Gázvita Távol-Keleten

Kína és Japán már szinte hagyományosnak mondható feszült viszonyának hátterében elsősorban történelmi konfliktusaik és régóta húzódó területi vitáik állnak. Ázsia két legnagyobb gazdaságának növekvő energiaéhsége miatt egyre nagyobb problémát jelent a kelet-kínai-tengeri gázmezők hovatartozásának a kérdése.

Múlt hét pénteken kilencedik alkalommal ült tárgyalóasztalhoz Kína és Japán a 2006 óta tartó stratégiai párbeszéd keretén belül, melynek eredeti célja a két ország viszonyának rendezése volt. A külügyminiszter-helyettesek zárt ajtók mögött folytatott tárgyalásának fő témái ezúttal olyan bilaterális, regionális és nemzetközi ügyek voltak, mint az együttműködés fokozása a globális felmelegedés ellen folytatott küzdelemben valamint az élelmiszerbiztonság terén, de beszéltek az újonnan megválasztot amerikai elnökről is. A tárgyalás konkrét eredményeként a két fél megállapodott abban, hogy fokozza a gazdasági együttműködést. Nem született azonban döntés a kelet-kínai-tengeri gázmezőket érintő vitájukban, s meg nem erősített források szerint az álláspontok tovább távolodtak. A gázmezők hovatartozásának kérdése a mai napig tisztázatlan.

Bár a kelet-kínai-tengeri gázmezők hovatartozásáról folytatott vita már régóta húzódik, 2008 közepén úgy tűnt, enyhülés veheti kezdetét. Tavaly júniusban ugyanis Japán és Kína egy egyezmény keretein belül megállapodott abban, hogy elkezdik az egyik, vitatott hovatartozású területen fekvő gázmező közös kitermelését, a többiről pedig további tárgyalásokat folytatnak. Decemberben azonban Kína elkezdte a Tienvajtien mező egyoldalú kitermelését, amivel Tokió szerint megsértette a nemrég kötött szeződést. Peking azzal védekezett, hogy a szóban forgó gázmező saját felségterületének részét képezi s az nem szerepelt a júniusi szerződésben, Japán azonban azt állította, hogy a terület hovatartozása az egyezmény szerint további megbeszélések tárgyát képezte volna. Bár a múlt heti találkozó jó alkalom lett volna arra, hogy Peking és Tokió tisztázza a félreértéseket, az elmondások szerint csak abban sikerült megállapodniuk, hogy a jövőben folytatják az egyeztetést.

A Kína által nemrég felfedezett gázmezők egy része a Kelet-kínai-tenger vitatott hovatartozású részein található. A probléma megoldása meglehetősen nehéz s a kérdésre a nemzetközi jog sem adhat egyértelmű választ. A vita lényege, hogy Peking és Tokió nem tud megállapodni abban, hol húzódjon a határ a két ország ún. kizárólagos gazdasági övezete között, mely övezeten belül a nemzetközi tengeri jog szerint egy adott parti állam jogosult a természeti kincsek kiaknázására. Az ENSZ tengerjogi egyezménye szerint –melyet korábban mindkét ország ratifikált – a kizárólagos gazdasági övezet az adott állam partvonalától számítva maximum 200 tengeri mérföldig terjedhet. A Kelet-kínai-tenger a két ország között azonban még legszélesebb részén is mindössze 360 tengeri mérföld, ezért a feleknek közösen kellene megegyezniük a határról. Az előbb említett ENSZ egyezményre hivatkozva a japánok azt javasolták, hogy a határ egyenlő távolságra húzódjon a két ország partjaitól. Mivel Kína számára ez kevésbé lenne előnyös, Peking egy másik nemzetközi szerződésre, az 1958-as genfi egyezményre hivatkozva ahhoz ragaszkodik, hogy saját kizárólagos gazdasági övezete egészen az ún. kontinentális talapzatig - a partvonaltól számítva maximum 350 tengeri mérföldig – érjen. Ez tehát sokkal közelebb lenne a japán partokhoz, s így Tokió értékes energiaforrásoktól esne el.

Tekintve, hogy Kína és Japán a világ legnagyobb energiaimportőrei közé tartoznak, a Kelet-kínai-tengerben található, nagyrész még feltáratlan gázmezők jelentősége egyre nő. A vitatott területeken lévő Csunhsziao, Tuancsiao és Tienvajtien mezőkkel becslések szerint mintegy 200 milliárd kubikméter gáztartalék forog kockán. A kölcsönös bizalmatlanság és az energiahordozókért folytatott küzdelem komoly problémákhoz is vezethet, ha nem születik politikai megállapodás. Mivel mindkét ország számára alapvető fontosságú a gáz és az olaj, szakértők szerint hosszútávon az együttműködés lehet az egyetlen ésszerű alternatíva.

http://kitekinto.hu/kelet-azsia/2009/01/14/gazvita_tavol-keleten/