A Nigerben államcsínnyel hatalomra jutott katonák péntek hajnalban az állami rádióban és televízióban bejelentették: feloszlatják a kormányt és felfüggesztik az ország tavaly elfogadott alkotmányát.
Fegyveres katonák csütörtökön a fővárosban, Niameyben megrohamozták a kormányzat székhelyét, és elhurcolták az országot 1999 óta vezető Mamadou Tandja elnököt.
Az államcsínyt végrehajtó, magát a Demokrácia Helyreállításának Legfelsőbb Tanácsának (CSDR) nevező junta, amelynek "elnöke" Salou Djibo századparancsnok, péntekre virradóra a Voix du Sahel (Szahel hangja) rádióban bejelentette: felfüggesztik az alkotmányt és feloszlatják az alkotmányos intézményeket.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy a junta meddig akarja gyakorolni a hatalmat, és rendeznek-e belátható időn belül választásokat.
A CSDR kijárási tilalmat rendelt el, és lezárta az ország szárazföldi és tengeri határait. Nem engedték leszállni a nigeri főváros repülőterén a szenegáli külügyminiszter gépét sem. A politikust a szenegáli elnök bízta meg azzal, hogy közvetítsen a Nigerben egymással szembenálló felek között. Pénteken nyugalom honolt a nigeri fővárosban, kinyitottak az üzletek, az iskolákban a megszokott rend szerint folyt a tanítás.
Tandja elnököt és kormányának több tagját a lázadók egy Niamey mellett lévő laktanyába vitték. A 71 éves államfő ép és egészséges - mondta el egy nigeri katonatiszt a helyszínről az AFP francia hírügynökségnek. Jean Ping, az Afrikai Unió (AU) bizottságának elnöke elítélte pénteken a nigeri erőszakos hatalomátvételt, és "az alkotmányos rend gyors helyreállítását" követelte. Az Európai Unió külügyi főképviselője elítélte az államcsínyt, és felszólított "minden érintett felet", hogy működjön közre a demokratikus rend mihamarabbi helyreállításában.
Elítélte a puccsot a volt gyarmattartó Franciaország is. Az amerikai külügyi szóvivő - megjegyezve, hogy nem védi az erőszakos hatalomátvételt - emlékeztetett, hogy Tandja elnök idézte elő a helyzetet azzal, hogy megpróbálta meghosszabbítani hivatali idejét. Az Egyesült Államok felfüggesztette a Nigernek nyújtott, nem emberbaráti segélyeket és szankciókat vezetett be nigeri kormányzati illetékesek ellen azután, hogy az afrikai országban augusztusban népszavazáson módosították az alkotmányt, és három évvel meghosszabbították az országot tíz éve irányító Tandja mandátumát.
A belpolitikai feszültségek már május végén kezdtek felerősödni, amikor Mamadou Tandja feloszlatta a parlamentet, mert az nem volt hajlandó támogatni a népszavazás tervét. Júniusban az államfő rendeletekkel kezdett kormányozni, amihez azonban az alkotmány szerint csak szükségállapot idején lett volna joga. Az alkotmánybíróság nyár elején kimondta, hogy törvénybe ütközik az elnök által szorgalmazott referendum terve az alkotmány módosításáról. Erre reagálva azonban Tandja rendeletet adott ki az alkotmánybíróság tagjainak leváltásáról, és saját embereit helyezte el a testületben.
A Nyugat-afrikai Gazdasági Közösség (ECOWAS) tavaly ősszel felfüggesztette Niger tagságát, az Európai Unió pedig az alkotmányos rend helyreállítását kérte a nigeri kormánytól. Az egykori francia gyarmat a világ harmadik legnagyobb urántermelő országa, ennek ellenére a nigeri lakosság jelentős része szegénységben él. Az ország az utolsó helyre került tavaly azon a listán, amelyet az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) állított össze a világ államairól az életminőség szerint.
Az ingatag belpolitikai helyzet ellenére is több milliárd dollár külföldi - többek között francia és kínai - tőke áramlott Nigerbe, elsősorban az urán- és a kőolajkészletek kiaknázására.
http://www.metropol.hu/nagyvilag/cikk/529008
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése