Élete végéig elnök maradna Lukasenko

Fellázad az ellenzék? Megdönthetik a kormány hatalmát

Néhány nappal ezelőtt Belarusz 16 év óta hatalmon lévő államfője, Alexander Lukasenko interjút adott a Reuters hírügynökségnek, amelyben úgy tűnik, hogy hivatalosan is bejelentette ország-világ előtt: negyedszerre is indul az elnöki választáson. Tekintetbe véve a belarusz állami diktatórikus berendezkedést ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Lukasenko még évekig maradni szeretne a posztján.A végzettsége szerint pedagógus Alexander Lukasenko, miután 1985-ben a Belarusz Mezőgazdasági Akadémiát is elvégezte 1987-ben az egyik belarusz szovhoz igazgatója lett, ami a felemelkedést jelentette számára.

A belarusz demokratizálódási hullámot meglovagolva Lukasenkónak 1990-ben sikerült bejutnia a parlamentbe és 1994-ben 40 évesen Belarusz elnöke lett.

Elnöki poszton betöltött évei alatt Alexander Lukasenko fokozatosan felszámolta az 1988-1994-es időszak politikai vívmányait, visszaállította a régi, szovjet típusú jelképeket, 1996-ban megváltoztatva a belarusz alkotmányt kiterjesztette az elnök jogosítványait és gyakorlatilag egy személyi diktatúrát épített ki az országban, ezért Belaruszt talán joggal nevezik „Európa utolsó diktatúrájának”.

Alexander Lukasenko azóta, immár 16 éve van hatalmon, és a 2004-es referendum során azt is sikerült elérnie, hogy megszüntessék azt a korlátozást, miszerint az elnök csak kétszer töltheti be a tisztségét. Így megcsinálta azt, hogy gyakorlatilag korlátlanul újraválasztható legyen.

Egyik korábbi interjújában Lukasenko egyébként bevallotta, hogy politikai példaképének tekinti Saparmyrat Nyyazowot, aki még 1985-ban került Türkmenisztán élére, és vezetői posztját a Szovjetunió felbomlása után is megtartotta, és annak első elnöke lett. Nyyazow egy sztálini típusú személyi kultuszt hozott létre Türkmenisztánban (a türkmén naptárban például a hónapokat a családtagjairól nevezték el) és elérte azt, hogy Türkmenisztán életfogytiglani elnöke legyen egészen a 2006-ban bekövetkezett haláláig.

Úgy tűnik ezt az utat szeretne megvalósítani Lukasenko is, aki augusztusban ünnepli majd az 56. születésnapját. A belarusz elnök szerint a jelenlegi életkora az optimális egy politikus számára.
„[Ebben a korban] válnak az emberekből érett politikusok” – mondta a Reuters interjújában Alexander Lukasenko – „ebben a korban válhatnak jó elnökké.”

A soron következő, negyedik elnöki választások Belaruszban 2011-ben lesznek esedékesek (az elnököt 5 évre választják, de az 1996-os referendum során gyakorlatilag újraindult az 1994-ben megválasztott Lukasenko hivatali ideje, és a választásokat 2001-ben, illetve 2006-ban tartották).

A legutóbbi, 2006-os választások során nyilvánvaló visszaélések történtek, az EU és az USA nem ismerte el azok legitimitását. Belarusz ellen ismét szankciókat vezettek be, ám ezek java részét azóta már feloldották.

Fél évvel a választások után egyébként egy sajtótájékoztatón maga Lukasenko mondta el élő adásban, hogy a választásokat meghamisították – bár az ő elmondása szerint azokat nem felfelé, hanem lefelé húzták. A belarusz elnök szerint az eredeti eredmény 90% fölötti volt, de mivel "tartottak tőle, hogy ez nem fog megfelelni az európai mércének", ezért 82,3%-ot csináltak belőle. A belarusz ellenzék próbált botrányt csinálni az ügyből, és a Legfelsőbb Bírósághoz folyamodott hamisítással vádolva az elnököt, ám a folyamodványukat visszautasították azon a címen, hogy „nem rendelkeznek elegendő bizonyítékokkal”.

Lukasenko elmondta, hogy tart attól, hogy a következő elnöki választások során „valaki majd kívülről akar majd beleavatkozni”, és a jelek szerint Belarusz államfője most már nem is annyira a nyugati beavatkozástól tart, hanem az Oroszország felől fenyegető veszélytől. Oroszország hagyományosan mindig is támogatta Belaruszt (Putyin volt például az első, aki 2006-ban elismerte a belarusz választásokat a csalások ellenére), ám az utóbbi években a kapcsolatuk leromlott, és az orosz állami televíziókban például Lukasenkót már rendszeresen parodizálják, ezért ezeket az adásokat a belarusz műsorszolgáltatók cenzúrázzák.

Annak ellenére, hogy Oroszország és Belarusz idén július 1-től egységes vámunióra lépnek, a feszültség közöttük érezhető, ez tükröződött az idén januári kőolajkonfliktuson, vagy látszott akkor, amikor a Putyin tavaszi belarusz látogatása során Lukasenko hirtelen Venezuelába utazott.

Lukasenko nemrég elmondta azt is, hogy gyanítja Moszkva kezét a kirgizisztáni zavargásokban, amelyek során a kirgiz elnöknek, Kurmanbek Bakijevnek el kellett hagynia az országot, és egyébként éppen Belaruszban talált menedéket. Így a belarusz elnök tart attól, hogy egy hasonló forgatókönyv történhet Belaruszban is, ha Moszkva támogatni fogja a belarusz ellenzéket.

Bár a választások pontos időpontja még nem ismert, már több ellenzéki belarusz politikus is jelezte, hogy indulni szeretne a választáson. Így elnöknek jelölteti magát a 2006-os választások egyik jelöltje Alekszandr Milinkevics, a belarusz politikus Alesz Mihalevics, az „Európai koalíció” vezetője Nyikolaj Sztatkevics és az „Európai Belarusz” elnöke, Andrej Szannikov.

http://kitekinto.hu/europa/2010/05/15/elete_vegeig_elnok_maradna_lukasenko/