Kurd nyelvű csatornát indít 2009 újév napján a török közszolgálati televízió.
A "hatodik" csatorna csütörtök este kezdi meg működését, és a nap 24 órájában sugároz a Törökországban éveken át betiltott kisebbségi nyelven, teljesítve ezzel az Európai Unió (EU) egyik régi követelését.
Az új adó programjának gerincét hírműsorok alkotják, de játékfilmek, sorozatok, dokumentumfilmek és zenei adások is szerepelnek kínálatában. A csatorna a törökországi kurdok többsége által beszélt kurmandzsi nyelvjárásban kezdi meg adását - közölte a török állami rádió és televízió (TRT).
Kurd politikai körökben fenntartásokkal fogadták az új közszolgálati tv-adó beindítását, és olyan vélemények hangzottak el, hogy a kormány legújabb manőverével a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) győzelmi esélyeit akarja növelni három hónappal az önkormányzati választások előtt.
Az EU-tagságra törekvő Törökországban Brüsszel nyomására először 2004-ben sugároztak kurd adásokat, de ezek időtartalmát heti 30 percre korlátozták.
Az ankarai hatóságok abban reménykednek, hogy a teljes egészében kurd nyelven sugárzó tv-csatorna gyengíteni fogja a betiltott Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) rokonszenvező Roj-TV befolyását Törökország délkeleti, többségében kurdok lakta részén. A műholdas Roj-TV Dániából sugároz, működése ellen Ankara többször is tiltakozott.
A 71 milliós Törökországban mintegy 12 millió kurd él. A PKK 1984 óta folytat fegyveres harcot Törökország délkeleti részének elszakadásáért, egy önálló kurd állam létrehozásáért. A szakadár gerillák és a török biztonsági erők összecsapásaiban azóta 44 ezren vesztették életüket. Törökországon kívül az EU és az Egyesült Államok is a terrorszervezetek között tartja nyilván a PKK-t.
2009. január elsején egy vidám cikkel nyitni mindenféleképpen jó kezdet az új évhez. Ám ne feledjük, hogy ez a vidámság - némi képzavarral- "részben teljes". Remek dolog, hogy a török hatóságok végre talán nem hegyi török tv-csatornát hoztak létre, nagyon szép történet, hogy állítólag a jövőben lesz Ankarában és Isztambulban kurd tanszék az egyetemeken, s hihtetetlen eredménye az EU diplomáciai offenzívájának, hogy a kurd tv már nem csupán heti 30 percben sugároz.
A FGM úgy gondolja, eredményes, kitartó munkával minden elérhető. Ha úgy vesszük, 1964-től 2009-ig alig néhány év telt el, ami egy nemzet életében röpke pillanat. Ha úgy vesszük, a modern Törökország 1923-as nemzetközi határainak rögzítése után is alig néhány évtized szállt tova - a térség talán legnagyobb etnikai kisebbségeként számon tartható kurdok önállóságának útján azonban egy államilag szponzorált és megteremtett tv-csatorna határozott lépés a tobb száz év múlva várható teljes önállóság útján.
Vajon a Törökország uniós csatlakozását előkészítő EU-szakpolitikusok elégedetten megveregetik saját vállukat (s török kollégáikét is egyúttal) a szabadságjogok és a kisebbségi jogok ilyen méretű elismerése terén tett eredményekért?
Vajon - minden tiszteletünk mellett - szalonképes lett Törökország egy ilyen lépéssel az EU-s előszobáztatásra? Nyugodt lelkiismerettel dőlhetnek hátra az EU-szakpolitikusok? S ha alig pár évtized múltán Törökország esetleg mégis az Unió határain belül kerül, szobrot kapnak-e az EU-szakemberek, hogy bekerül a klubba egy olyan ország, melynek - állítólag- 12 milliós kurd kisebbsége van, akiknek 2009 óta ezek szerint már "saját" állami tv-je is akad, s mely kisebbség másik fele Iránban, Irakban és Szíriában él szétdarabolva? Tényleg megoldás-e egy állami tv egy olyan nemzetiségi probléma elkendőzésére, mely - ha történetesen a civilizált Nyugaton bontakozott volna ki - már talán 1919-ben megoldódott volna egy önálló Kurd Állam elismerésével - rögtön Csehszlovákia, az SHS Királyság, Lengyelország szomszédaként?
Szerencsétlen az a nép, melyet Kurdisztánba teremtett-űzött az úristen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése