A Gazprom sajtónyilatkozatban tette közzé, hogy a felek „erős, hosszú-távú együttműködésre” kötelezték el magukat. A megállapodást március 27-én kötötték meg, ez szabályozza a jövőben Azerbajdzsán Oroszország felé irányuló gázszolgáltatását.
Az első szállítmányok várhatóan 2010 januárjában fognak megérkezni, DAF (delivered at frontier, vagyis határra szállítva) alapon, ami annyit jelent, hogy az eladó akkor teljesíti szerződéses kötelezettségeit, amikor az áru a szomszéd ország vámhatárán innen, elvámolva rendelkezésre áll.
Pavel K. Baev, az osloi International Peace Research Institute vezető kutatója szerint a projekt ellehetetlenítheti a Nabuccot, hiszen az EU által tervezett gázvezeték forráshiány miatt egyedül azeri gázon alapult.
Az aláírt megállapodások mögött egy gázvezeték-projekt áll, mondta Baev. Ez, a Nabuccohoz hasonlóan szintén egy operáról, Borogyin „Igor herceg” című művéről kapná a nevét. A vezeték orosz és azeri gázt szállítana dél-kelet Európába, a tervezés alatt álló Déli Áramlaton keresztül, amely a Fekete tenger alatt futna, Novorossiysktól a bulgáriai Várnáig.
Agata Loskot-Strachota, a varsói Kelet-Európa Központ energiapolitikai szakértője az EurActiv-nak elmondta, hogy az Oroszországon keresztül érkező azeri szállítmányok a rivális európai vezeték számára nem csak kevesebb gázt jelent, hanem csökkenti a Nabucco vonzerejét is, vagyis még nehezebb lesz a projekthez befektetőket találni.
A kutató emlékeztetett arra is, hogy a március 27-i megállapodás csak része egy folyamatnak, ami több hónappal ezelőtt kezdődött. Bár Baku először úgy tűnt, hezitál a hozzá érkezett orosz ajánlat kapcsán, a helyzet mára megváltozott.
„Az azeri helyzet jelentősen megváltozott az elmúlt kilenc hónapban. Az orosz-grúz háború megnövelte Moszkva pozícióit a dél-kaukázusi térségben, és rámutatott a Nyugat gyengeségére. Törökország politikája is fontos változásokat mutatott, aki Azerbajdzsán stratégiai szövetségese a régióban. Ankara és Moszkva egyre látványosabb közeledése, a két országnak a megerősített együttműködésre tett javaslat, a török-örmény kapcsolatok változása és a Nagorno Karabakh konfliktus megoldásáról feléledt szóbeszéd mind abba az irányba mutat, hogy a Dél-Kaukázusi geopolitikai helyzet átalakulóban van. Az azeri-török kapcsolatok jelentősége csökken, ami nehéz helyzetbe hozza a hagyományosan Nyugat-barát Azerbajdzsánt.” – magyarázta Loskot-Strachota.
„Azerbajdzsán arra kényszeríti mind az EU-t, mind Oroszországot, hogy konkrétabb és üzletileg vonzóbb ajánlatokat tegyen. Ez azt jelenti, hogy azok az európai fogyasztók és vállalatok, akik Oroszországtól független azeri gázt akarnak Európába importálni, lassan kifutnak az időből.” – mondta a lengyel kutató.
Orosz visszaesés Türkmenisztánban?
Az orosz sajtó közben arról számolt be, hogy Gurbanguly Berdymukhammedov türkmén elnök legutóbbi moszkvai látogatása eredménytelen volt. Az orosz elnök, Dimitrij Medvegyev egy kormányközi megállapodás aláírásában bízott. A tárgyalások célja az volt, hogy Türkmenisztánon keresztül megépülhessen egy kelet-nyugati irányú gázvezeték, amely már egy következő szintre emelné a moszkvai gázprojektet.
A tervek szerint a vezeték Türkmenisztán északkeleti tartalékait kapcsolná össze a Kaszpi-tengerrel. A Ria Novosti hírügynökség azonban arról számolt be, hogy a felek nem tudtak megállapodni.
Magyarország is bizonytalan
Magyarország a Nabuccoban leginkább érdekelt EU-tagállam, mivel a tervek szerint hazánk stratégiai elosztó szerepet kapna a projektben. Magyarországról futna tovább északi, déli és nyugati irányba a gáz.
Brüsszel tétlenségét látva Magyarország először folyamatos kritikával igyekezett az EU vezetését mozgásba lendíteni, majd egy Nabucco-konferenciával akart lökést adni a folyamatoknak.
Miután az EU nem szavazott meg konkrét támogatást a Nabucconak, hanem hitelgaranciával kívánt biztosítékot nyújtani a projekthez, Magyarország átértékelte a helyzetét, és visszatért a korábban is folytatott kétvezetékes politikához: Gyurcsány Ferenc és Vlagyimir Putyin március 10-i találkozója után a magyar és az orosz felelk aláírták a Déli Áramlat magyarországi szakaszát megvalósító vállalat alapításáról szóló szerződést és a pusztaföldvári gáztároló fejlesztéséről szóló megállapodást.
Vélemények:
Alexander Jackson, a Caucasian Review of International Affairs szerzője nem tartja reálisnak a Nabucco tervét. Véleménye szerint a Baku és Moszkva között létrejött megállapodás végső csapást mért az Eu projektjére.
„Azerbajdzsánt egyre inkább nyomasztja, hogy Európa bizonytalansága, ezért a bilaterális megállapodások felé fordult. Görögországgal és Olaszországgal, de Oroszországgal és Iránnal is keresi a kapcsolatot, ami aggasztja az EU-t. Februárban Teherán 1,7 milliárd dollárnyi befektetést ajánlott fel az azeri Shah Deniz gázmező feltárásának második szakaszához. Március 27-én azerbajdzsán pedig hivatalos tárgyalásokat kezdett az orosz energia-óriással, a Gazprommal. Ez aggasztó fejlemény a Nyugat számára, mivel azt jelzi, hogy Azerbajdzsán elkeseredése elérte azt a pontot, hogy más vevők után nézzen.” – írja Jackson.
http://kitekinto.hu/europa/2009/04/01/orosz-azeri_kegyelemdofes_a_nabucconak
