Világszerte megemlékezéseket tartanak ma a Hirosima elleni atomtámadás 64. évfordulóján. Az 1945. augusztus 6-án japán földön landolt atombomba legalább 80 ezer fő azonnali halálát okozta. A szám, kiegészülve a sebesültekkel és a radioaktív sugárzás következtében elhunytakkal az év végére mintegy 140 ezerre, később pedig 200 ezerre nőtt. A ma összegyűlt tömegek nemcsak az áldozatokra emlékeznek, de többen a növekvő nukleáris fegyverkezés ellen is tiltakoznak.1945. augusztus 6-án az amerikai B-29 bombázó repülőgép, az Enola Gay elhagyta a csendes-óceáni sziget, Tinian területét és útját Japán felé vette. A felszállás után három és fél órával, helyi idő szerint reggel negyed 9-kor szabadon engedte az urántöltetű "Kisfiú"-nak becézett atombombát, ami a földbe csapódva borzalmas pusztítást végzett. A robbanás 2,5 kilométer sugarú körben minden épületet elpusztított, 16 kilométeres körzetben ablakokat tört be, de ereje 60 kilométerrel távolabb is érezhető volt. Hirosima eltűnt a vastag füstfelhőben. Az amerikai repülőgép másodpilótája, Robert Lewis a látványt így kommentálta: "Uramisten, mit csináltunk?"
Tokió a közeli városoktól értesült a történtekről, azonban az első hírek sokkal inkább zavart keltettek, mint riadót fújtak. A japán vezetés nem nagyon tudta azonosítani a "baljós felhő"-t. Végül, szép lassan realizálták, hogy a pusztítást nagy valószínűséggel egy atombomba okozta, ami teljesen sokkolta őket, hiszen nem gondolták, ennyire élen járnak az amerikaiak a nukleáris fegyverkezésben. A támadás után 16 órával Truman amerikai elnök nyilvános bejelentése megerősítette gyanújukat: "16 órával ezelőtt egy amerikai repülőgép bombát dobott Hirosimára. Ez egy atombomba volt", hozzátette "ha Japán nem fogadja el feltételeinket, pusztító eső fog hullni az égből, olyan amilyen még sose volt a Földön".
Truman elnököt sokan támadták döntése miatt. Peter Kuznick a washingtoni Amerikai Egyetem Nukleáris Tanulmányok Intézetének vezetője a robbantást nem csupán háborús, de "emberiség ellen elkövetett bűntettnek" nevezte. Kutatásai rámutattak, hogy három nappal Hirosima előtt egy találkozón Truman elismerte, hogy Japán "a béke útját keresi". Politikai tanácsadói nem találták szükségesnek a bombázást. Az elnököt azonban nem lehetett meggyőzni, sokan ennek okát abban látják, hogy Truman számára "a Szovjetunió sokkal fontosabb volt, mint a második világháború befejezése", vagyis az atombomba a hidegháború kezdőrúgása akart lenni. Mindenesetre három nappal a hirosimai támadás után, augusztus 9-én Nagaszakiban egy második atombomba is földet ért. A "Kövér ember" nevű szerkezet újabb 80 ezer fő halálát okozta. Habár az első atomtámadás viták keresztüzében áll, azzal valóban kevesen értenek egyet, hogy ez a második indokolt volt.
Meglepő eredményt hozott azonban egy nemrégen készült közvéleménykutatás: az amerikaik többsége szerint szükséges volt az atomtámadás. A megkérdezett 2409 fő közel kétharmada értett egyet, és csupán 22 százaléka ítélte az amerikai elnök döntését. A támogatottság főleg az idősek körében magas. Az 55 év felettiek háromnegyede találja úgy, hogy az atombomba ledobása elkerülhetetlen volt. "A szavazók, akik még emlékeznek a második világháború borzalmaira és a hidegháború nukleáris félelmében nőttek fel, támogatják a trumani döntést. A fiatalabbak azonban, akik kevesebbet tudnak ezekről az eseményekről, elutasítják az atomtámadást" - nyilatkozta a felmérést végző Quinnipiac Egyetem Közvéleménykutató Intézetének vezetője.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése