Tisztázták az utolsó gondolati bűnözőket

Bár már egyikük sem él, több évtizedes huzavona után tisztázta végre a bíróság annak az öt férfinak a nevét, akiket fél évszázaddal ezelőtt azzal vádoltak meg, hogy kommunista propagandát folytatnak Japánban. A második világháború vége előtt több tízezer embert tartóztattak le a szigetországban gondolatbűnözésért.

Több évtizednyi huzavona után a jokohamai bíróság végre elismerte a közelmúltban annak az öt – már hallott – férfinak az ártatlanságát, akiket a '40-as években kommunista propaganda folytatásának vádjával ítéltek el. Kimura Toru, Hiradate Tosió, Kobajasi Eizaburó, Josida Hirosi és Onó Jaszuhito tagjai voltak annak a mintegy hatvan fős, elsősorban újságírókból álló csoportnak, akiket a szigetország különleges rendőri alakulata (Tokkó) gondolatbűnözés vádjával 1942 és a világháború utolsó napjai közt tartóztatott le Kanagava prefektúrában.

Több „gondolatbűnöző” még a kihallgatások alatt életét vesztette, egy vádlottnak pedig annyira megroppant az egészsége, hogy otthonában halt meg néhány nappal feltételes szabadlábra helyezése után. Az öt férfin kívül további húsz kapott két évnyi felfüggesztett börtönbüntetést 1945 augusztusa és szeptembere közt. A háború befejeztével - még ugyanabban az évben - érvénytelenítették azt a törvényt, amely jogilag büntethetővé tette a császári rendszerrel ellentétes ideológiák követését, az elítéltek így általános amnesztiában részesültek. Ennek ellenére a „jokohamai incidens” név alatt ismertté vált eset többek szerint Japán történelmének egyik legnagyobb, államilag megszervezett, szólásszabadság elleni támadása volt. Nyolc évvel később három, korábbi speciális rendőrtisztről is bebizonyosodott, kínzással csikartak ki vallomást az elítéltekből.

A becsület nyomában

A minap tisztázott öt férfi családtagjai a következő fél évszázad alatt több ízben is (először 1986-ban) sikertelenül fordultak az igazságszolgáltatáshoz, hogy a mentességen túl mondják ki szeretteik ártatlanságát. Utolsónak Onó Jasuhito ítéletével kapcsolatban fogadták el a fellebbezési kérelmet 2008 októberében. Végül idén február 4-én hivatalosan is kinyilvánították, hogy a férfikat anno alaptalanul ítélték el, és a bíróság beismerte, a nyomozóhatóság és a bíróság részéről is súlyos mulasztások történtek az ügy feltárása közben. A vádlottak hozzátartozói a morális elégtétel mellett fejenként 47 millió jennyi (102 millió forintnyi) kárpótlást kapnak. Habár végre helyreállították a meghurcolt férfiak becsületét, az az általános vélemény, hogy ezzel több évtizedet késett a szigetország igazságszolgáltatása.

Tokkó

Az 1919-ben, Oroszországban megalakult Kommunista Internacionálé felismerte Japán stratégiai fontosságát az ázsiai régióban. Közbenjárásukkal 1922. júliusában létrejött a Japán Kommunista Párt (Nihon Kjószantó). Habár a szervezetet szinte azonnal központilag betiltották, három évvel később a férfi lakosság megkapta az univerzális választójogot és az általános választások során pedig kiderült, hogy nagy népszerűségnek örvend több, a párthoz köthető politikus. Már 1911 óta létezett az a kiemelt rendőri szervezet, amelynek a császári rendszerre veszélyes hangok, a kormányellenes megmozdulások elfojtása volt a feladata.

A kommunista nézetek terjedésének hatására az uralkodó jobbnak látta kibővíteni a Tokkó hatáskörét. 1925-ben bevezették a Béke Megőrzési Rendeletet (Csian-idzsihó), amely megtiltotta a császár központú nemzetpolitika elleni szövetkezést. Így törvényileg is büntethetővé váltak mindazok, akik „gondolatbűnöztek”, azaz a szocializmussal, kommunizmussal, vagy más - elsősorban baloldali - ideológiákkal szimpatizáltak, de szintén gyanúsak voltak a külföldiek (elősorban a koreaiak), diákszervezetek, szakszervezetek és a sintón kívüli vallási irányzatok hívei is. Arra biztatták a lakosokat, hogy jelentsék, ha környezetükben gondolatbűnözést tapasztalnak. Részben ennek köszönhetően 1936-ra a szervezet nagyjából 60 ezer embert tartóztatott le. Közülük mindössze ötezer részesült bírósági tárgyalásban, s ezeknek a felét ítélték végül börtönbüntetésre.

http://kitekinto.hu/kelet-azsia/2010/02/25/tisztaztak_az_utolso_gondolati_bnozket/