Szociáldemokrata Szövetség alkotta kormány mandátuma 2011-ben járna le.

A választás részleteiről a Függetlenségi Párt a hét végén tárgyal. Az izlandi bankrendszer az ősszel omlott össze az adósságok súlya alatt, zuhant a nemzeti valuta árfolyama, míg az infláció és a munkanélküliség szárnyal. A szigetországban egy hónapja tartó tüntetések résztvevői a kormány távozását követelik.

Az 57 éves Haarde a kormány honlapján közzétett közleményében bejelentette: a múlt heti orvosi rutinvizsgálatok során rosszindulatú daganatot találtak a torkában, és a betegsége miatt nem jelölteti magát a konzervatív Függetlenségi Párt elnöki tisztére a március végi pártkongresszuson. A kormány továbbra is dolgozik a gazdasági válság megoldásán - tette hozzá.

http://www.metropol.hu/nagyvilag/cikk/353221

Bajban a rejtélyes szimbólumok

Váratlan áradások veszélyeztetik a Nazca-vonalakat

Heves esőzések megrongálták a híres perui Nazca-vonalak egy részét. A természeti esemény felhívja a figyelmet a páratlan régészeti emlék veszélyeztetettségére. Akár - egyenlőre - nem számottevő.
A perui sivatagban szokatlan jelenségnek számító, a minap lezúduló heves esők nagy mennyiségű agyagot és homokot mostak le a közeli pánamerikai autópályáról, elborítva a Nazca-vonalak egyik ún. geoglifájának egy részét.

A két kézfejet ábrázoló minta három ujját érte a szennyeződés, ami a perui régészek szerint nem okoz maradandó károsodást; a Nemzeti Kulturális Intézet az ábra mielőbbi megtisztítását és helyreállítását ígérte. Bár a jelenlegi kár nem számottevő, a régészek régóta aggódnak a műemlék sorsáért - nem csak az áradás veszélyeire hívták fel a figyelmet már évekkel ezelőtt, hanem a pánamerikai sztráda közelségéből fakadó egyéb veszélyekre is.

Egy, a közelben található hulladéklerakó, illetve a környék illegális aranybányái különösen nagy forgalmat generálnak a vidéken. Az autópálya ráadásul keresztül is szeli egyik-másik alakzatot, sőt, a vonalakkal borított terület bekerítése, őrzése sem megoldott. A misztikus rajzok Peru egyik legfőbb idegenforgalmi nevezetességét képezik, és 1994 óta az UNESCO világörökségi listáját gazdagítják.

A több száz ábra mintegy 520 négyzetkilométernyi területen helyezkedik el az Andok láncai és a Csendes-óceán között, és ily módon a világ legnagyobb grafikai alkotásaként tartható számon. Némelyik rajz a két-háromszáz méter hosszúságot is eléri, ezért a látványa teljes egészében csak a levegőből tárul elénk. A különböző állatfigurákat (pl. kolibri, majom, pók, gyík, de még egy delfint is találunk köztük), a geometrikus mintákat és a párhuzamos vonalakat valószínűleg a Kr.e. 100 és Kr.u. 600 között virágzó Nazca-kultúra emberei vésték bele a sivatag kemény kőzetanyagába.

A felszíni vörös kavicsréteg lekaparásával tárult fel az alatta fekvő halványsárga homokos-agyagos kőzet. A vonalak felfedezése óta számos elmélet látott napvilágot azok jelentéséről, amelyek közül a legközkeletűbb a csillagászati vonatkozású magyarázat. Újabb kutatások is kimutatták, hogy a rajzok egy része valóban rögzíthette az égitestek mozgását és a csillagképek helyzetét. Mivel a Nazca indiánok földművelésből éltek, a csillagászati naptárra a vetés, aratás stb. időpontjának meghatározásához lehetett szükségük. Más teória szerint a vonalak valójában öntözőcsatornák voltak.

A napjainkban zajló kutatások másik fő irányvonala éppen a hidrogeológia: megállapították, hogy a minták egy része föld alatti vízlelőhelyeket jelöl. Mindezek alapján ha más nem is, de az feltételezhető, hogy a geoglifák keletkezése és jelentése önmagában egyetlen elmélettel nem értelmezhető.

http://tudomany.ma.hu/tart/cikk/h/0/35002/1/tudomany/Varatlan_aradasok_veszelyeztetik_a_Nazcavonalakat

Flashjáték készült a gázháborúról

Orosz programozók flashjátékkal cikizték ki az elmúlt napok gázválságának másik főszereplőjét, Ukrajnát. A Gas Lord című játékban Putyint irányítjuk, akivel medvéket lőhetünk ki, elpusztítva a Tyimosenkóra és Juscsenkóra bizonyára csak véletlenül hasonlító zombikat. Az ukrán-orosz határon kódorgó zombik célja, hogy a játéktér közepén levő, Európa felé irányított gázcsapot Ukrajna felé tekerjék. Putyinnak ezt meg kell akadályoznia, mert ha nem érkezik gáz Európába, a bal felső sarokban látható Barroso és a többi EU-s funkci elkezdenek megfagyni. Ha Putyint legyűrik a zombik, vagy ha az EU-s poltikusok jégkockává dermednek, a játék véget ér.
http://kmk.blog.hu/2009/01/21/flashjatek_keszult_a_gazhaborurol

Elkezdődött a XXI. század: Beiktatták Barack Obamát

Kétmillió ember Washington utcáin

Beiktatták az Amerikai Egyesült Államok első afro-amerikai elnökét. Barack Obama, aki elsöprő fölénnyel nyerte a választásokat a gazdasági válságra, a terrorizmus elleni harcra és a kormány feladataira is kitért beiktatási beszédében. Az USA 44. elnökét 2 millió ember várta Washington utcáin.

Washingtoni idő szerint pontosan délben belépett az Egyesült Államok és kicsit az egész világ a XXI. századba. A reageni filozófiát követő George W. Bush-t mától Barack Obama váltja az USA elnöki székében.

Az Államok első afro-amerikai elnöke bár kétszer is belebakizott esküjébe, a választási küzdelemben már megszokott retorikai képessége és szuggesztív személye elvarázsolta a Capitolium körül várakozó nagyjából kétmilliós tömeget. „A kihívások, melyek előttünk tornyosulnak valódiak, de tudjátok meg mind, szembe nézünk velük” – bíztatta az ünneplőket az Amerikai Egyesült Államok 44. elnöke. Barack Obama ugyanakkor ígéretet tett: véget vet a politikai alapokra helyeződő kettéosztottságának és kétpártiságra bíztatja a törvényhozókat.

„Csatlakozzatok hozzám, és együttes erővel leküzdjük a pénzsóvárság és nehéz döntések elleni félelmünk okozta gazdasági válságot” – tette hozzá Obama. Az elnök arra is ígéretet tett, hogy gyors és merész akciókkal visszaállítja a gazdaság egyensúlyát, munkahelyeket teremt, fellendíti az oktatást és támogatni fogja az alternatív energiaforrásokat. „Kiemeljük fejünket a homokból és újjáépítjük Amerikát” – összegzett Obama. Arra is ígéretet tett, hogy szembenéz a terroristákkal, a nukleáris fenyegetéssel és az USA ellenségeinek szenvedélyesen azt üzente: „megsemmisítünk benneteket”. Beszédéből nem hiányzott a Bush-rendszer kritikája sem. „Nem az a kérdés, hogy túl nagy vagy túl kicsi-e a kormány. A kérdés, hogy egyáltalán működik-e. Segít-e az embereknek munkát találni, gondoskodik-e a családokról és a dolgozók nyugdíjazása után megadja-e az embereknek a nyugalmat.”

Az új elnök tengerészkék zakóban és vörös nyakkendőben az Abraham Lincoln által is használt Bibliával a kezében tette le esküjét. A washingtoni tömeg néma csendben hallgatta Obama szavait és ovációban törtek ki, mikor kimondta: „Ámen!”. A beiktatáson résztvevők tömege óriási volt. Talán ez volt a valaha legnagyobb sereglet a beiktatások történetében. A kétmilliós emberáradat jelenleg is Washington utcáin ünnepel, bár a hivatalos parádé még el sem kezdődött.

A beiktatás a kisebb techinkai marőlöket nem számítva papírforma szerint zajlott. Az erőszakos terrorista akcióktól tartóknak sem lett igazuk: Obama beiktatását 8 ezer rendőr, 10 ezer nemzeti gárdás, ezer FBI ügynök és több száz egyéb hivatalos személy vigyázta – úgy tűnik, sikerrel.

Az Amerikai Egyesült Államok 44. elnöke a hivatalos program után egy formális ebéden búcsúzik George Bush-tól és ugyanekkor köszönti a kongresszus vezetőit. Ezután átmegy a Pennsylvania Avenue-ra, ahol a Fehér Ház ablakaiból integet majd a washingtoni parádé részvevőinek.

http://kitekinto.hu/amerika/2009/01/20/elkezddott_a_xxi._szazad_beiktattak_barack_obamat

A világ legszomorúbb hétfője

Minden idők legszomorkásabb napjának kiáltották ki e hét hétfőt brit kedélyszakértők. Tavaly január 21-ét mondták borúrekordnak a depresszió specialistái, azaz ugyancsak január utolsó előtti hétfőjét.

Matematikai képlet igazolja, hogy ez a legrosszabb nap

Az idei azonban még komorabb a gazdasági válság miatt.
Cliff Arnall pszichológus tavaly hatváltozós matematikai képlettel határozta meg az év legborúsabb hangulatú napját.

A hat tényező a következő volt: az időjárás, a karácsony miatti adósságteher nyűge, a karácsony csillogása utáni monotónia érzetének felerősödése, az újévi fogadalmak megszegése, kedvetlenség mindenhez, mohó vágy az életvitel megváltoztatására.

Ma várható a legtöbb baleset

Az idei hasonló, de nem teljesen egyező: bejött hozzá az állásbizonytalanság és az ingatlanárak összeomlása.

Mindemiatt az eddigi legszomorúbb hétfő lett 2009. január 19. William Hartson, egy másik neves brit pszichológus is kreált matematikai képletet, és az jött ki eredményül, hogy ezen a napon várható a legtöbb baleset.

A hétfők egyébként is népszerűtlenek: korábbi kimutatások szerint a legtöbb ember vasárnap éjjel alszik a legrosszabbul a szörnyű kilátás miatt, hogy másnap megint munkába kell mennie.

Figyeljünk a jó dolgokra!

Arnall hangulatjavításként rendre azt javallja, hogy mindenki próbáljon a jó dolgokra figyelni. „Ha egyik végtagod használhatatlan, örülj annak, hogy a másik háromnak nincs baja” – mondta a pszichológus a Daily Mail című brit lapnak.

http://www.metropol.hu/bulvar/cikk/350798

Messze még a török EU-csatlakozás

Törökország messze van még az európai uniós csatlakozástól, a belépésre még legalább 15-20 évet várnia kell - mondták szakértők, akiket az MTI azzal összefüggésben kérdezett, hogy hétfőn Brüsszelbe látogat Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök.
Arra a kérdésre, hogy jelenleg milyen esélyei vannak Törökországnak a beilleszkedésre az Európai Unióba, Szigetvári Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa elmondta: hosszú távon a törökök integrálódni tudnának Európába, hiszen például gazdaságilag szorosan kapcsolódnak az EU-hoz. A társadalmi, politikai, infrastrukturális feltételek alapján azonban Törökország viszonylag messze van Európától, bár nincs sokkal távolabb, mint például az EU-hoz legutóbb csatlakozó Bulgária és Románia.

N. Rózsa Erzsébet, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa a hosszú távot tekintve szkeptikusabb, szerinte ugyanis olyannyira elhúzódnak a csatlakozási tárgyalások Törökországgal, hogy jelenleg nem lehet pontosan megmondani, mikor érnek véget. Mint mondta, elemzők évek óta hangoztatják, a csatlakozásra legfeljebb 15-20 év múlva kerülhet sor. Megjegyezte, időnként megszakadnak a tárgyalások, ami tovább késlelteti az integrációt.

A Törökország számára előírt és végrehajtott igazságszolgáltatási reformmal összefüggésben Szigetvári Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy Ankara sok mindent vállalt, de ezek közül többet nem tudott teljesíteni. Ígért például egy új, demokratikus alapokon nyugvó alkotmányt, ami nem valósult meg. Hozzáfűzte, egyébként is sok reform lelassult az országban, aminek elsősorban a török belpolitika, a most kormányon lévő mérsékelt iszlamista és a hagyományos kemalista erők (Kemal Atatürk, a Török Köztársaság alapítója és első elnökének szellemiségét őrző politikusok) közötti ellentét az oka.

N. Rózsa Erzsébet is a reformok lassulását hangsúlyozta, az igazságszolgáltatási reformmal kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: "a jogi keretek a helyén vannak, a megvalósításban azonban jelentkeznek problémák". Arra a kérdésre, hogy az EU mintha megbánta volna a csatlakozási tárgyalások elkezdését Ankarával, s mi lehet a visszakozás oka, mindkét szakértő kiemelte: a nagy tagállamok közül mind Franciaország, mind pedig Németország hevesen ellenzi az ország csatlakozását.

Szigetvári Tamás szerint a német társadalom erősebben csatlakozás-ellenes, mint a politikai elit. A törökökkel szemben leggyakrabban jelentkező ellenérzés kulturális eredetű: a történelem során soha sem tekintették őket európainak - mutatott rá. Ráadásul - folytatta - az EU jelenleg amúgy sem pártolja a közösség további bővítését. Véleménye szerint a franciák többi között azért nem támogatják Törökország integrációját, mert Franciaországban nagyon sok észak-afrikai bevándorló él, és az együttélés nehézsége a muszlim kisebbséggel a törökökre is kivetítődik.

N. Rózsa Erzsébet azt hangsúlyozta, hogy a Franciaországban a közelmúltban történt alkotmánymódosítás értelmében a következő EU-csatlakozásokról népszavazást tartanak, az országban pedig jelenleg teljesen törökellenes a közhangulat. A német állásponttal kapcsolatban kifejtette: hárommillió török él Németországban, akiknek mintegy harmada törökországi kurd. A németek pedig nagyon is érzik, hogy Törökországban megoldatlan a törökök és a kurdok konfliktusa, mivel az náluk is megjelenik. Kiemelte, hogy az egész EU-t figyelembe véve, az elutasítás oka lehet az is, hogy ha Törökország belép az EU-ba, vagy az egyik legnagyobb, vagy a legnagyobb népességű országa lesz a közösségnek. Ez azonnal azt is jelentené, hogy közösségben változnal a szavazati arányok, pozíciók, biztosi helyek.

Azzal összefüggésben, hogy elmúlt időszak felmérései szerint Törökországban változott a közhangulat, a társadalomban egyre többen ellenzik az EU-csatlakozást, Szigetvári Tamás úgy látja, az egyre erősebb szkepticizmussal párhuzamosan erősödik muszlim identitástudat is. N. Rózsa Erzsébet szerint ugyanakkor az unióval szembeni fenntartás hullámzónak mondható. Szigetvári Tamás kifejtette, az utóbbi években Törökországban felerősödött az az álláspont, hogy "nekünk van egy muszlim identitásunk is", ugyanakkor továbbra is fontosnak tartják az Európához tartozást. N. Rózsa Erzsébet a jelenlegi kiábrándultságot illetően úgy vélekedett, hogy több más országban sem volt magas a csatlakozási hajlandóság aránya, sőt a bolgárok integrációja előtt 3 évvel még a lakosság 70 százaléka nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy európainak érzi-e magát. Összességében azonban hangsúlyozta: "Törökországnak nincs más útja, csak Európa".

Az Egyesült Államok Törökországot felkaroló és az EU-t az osrszág integrálására "noszogató" álláspontjáról szólva Szigetvári Tamás rámutatott: Európában sokan úgy gondolják, hogy az amerikaiak azért akarják a törököket az unióban látni, mert ezzel bomlasztanák az európai egységet. N. Rózsa Erzsébet azt mondta, ha az Egyesült Államok nagyon "tolja" Törökországot az EU-ba, akkor az erőteljes ellenérzést vált ki a tagállamokban.

http://hvg.hu/vilag/20090118_torok_eu_csatlakozas.aspx

Albánia a közeljövőben benyújtja uniós tagfelvételi kérelmét

Az albán kormány arról tájékoztatta az Európai Unió vezető testületeit, hogy a közeljövőben benyújtja európai uniós tagfelvételi kérelmét - közölték pénteken uniós tisztségviselők. Tirana várhatóan júliusig elküldi Brüsszelnek a tagfelvételi kérelmet. Az ország uniós tagsága előtt az nyitotta meg az utat, hogy a minap az utolsó uniós tagország, Görögország is ratifikálta az Albániával kötött társulási és stabilizációs megállapodást. A szerződés az első kulcsfontosságú lépés jelenti az uniós tagság felé vezető úton. A társulási és stabilizációs megállapodás széles körű reformok végrehajtását írja elő az unióba integrálódni kívánó országok számára.

http://www.mti.hu/eu/cikk/344011/

George Bush elbúcsúzott

George Bush leköszönő amerikai elnök csütörtök este országos tévébeszédben búcsúzott el az amerikai néptől; nyolcévi elnökségére visszatekintve azt mondta, lelkiismeretét követve mindig a nemzet érdekei szerint cselekedett.
"Talán nem értenek egyet néhány nehéz döntésemmel, de remélem, azzal egyet tudnak érteni, hogy a nehéz döntések meghozatalára törekedtem" - fogalmazott a Fehér Házból élőben sugárzott beszédében, amely utolsó nyilvános szereplése volt.

Barack Obama beiktatása a remény és a büszkeség pillanata Amerika számára - mondta Bush 112 órával azelőtt, hogy jövő kedden átadja a hatalmat utódának, aki az Egyesült Államok első afro-amerikai elnöke lesz.

A 43. elnök - akinek hivatali ideje az Egyesült Államok ellen valaha intézett legsúlyosabb terrortámadással kezdődött és évtizedek óta a legsúlyosabb gazdasági válsággal végződik - arról beszélt: az amerikai nemzet a legnehezebb időkben is előre tekint, "bízom Amerika ígéretében, mert ismerem népünk jellemét".

Bush 200 személy előtt mondott beszédet, az eseményen jelen volt 45 olyan ember, akiket érdemeik, személyes történetük alapján hívtak meg a Fehér Házba.

A minden idők egyik legnépszerűtlenebb elnökeként távozó Bush azt mondta, elődeihez hasonlóan neki is voltak kudarcai, "bizonyos dolgokat másként intéznék, de mindig az ország érdekeit tartottam szem előtt". "A lelkiismeretemet követtem, és úgy cselekedtem, ahogy helyesnek véltem" - jelentette ki.

Mint kifejtette, elnöksége során gyakran beszélt a jóról és a rosszról. Ez némelyek számára kényelmetlen volt, "pedig a jó és a rossz jelen van a világban, és a kettő között nem lehet kompromisszum" - fogalmazott.

A búcsúbeszéd nem olyan hagyomány, amelyet minden elnök követ, Bush apja, az idősebb Bush például nem búcsúzott el az országtól. Az ifjabb Bush azonban - aki az utóbbi napokban több búcsúinterjút adott és megtartotta búcsú-sajtótájékoztatóját is - tanácsadói szerint fontosnak tartotta, hogy köszönetet mondjon a nemzetnek és megvédje örökségét.

Terrorellenes politikáját illetően azt mondta, hogy jogos vitát lehet folytatni több döntéséről, de kevés vita lehet az eredményekről, Amerikát több mint hét éve nem érte terrortámadás. "Esküt tettem, hogy mindent megteszek biztonságunk érdekében" - mondta, és megismételte sokat hangoztatott meggyőződését: a szabadság terjesztése alternatívát nyújt a szélsőségekkel szemben.

Arról is beszélt, hogy határozott lépéseket tett az amerikai gazdaság védelmében, "kihívások érték jólétünket, és mi felnőttünk hozzájuk". Mint mondta, nehéz időket élnek a keményen dolgozó családok, "de sokkal nagyobb lenne a veszteség, ha nem cselekedtünk volna". Hite szerint az amerikaiak közösen, elszántsággal és kemény munkával visszaállítják a gazdaságot a növekedési pályára, "ismét megmutatjuk a világnak, mennyire életerős az amerikai szabad vállalkozási rendszer".

George Bush a hétvégét a Camp David-i elnöki nyaralóban tölti, legközelebb akkor fogja őt látni az ország, amikor jövő kedden üdvözli az Egyesült Államok 44. elnökét a Fehér Ház északi oszlopcsarnokánál.

http://www.echotv.hu/index.php?akt_menu=73&newsid=94029

Kim Dzsong Il fia folytatja a dinasztiát?

Phenjan

|

Észak-Korea vezére utódot keres. A legfrissebb hírek szerint harmadik fia, Un lenne az új diktátor. Korábban a legidősebb fiú, Nam nevét emlegették, mint lehetséges elnököt.

Azok a híresztelések, hogy a mostani vezető három gyermekének egyikét fogja megnevezni utódjának, azóta tartják magukat, hogy ő hagyományt teremtő módon megörökölte a hatalmat apjától, az országot alapító Kim Ir Szentől.

Kim Dzsong Il egy e heti gyárlátogatáson. Hamarosan átadja a stafétát?
Reuters - KCNAKim Dzsong Il észak-koreai vezető harmadik fiát jelölte ki utódjának, és erről értesítette a kommunista pártot - írta csütörtöki jelentésében a Yonhap dél-koreai hírügynökség. A 24 éves Kim Dzsong Un jelölése teljesen váratlanul érte a kommunista párt magas rangú tisztségviselőit. Az értesülés szerint a "Kedves Vezető" január 8-án utasítást adott ki, amelyben fiát utódjának nevezte meg a Koreai Munkapárt élére.

A Szedzsong dél-koreai egyetem egyik szakértője ésszerű választásnak nevezte Kim Dzsong Un jelölését. Szerinte megvannak a vezetéshez szükséges képességei és a hatalom megszerzéséhez szükséges akarata, a három fiú közül ráadásul ő a legképzettebb, aki az országot a nehéz időkben irányíthatja.

Egy másik jelentés szerint ugyanakkor Kim Dzsong Il legidősebb fia - Kim Dzsong Nam - léphet apja örökébe, s ez mutatja azt a bizonytalanságot, amely a jövő hónapban a 67. életévét betöltő államfő utódlását övezi. A legidősebb fiú sokáig favorit volt a tisztségre, míg 2001-ben kiesett apja kegyeiből, miután fülön csípték, amint hamis útlevéllel próbált belépni Japánba. Akkor azzal magyarázta cselekedetét, hogy csak a tokiói Disneylandre volt kíváncsi. A Jomiuri Simbun című japán napilap csütörtökön internetes oldalán azt írta amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva, hogy a legidősebb gyerek névleges államfői tisztséget kapna.

Azok a híresztelések, hogy a mostani vezető három gyermekének egyikét fogja megnevezni utódjának, azóta tartják magukat, hogy ő hagyományt teremtő módon megörökölte a hatalmat apjától, az országot alapító Kim Ir Szentől.

Az utódlással kapcsolatos kombinációk tavaly augusztusban újabb fordulatot vettek, amikor egyes jelentések szerint szélütés érte Kim Dzsong Ilt. A vezető nem is jelent meg a szeptember 9-i nagy díszszemlén, amelyen az észak-koreai kommunista rendszer fennállásának 60. évfordulóját ünnepelték. A dél-koreai hatóságok szerint Kim Dzsong Ilt megoperálták, de felépülőben van, és még mindig az ő kezében összpontosul a hatalom. Phenjan határozottan cáfolta, hogy a "Kedves Vezető" egészségével kapcsolatban bármilyen gond merült volna fel. (MTI)

http://ujszo.com/online/kulfold/2009/01/15/kim-dzsong-il-fia-folytatja-a-dinasztiat

Gázvita Távol-Keleten

Kína és Japán már szinte hagyományosnak mondható feszült viszonyának hátterében elsősorban történelmi konfliktusaik és régóta húzódó területi vitáik állnak. Ázsia két legnagyobb gazdaságának növekvő energiaéhsége miatt egyre nagyobb problémát jelent a kelet-kínai-tengeri gázmezők hovatartozásának a kérdése.

Múlt hét pénteken kilencedik alkalommal ült tárgyalóasztalhoz Kína és Japán a 2006 óta tartó stratégiai párbeszéd keretén belül, melynek eredeti célja a két ország viszonyának rendezése volt. A külügyminiszter-helyettesek zárt ajtók mögött folytatott tárgyalásának fő témái ezúttal olyan bilaterális, regionális és nemzetközi ügyek voltak, mint az együttműködés fokozása a globális felmelegedés ellen folytatott küzdelemben valamint az élelmiszerbiztonság terén, de beszéltek az újonnan megválasztot amerikai elnökről is. A tárgyalás konkrét eredményeként a két fél megállapodott abban, hogy fokozza a gazdasági együttműködést. Nem született azonban döntés a kelet-kínai-tengeri gázmezőket érintő vitájukban, s meg nem erősített források szerint az álláspontok tovább távolodtak. A gázmezők hovatartozásának kérdése a mai napig tisztázatlan.

Bár a kelet-kínai-tengeri gázmezők hovatartozásáról folytatott vita már régóta húzódik, 2008 közepén úgy tűnt, enyhülés veheti kezdetét. Tavaly júniusban ugyanis Japán és Kína egy egyezmény keretein belül megállapodott abban, hogy elkezdik az egyik, vitatott hovatartozású területen fekvő gázmező közös kitermelését, a többiről pedig további tárgyalásokat folytatnak. Decemberben azonban Kína elkezdte a Tienvajtien mező egyoldalú kitermelését, amivel Tokió szerint megsértette a nemrég kötött szeződést. Peking azzal védekezett, hogy a szóban forgó gázmező saját felségterületének részét képezi s az nem szerepelt a júniusi szerződésben, Japán azonban azt állította, hogy a terület hovatartozása az egyezmény szerint további megbeszélések tárgyát képezte volna. Bár a múlt heti találkozó jó alkalom lett volna arra, hogy Peking és Tokió tisztázza a félreértéseket, az elmondások szerint csak abban sikerült megállapodniuk, hogy a jövőben folytatják az egyeztetést.

A Kína által nemrég felfedezett gázmezők egy része a Kelet-kínai-tenger vitatott hovatartozású részein található. A probléma megoldása meglehetősen nehéz s a kérdésre a nemzetközi jog sem adhat egyértelmű választ. A vita lényege, hogy Peking és Tokió nem tud megállapodni abban, hol húzódjon a határ a két ország ún. kizárólagos gazdasági övezete között, mely övezeten belül a nemzetközi tengeri jog szerint egy adott parti állam jogosult a természeti kincsek kiaknázására. Az ENSZ tengerjogi egyezménye szerint –melyet korábban mindkét ország ratifikált – a kizárólagos gazdasági övezet az adott állam partvonalától számítva maximum 200 tengeri mérföldig terjedhet. A Kelet-kínai-tenger a két ország között azonban még legszélesebb részén is mindössze 360 tengeri mérföld, ezért a feleknek közösen kellene megegyezniük a határról. Az előbb említett ENSZ egyezményre hivatkozva a japánok azt javasolták, hogy a határ egyenlő távolságra húzódjon a két ország partjaitól. Mivel Kína számára ez kevésbé lenne előnyös, Peking egy másik nemzetközi szerződésre, az 1958-as genfi egyezményre hivatkozva ahhoz ragaszkodik, hogy saját kizárólagos gazdasági övezete egészen az ún. kontinentális talapzatig - a partvonaltól számítva maximum 350 tengeri mérföldig – érjen. Ez tehát sokkal közelebb lenne a japán partokhoz, s így Tokió értékes energiaforrásoktól esne el.

Tekintve, hogy Kína és Japán a világ legnagyobb energiaimportőrei közé tartoznak, a Kelet-kínai-tengerben található, nagyrész még feltáratlan gázmezők jelentősége egyre nő. A vitatott területeken lévő Csunhsziao, Tuancsiao és Tienvajtien mezőkkel becslések szerint mintegy 200 milliárd kubikméter gáztartalék forog kockán. A kölcsönös bizalmatlanság és az energiahordozókért folytatott küzdelem komoly problémákhoz is vezethet, ha nem születik politikai megállapodás. Mivel mindkét ország számára alapvető fontosságú a gáz és az olaj, szakértők szerint hosszútávon az együttműködés lehet az egyetlen ésszerű alternatíva.

http://kitekinto.hu/kelet-azsia/2009/01/14/gazvita_tavol-keleten/

Zavargás tört ki a lett fővárosban

Könnygázt vetett be a lett rendőrség a kormány gazdaságpolitikáját bíráló tüntetők egy csoportja ellen, amely be akart törni a rigai parlamentbe.

Megpróbált behatolni a lett parlament épületébe és összecsapott a rohamrendőrökkel kedd este Rigában a kormány gazdaságpolitikáját bíráló tüntetők egy csoportja, jelentették hírügynökségek.

Ivars Godmanis miniszterelnök a lett televíziónak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a zavargások előre megtervezettek voltak. Mindamellett hozzátette: egyelőre kevés információ áll rendelkezésre, ezért nehéz megítélni a helyzetet.

A rendbontók, akiknek a számát a beszámolók néhány tucat és ezer közé teszik, megpróbáltak bejutni a parlamentbe és kövekkel, üvegekkel dobálták be az épület ablakait. Az útjukat álló rohamrendőröket tojással hajigálták meg. A rendőrség könnygáz, gumibotok és gumilövedék bevetésével elkergette a jórészt fiatalokból álló zavargókat a parlament előtti térről.

A zavargások ezután az óváros környező utcáiban folytatódtak. Több üzlet, iroda és kormányhivatal kirakatait betörték, rendőrautókat borítottak fel és rongáltak meg, egy rendőrségi járművet felgyújtottak. A belügyminisztérium tájékoztatása szerint az összecsapásban több rendőr megsérült. Egyelőre nem tudni, hány embert vettek őrizetbe.

Előzőleg egy tízezer főnyi békés tömeg ellenzéki pártok és szakszervezetek felhívására szintén a jobboldali koalíciós kormány távozását, a parlament feloszlatását és előre hozott választások kiírását követelte a pénzügyi nehézségekkel küzdő országban.

A tavalyi évig Lettországé volt az Európai Unió leggyorsabban növekvő gazdasága, a pénzügyi világválság miatt azonban a rigai kormány nemzetközi hitelre szorult. Az összesen 7,5 milliárd eurós pénzügyi támogatás feltételéül azt szabták, hogy Riga valósítson meg nagyszabású gazdasági kiigazító programot, amely a költségvetési és egyéb egyensúlyhiány fokozatos mérséklését célozza.

A lett kormány már kidolgozta és el is fogadta ezt a programot. A 7,5 milliárdból 3,1 milliárd eurót az Európai Unió biztosítana középtávú hitelkeret formájában. A hitelezők között van a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a Világbank is.

A lettek Magyarország után második uniós tagországként jutnak uniós hitelhez a nemzetközi pénzügyi válság miatt előállt fizetési nehézségek áthidalására.

http://index.hu/politika/kulfold/riga3442/

Totális áramszünet fenyeget Szlovákiában

Ha néhány órán belül nem indul újra a gázszállítás, az ipari minisztérium megadja az engedélyt a decemberben leállított atomreaktor üzembe helyezésére, jelentették be Pozsonyban. A végső lökést egy hőerőműben hétfőre virradóan keletkezett tűz adta, az erőmű kiesése és a gázválság együtt a teljes áramszünet szélére sodorta Szlovákiát.

Szlovákia a teljes áramkimaradás veszélyének van kitéve, miután az éjjel tűz ütött ki az Elektrárne Nováky (ENO) hőerőműben, s azt le kellett állítani. A tűz komoly károkat okozott a két energiablokk vezetékeiben - közölte Lubomír Jahnátek szlovák ipari miniszter. A teljes áramkimaradás közelében vagyunk - idézte Jahnáteket a pozsonyi SITA hírügynökség. A miniszter szerint ennek oka a gázszállítások elmaradása és a nyitranováki hőerőmű leállása. Az ENO biztosítja a szlovákiai áramellátás 7,5 százalékát.

A gázhiány miatt hétfőn a szlovákiai nagyvállalatok továbbra is állnak, de a lakossági gázellátás működik.

A tűzvész, amelynek okai egyelőre ismeretlenek, erősen megrongálta a két, egyenként 110 megawattos, összesen 518 megawattos energiablokk vezetékeit, valamint a szenet adagoló berendezéseket. A anyagi kár az első becslések szerint nagyjából egymillió euró. Az első és a második energiablokkot le kellett állítani. Az országos energetikai központ már kiadta az utasítást, hogy haladéktalanul helyezzék üzembe a vajáni (Vojany) hőerőmű 3. és 4. energiablokkját - mondta Jahnátek.

Továbbra is garantáljuk a stabil és megbízható ellátást. Tartalékforrásaink vannak - nyilatkozta a helyzettel kapcsolatban Juraj Kopriva, a Slovenské Elektárne (Szlovák Villamos Művek) társaság szóvivője.

Robert Fico miniszterelnök a válságstáb hétfői ülése után bejelentette, hogy a az apátszentmihályi (Jaslovské Bohunice) atomerőmű második reaktorát várhatóan három-négy napon belül újra működésbe helyezik. A reaktort az Európai Unióval történt korábbi megegyezés alapján december végén állították le és zárták be. Újbóli üzembe helyezéséről a jelenlegi földgázválságra hivatkozva szombaton rendkívüli ülésen döntött a pozsonyi kormány. Fico akkor azt mondta: a döntésért személyesen vállalja a felelősséget. Ha néhány órán belül nem indul újra a gázszállítás, az ipari minisztérium megadja az engedélyt a reaktor üzembe helyezésére - szögezte le Jahnátek.

A bezárt reaktor üzembe helyezése ellentétes lenne az Európai Unió jogrendjével - jelentette ki ugyanakkor hétfőn újságírók előtt Pozsonyban Ján Figel, az Európai Unió biztosa. Pozsony elleni szankciókról beszélni szerinte egyelőre idő előtti, mert az Európai Bizottság még részletesen áttanulmányozza azokat az érveket, amelyeket a szlovák kormány hozott tudomására a reaktor újbóli üzembe helyezése érdekében. Ugyanakkor értjük a gázválság okozta rendkívüli helyzetet és a gázválságot. Igyekszünk ezt megoldani, hogy a gázszállítás Európába minél hamarabb felújulhasson – fejtette ki Figel.

http://sturovo.parkany.sk/index.php?option=com_content&task=view&id=264&Itemid=79

Etiópia jött, győzött, vesztett

Szomáliával mindenki megégeti a kezét: az ENSZ és Amerika után ezt most Etiópiának is meg kellett tapasztalnia. Persze sejthették volna...

2007 januárja. A győzedelmes etióp csapatok éppen most foglalták el egy gyors és látványos hadjárattal Szomália egész területét, elűzve a mérsékelt és radikális iszlamistákból álló Iszlám Törvényszékek Unióját (UIC), amely előtte nem sokkal Etiópia elleni dzsihádra szólította fel az igazhitűeket. Bár sokan azt prognosztizálták, hogy Etiópia komoly ellenállásra fog ütközni Szomáliában az iszlamisták részéről, a harcok csak néhány napig tartanak, és az UIC máris felbomlott, vezetősége fejvesztve menekül Kenya felé vagy illegalitásba vonul.

Az etióp csapatok "hátán" visszatér a fővárosba, Mogadishuba, az eleddig népszerűtlen és hatástalan átmeneti kormány (TFG), melyet két évvel korábban alakítottak meg - a nemzetközi közösség és főleg Etiópia támogatásával - a szomáliai klánok képviselői. A keresztény Etiópia győzelme teljes, Washington pedig - afrikai szövetségese sikerén felbuzdulva - egy újabb győzelmet könyvel el a terrorizmus elleni globális háborúban. De sajnos két év alatt sokat fordul a világ.

Győzelemből vereség

2009 januárja. Meles Zenawi etióp miniszterelnök bejelenti, hogy a Szomáliát megszállva tartó csapatai megkezdték a kivonulást az ország területéről. Az első katonai teherautók már el is hagyják Mogadishut, a várost, amely ma veszélyesebb mint valaha, amelynek utcáit az újra megerősödött iszlamisták az elmúlt két évben pokollá tették a gyűlölt etiópok megszállók számára.

Az állandó merényletek és utcai harcok, a növekvő háborús költségek és a sikerre való teljes kilátástalanság demoralizálja Etiópiát, amely 2008 végére nem lát más megoldást, mint a kivonulást. Utánam az özönvíz - gondolhatják Addisz Abebában. "Búcsúzásképp" az iszlamisták még robbantanak egy útszéli bombát, amely két etióp katonát megöl. Ők, akárcsak 1500 bajtársuk, már soha nem térnek haza. A teljes győzelem, és a vereség beismerését jelentő kivonulás között csupán 24 hónap telik el.

Mint Saigonban...

Hasonló a helyzet ahhoz, mint amikor az USA Vietnamból vagy a Szovjetunió Afganisztánból kényszerült vesztesen kivonulni, hiszen a regionális nagyhatalom, a 80 milliós Etiópia tapasztalt és - afrikai viszonylatban - jól felszerelt seregével ugyanúgy vereséget szenvedett egy sokkal kisebb létszámú és szervezetlen ellenféltől, mint a szuperhatalmak a hideghánorúban. A különbság talán csak az, hogy az etiópok pontosan ismerhették a ellenfelük erejét, hiszen a 90-es években egy amerikaiak által vezetett modern ENSZ-békefenntartó misszióval is sikeresen szembeszálltak már a szomáliai hadurak...

Amit a kivonuló etióp katonák most Szomáliában hátrahagynak, az a teljes káosz és hatalmi űr. Az etiópok által a nép nyakába ültetett, és gyakorlatilag működésképtelen átmeneti kormány vezetője, Abdullahi Yusuf elnök ugyan 2008 utolsó napjaiban lemondott, ám nem valószínű, hogy ez elegendő lenne a korrupt kormányban csalódott szomálik bizalmának a visszaszerzésére.

Sokkal valószínűbb, hogy a TFG helyett a különböző fegyveres csoportok - akik közül az iszlamisták csak az egyik, de nem az egyetlen erő - lesznek a főszereplők. A kívülről rendszerint egységesnek tűnő iszlamisták már most legalább három, egymással szemben álló frakcióra bomlottak, így már be is következett az, amit az International Crisis Group decemberi jelentésében prognosztizált, vagyis hogy az etiópok kivonulásával megszűnhet az összetartó erő az etióp-ellenes csoportok között, és a kialakult hatalmi vákuumban egymásnak esnek. Mint oly gyakran az 1991 óta tartó anarchikus években, a szomálik csak addig szüneteltették a harcot egymás ellen, amíg volt közös ellenség.

http://kitekinto.hu/afrika/2009/01/11/etiopia_jott_gyzott_vesztett

Újraindít egy atomreaktort a gázhiány miatt Szlovákia

Egy héten belül újraindítja a bohunicei atomerőmű második blokkját Szlovákia. Az európai uniós csatlakozás feltételeként tavaly decemberben leállított reaktor újraindítását a gázhiánnyal indokolta Robert Fico szlovák kormányfő. A Greenpeace azonnal tiltakozott a lépés ellen.

Újra üzembe helyezik Szlovákiában az apátszentmihályi (Jaslovské Bohunice) atomerőmű decemberben bezárt 2. számú reaktorát. Erről Rober Fico szlovák kormányfő beszélt a kormány szombati rendkívüli ülése után Pozsonyban. A lépést a gázhiánnyal magyarázta a szlovák kormányfő, aki szerint a reaktor addig lesz üzemben, amíg nem múlik el az orosz földgázszállítások kiesése miatt kialakult vészhelyzet. A szlovákiai erőművek egy része földgázzal működik, így a gázhiány az áramszolgáltatást is veszélyeztette. Fico szerint nem volt más választásuk.

"A reaktor működésének felújítása után Szlovákiában 100 százalékos mértékben biztosítani tudjuk az áramellátást" - mondta a szlovák kormányfő. A reaktort egy héten belül tudják újraindítani. A gázhiány miatt felállított, Lubomír Jahnátek ipari miniszter vezette szlovák válságstáb már korábban is kérte a kormányt az atomreaktor újraindítására. Fico ezért hívta össze a rendkívüli ülést.

A Greenpeace környezetvédő mozgalom szlovákiai szervezete azonnal tiltakozott a reaktor újraindítása ellen. "Ez politikai és biztonsági szempontból is hazárdjáték" - közölték. Fico szerint azonban a kormány teljes mértékben vállalja a felelőséget.

A szlovákiai atomerőművek üzembe helyezésével és kiiktatásával foglalkozó Javys cég máris megkezdte az előkészületeket. A cég munkatársai szerint az blokk működése az utóbbi egy évben műszaki szempontból megbízható volt, ezért az újraindítás gyorsan megoldható nagyobb karbantartások nélkül is.

http://www.origo.hu/nagyvilag/20090110-gazkrizis-ujraindit-egy-atomreaktort-a-gazhiany-miatt-szlovakia.html

Az arabok sem szeretik a palesztinokat?

Izrael gázai háborújára vegyes válasz fogalmazódott meg az arab világban. Egyfelől az „arab utcákon” dühödt tömegek zászlókat égetve és követségeket támadva tiltakoztak a zsidó állam katonai akciója ellen. Másfelől a meghatározó „arab rezsimek” csöndben vagy nyilvánosan a Hamaszt tették felelőssé a kibontakozó krízisért, látszólag pedig Izrael sikerében érdekeltek.

A palesztinok ügye kapcsán sokat hangoztatott arab nacionalizmus és szolidaritás most közel sem olyan erős, mint egykor. Az arab vezetők többsége ugyan még mindig előszeretettel hivatkozik a palesztin ügyre, ha a hazai lakosságot kell elcsöndesíteni, vagy ha Izrael és a Nyugat felé kell nyomást gyakorolni, ám valójában korántsem kedvelik a palesztinokat, a menekültekben és a radikális csoportokban pedig egyenesen saját rendszerük stabilitásának veszélyét látják.

Rossz tapasztalatok

A Palesztinával határos arab országok mindegyikének vannak keserű tapasztalatai arról, hogy a palesztin menekültek és szervezetek milyen biztonsági fenyegetéseket rejtenek magukban. Jordánia 1970 szeptemberében háborút vívott a területén berendezkedett Fatah mozgalommal, s még mielőtt a történelem megismételte volna magát, 1999-ben Amman kiutasította a Hamasz aktivistáit. A palesztin faktor emellett döntő szerepet játszott Libanon majd 15 éves polgárháborújában is.

Bár a Hamasz több arab állammal is szoros kapcsolatot ápol, az elmúlt évek eseményei, így többek között a szervezet Gázai övezetben végrehajtott „puccsa”, komoly törésvonalakat eredményezett.

Szeptember 11. után kiálltak a Hamasz mögül

Az egyiptomi vezetést leginkább az aggasztja, hogy odahaza is felerősödhetnek a radikális iszlamista hangok, ami a rendszer ellenzékének, többek között a Muzulmán Testvériségnek a megerősödésével járhat.

Szaúd-Arábia, amely egykoron a nasszerista ideológiával szemben még támogatta a radikális palesztin csoportokat, a 2001-es terrortámadásokat követően megváltozó környezetben már inkább a mérsékelt irányvonalhoz csatlakozott, és hatalma veszélyforrásaként tekint a militáns szervezetekre.

A Perzsa-öböl olajmonarchiái, melyek régen szintén támogatták a palesztin szervezeteket, a pénzmozgások szeptember 11. utáni szigorúbb ellenőrzésével egyre kellemetlenebb helyzetben érzik magukat, s éppen ezért igyekeznek korlátozni az általuk nyújtott támogatásokat.

Szíria az Iránnal ápolt szoros kapcsolatok és a libanoni politikában játszott szerepe miatt már régóta „páriának” számít az arab világban. A 2006-os háborút követően azonban a Basar Al-Asszad vezette Szíria igyekszik a diplomáciai elszigeteltségből kitörni, sőt valamifajta megállapodásra jutni Izrael állammal. A gázai háborúban Szíria egyfajta lehetőséget lát arra, hogy tovább javítsa kapcsolatait az arab világgal, valamint hogy előmozdítsa a megakadni látszó izraeli-szír tárgyalásokat.

Aggódva figyelő arab államok

Szó mi szó, az arab államok többségének komoly fejtörést okoz a palesztinkérdés, de legfőképpen a radikális nézeteket valló Hamasz megerősödése, s még inkább a szervezetet támogató síita perzsa Irán befolyásának növekedése a közel-keleti térségben. Ahogyan az egyiptomi elnök, Hoszni Mubarak fogalmazott: „A Gázai övezetben kibontakozó helyzet azt eredményezte, hogy Egyiptom gyakorlatilag határos lett Iránnal!”

Így nem is meglepő, hogy a vezető arab államok az időhúzás eszközével élnek, s hagyják, hogy Izrael „kezelhető szintre” gyengítse a radikális palesztin szervezetet, ezzel együtt pedig csökkentse az iráni befolyást az arab Közel-Keleten.

Úgy tűnhet, hogy az egész arab világ megrázkódva és dühödten figyeli az izraeli haderő gázai offenzíváját, az arab országokat közelebbről megvizsgálva azonban azt kell látnunk, hogy az „arab utca” álláspontja nagyon is különbözik az „arab paloták” nézőpontjától. Ugyan valamennyi politikus az arab nacionalizmusról zeng ódákat, valójában azonban még mindig saját „nemzeti” érdekeik mozgatják a szereplőket.

http://www.fn.hu/kulfold/20090109/arabok_sem_szeretik/