Ötven éve nem találjuk E.T-t

Ötven éve keressük rádióteleszkópokkal idegen civilizációk nyomát, de a kutatók eddig semmilyen eredményt nem tudnak felmutatni. A kutatómunka 1960. április 8-án kezdődött, amikor Frank Drake és munkatársai két távoli csillag felé irányították antennáikat. Azóta a SETI projekthez milliók csatlakoztak.

Mindenki nagyon szeretné tudni, hogy máshol is van-e élet az univerzumban, noha még a Marson sem jártunk [1], nem ismerjük az összes földi élőlényt [2], sőt még a Földet veszélyeztető aszteroidák kutatása is gyerekcipőben jár [3]. A földön kívüli élet után kutató SETI program (Search for Extra-Terrestrial Intelligence) rádiójelekből próbálja kimutatni az idegen civilizációk létezését.

Drake-álmodozás

Frank Drake a földön kívüli intelligens élet kutatásának kulcsfigurája, és nemcsak a rádiós jelek figyelésével próbált közelebb jutni a megoldáshoz. 1972-ben segített Carl Sagannak megtervezni a Pioneer-táblákat [4], amelyek egyszerű ábrákon próbálják bemutatni az idegeneknek a földi civilizációt. 1974-ben az Arecibói Obszervatórium újraindításakor három percen át sugározta az emberiség első csillagközi adását: néhány képet a DNS-spirál szerkezetéről, a Naprendszerről és emberi tárgyakról. Az üzenettel [5] a tőlünk 25 ezer fényévnyire lévő Messier 13 gömbhalmazt vették célba.

1977. augusztus 15-én majdnem jelentős esemény történt a SETI-kutatók életében, mert Jerry R. Ehman elfogott egy erős, keskenysávú rádiójelet, amely úgy nézett ki, mintha földön kívüli civilizációtól érkezett volna. Ez ma Wow-jelként [6] ismert, és sajnos egyedülálló kuriózum, azóta sem ismétlődött meg.

Drake jelentős fejlesztése még az a képlet is, amivel kiszámolható az adott területen élő, egymással kommunikálni képes civilizációk száma. Szerinte a Drake-formula [7] ma is működik, de a tudomány fejlődése miatt folyamatosan változtatni kell a megadott értékeket.

A kritikusok viszont azt mondják, hogy a képlet teljesen használhatatlan. Néhány érték esetében olyan nagy a bizonytalanság, hogy az egyenlet még nagyságrendi becslésre is alkalmatlan. Ráadásul nem veszi figyelembe, hogy a nagy távolság megakadályozhatja az intelligens lények kommunikációját. A Wikipedia jól bemutatja [8] a becslések közti eltéréseket. Az eredeti, 1961-es adatok szerint 10 civilizáció van a Tejútrendszerben, míg a legfrissebb becslések 0,000065 és húszezer között mozognak.

Digitális rejtjelek

Az univerzumban milliárdszor milliárd csillag van, és a tudósok már rég kiszámolták, hogy az intelligens élet kialakulásának elég kicsiny az esélye – pláne annak, hogy ezzel az élettel kapcsolatba is lépünk. Ettől persze még lehet reménykedni, mert a kutatók egyre több távoli naprendszert és exobolygót fedeznek fel.

A SETI sokat fejlődött az indulása óta, az egyik legfontosabb technológiai előrelépés az Allan Telescope Array beindítása volt. Ez egy kifejezetten SETI-kutatásokra specializált távcsőegyüttes, amely nagyon széles frekvenciatartományban (0,5 és 11,2 gigahertz között) folyamatosan figyeli az égboltot.

Drake egy februárban adott interjúban azt mondta [9], hogy az idegen civilizációk sokkal fejlettebbek lehetnek nálunk, és ha sikerül kapcsolatba lépnünk velük, akkor sokat tanulhatunk tőlük. A SETI atyja egyébként nagyon reménykedik a sikerben, és nagyon óvatos becslése szerint 20-30 éven belül rátalálhatunk az idegen civilizációk jeleire. Egy másik SETI-kutató, Seth Shostak viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy már az emberiség technikai fejlődése is komolyan veszélyezteti a bolygóközi jelvadászatot.

Shostak 2009 júniusában azt írta a Space.com űrkutatási szakportálon [10], hogy az analóg tévéadás lekapcsolása után az idegenek nehezebben találnak ránk, mert a digitális adás rádiójele kevésbé figyelemfelkeltő. Ha az emberiség várhatóan néhány évtized alatt simán lebonyolítja a digitális átállást, és nem lesz több analóg sugárzás, akkor vajon hol tartanak a nálunk jóval fejlettebb idegen civilizációk? Könnyen lehet, hogy egészen más frekvenciát használnak, mint amelyekben a kutatások zajlanak és olyan bonyolult módszerekkel kódolják a digitális jeleket, hogy azokat a legjobb számítógépes rendszereink sem tudják dekódolni.

Almár Iván csillagász az Inforádiónak azt mondta (itt meghallgatható az interjú: mp3 [11]), hogy ha 10 fényév távolságon belül lenne intelligens élet, akkor azt valószínűleg már megtaláltuk volna. Ez pedig újabb kérdést vet fel: ha meg is találjuk a távoli életet, hogyan kommunikálunk? Küldünk egy hellót, és várunk mondjuk évszázadokat a válaszra? Vagy bevetjük Vonnegut tralfamadori módszerét [12]?

Interdiszciplináris zéró

Szerencsére a SETI eredménytelensége új módszerek fejlesztését ösztönzi, egyesek az optikai tartományban keresnek jelzéseket, mások távoli csillagok helyett a Naprendszerben kutatják az idegenek nyomait.

Az is nyilvánvaló, hogy a SETI-program nem építhet csupán az űrből érkező rádiójelekre, más tudományágak bevonása nélkül esélyünk sem lesz az intelligens lények észlelésére; csillagászok, fizikusok, vegyészek és biológusok közreműködése szükséges. Először azt kell megérteni, hogy a saját bolygónkon hogyan jelent meg és fejlődött ki az élet, különösképpen az intelligencia. Ha ez megvan, akkor pontosabb becsléseket készíthetünk a távoli bolygók feltételezett élővilágáról, és jobban megérthetjük az univerzum működését.

Jól mutatja a technológiánk kezdetlegességét, hogy a szomszédos Vénuszra elküldött COROT űrszonda a Földről készített felvételeket, ám ezekből nem lehetett egyértelműen kimutatni [13], hogy van élet a bolygónkon.

Seti@Home - mindenki E.T.-t keresi

A kaliforniai Berkeley egyetemen 1999-ben kifejlesztettek egy módszert, amellyel a rádióteleszkópok adatainak elemzésében bárki részt vehet. A SETI@Home projektben az önkéntesek a saját számítógépükre telepítenek egy szoftvert, ami letölti a SETI szervereiről az adatcsomagokat, és elemzés után visszaküldi az eredményt a központba.

Eredetileg 50-100 ezer számítógépet akartak bevonni a kutatásba, de több mint 5 millió résztvevőt mozgósítottak. Ha eddig nem is találták meg az idegenek nyomát, legalább azt sikerült bebizonyítani, hogy az elosztott adatelemzés jó módszer.

http://index.hu/tudomany/2010/04/28/otven_eve_keressuk_az_idegen_eletet/