Ahol az állam tehetetlen, ott az önbíráskodók a hősök

Nigériában kibiztosított fegyvert szegeznek a sofőrre, ha egy rendőrségi járőr ellenőrizni akarja. A lakosság inkább a polgárőrökben bízik, mert a rendőrség keze nem ér el mindenhova, éjszakánként inkább jól fizetett biztonsági őrként dolgoznak. A pszichiátriai betegeket bűnözőként kezelik, az igazságszolgáltatásban a gyarmati törvények uralkodnak.

A nigériai rendőrséget elsősorban úgy ismerik, hogy munkájukat a korrupció és a brutalitás jellemzi, és eleve esélytelenek a technikailag jobban felszerelt alvilággal szemben.

A BBC cikksorozatot közölt a nigériai rendőrségről és igazságszolgáltatásról, az országban uralkodó biztonsági helyzetről.

Nigériában a közelmúltban alakult meg a rablások és erőszak megakadályozására egy különleges rendőrségi brigád (Specialist Anti-Robbery Squad - Sars), a BBC riportere az ország keleti részén fekvő Enugu városában kísérte el a járőröző rendőröket.

Agresszíven keresnek fegyvereseket

Az elitbrigád módszere az, hogy találomra megállít járműveket, és fegyverek után kutat. "A módszer lényege, hogy ha bűnözőket állítunk meg, a viselkedésük azonnal megváltozik, általában megpróbálnak elmenekülni" - magyarázza Stephen Osaghae, a Sars parancsnoka.

A rendőrök magatartása kifejezetten agresszív: ellenőrzéskor kibiztosított fegyvert szegeznek a sofőrre, aki valójában semmi mást nem tett, mint gyanút ébresztett a járőrökben. Olawole Ohiolebo felügyelő szerint erre azért van szükség, hogy mindenkiben az az érzés uralkodjon, hogy a Sars mindenhol ott van.

Azon az éjszakán, mikor a BBC riportere a rendőrökkel tartott járőrözni, a Sars tagjai nem találtak egyetlen fegyvert sem. A parancsnok el is ismerte, a módszerük nem a legkifinomultabb. Azt mondta, hogy ugyanezt Európában helikopterekkel és egyéb, direkt ezt a célt szolgáló eszközökkel oldanák meg.

Az igazán hatékony eszközök hiányát bizonyítja, hogy amikor egy kisteherautó a rendőrök láttán gyorsan megfordult, és menekülni kezdett, nem tudtak a nyomába érni. A megoldást a közelben járőröző kollégáiknak jelenthették volna, a rádió azonban éppen nem működött.

Fekete mágia és gyilkolás

Néhány héttel korábban történt, hogy egy banda megtámadta a rendőröket, és a Sars három tagja életét vesztette. Godspower felügyelő a fegyveres rablókat velejükig romlott gonoszoknak tartja, akik lelkiismeret-furdalás nélkül képesek gyilkolni, érzékeiket folyamatosan marihuánával tompítják, és a fekete mágia varázslatait használják, hogy megvédjék saját magukat.

A rendőrök közül többen be is vallják, félnek attól, hogy munka közben megölik őket. Egy 34 éves járőr arról beszélt, hogy a rablók lényegesen kifinomultabb fegyverekkel és egyéb eszközökkel rendelkeznek, míg a rendőröknek még golyóálló mellényük sincs. Egy másik nem kizárólag az eszközöket hiányolta, szerinte kevesen vannak, és a kiképzésük sem megfelelő.

A közbiztonság és az igazságszolgáltatás területén tevékenykedő Cleen Alapítvány [1] szerint a Sars tevékenysége sok szempontból aggasztó: fotók és vallomások bizonyítják, hogy a gyanúsítottakat kínozzák illetve megölik.

Polgárőrök az utcákon

Enuguban polgárőrök is járják az utcákat, ők általában puskával vagy bozótvágó késsel vannak felfegyverkezve, így veszik fel a harcot a jól felszerelt rablókkal. A 73 éves Paul Oparaji polgárőr ezt a dzsungel igazságának nevezi. Azt mondta, hogyha nem lenne polgárőr, a családjának egy része már biztosan nem élne.

Minden este fél 11-kor 18 polgárőr útnak indul fegyverével. Az őrködés kezdetét egy harang megkondításával jelzik a környék lakosságának, hogy védelem alatt állnak, illetve a bűnözőknek, hogy valaki figyel. Nem csak Enuguban, Nigéria számos városában szerveződött a lakosság köréből polgárőrség, a legtöbb helyen csak ők állnak a rablók és a polgárok között, a rendőrség nem ér el mindenhova.

Ha egy rablót a polgárőrök elfognak, valószínű, hogy nem marad életben, mire a hatóságok kiérkeznek. A rendőrség ennek ellenére örül a polgárőröknek, mert meggyorsítja és hatékonyabbá teszi munkájukat. Emmanuel Ojukwu rendőrségi szóvivő azért megjegyezte azt is, hogy ha egy polgárőr megöl egy rablót, felelnie kell tettéért.

Törekszenek arra, hogy a polgárőrök járőröző csoportjai mellé egy-egy rendőrt is tudjanak küldeni, de mivel átlagban 400 lakosra jut egy rendőr, ez nem mindig sikerül. A brit kormány azonban támogatja a polgárőröket, kiképzést kapnak, alapvető felszerelést, így például esőkabátot, bakancsot biztosítanak nekik.

Statárium a fegyveres támadókkal szemben

Emellett rendszeres oktatásban részesülnek a törvényekről és az emberi jogokról, ezzel próbálják elérni, hogy ne végezzék ki az elfogott gyanús alakokat. A legtöbb városban ennek ellenére még mindig a statáriális rendszer a legnépszerűbb.

„Ha elkapunk egy rablót, elvileg át kell adni őt a rendőrségnek, ha viszont fegyveres, a dzsungel igazsága érvényesül, hiszen azért indult útnak, hogy megöljön minket" – mondja Oparaji, aki egyébként maga is rendőr volt, mielőtt nyugdíjba vonult.

Opraji ugyanakkor büszke arra, hogy az ő csoportjában még nem történt soha ilyen kivégzés, bár sokszor hall ilyet más polgárőrökről. Szerinte ez azt jelenti, hogy a polgárőrök még nem elég bölcsek, de azt is, hogy a rabló megérdemelte sorsát.

A rendőrség dolgát végzik

A polgárőrök tevékenysége teljesen önkéntes alapon működik, senki nem kap érte pénzt, a kényszert viszont érzik, mivel a rendőrség nagyon kevés helyen járőrözik éjszakánként. Sokak szerint a rendőrségnek azért nincs megfelelő kapacitása az éjszakai műszakra, mert ekkor gazdag családoknál és cégeknél jól fizetett biztonsági őri munkát végeznek.

A polgárőrök a lakosság körében megbecsültek, az emberek jobban bíznak bennük, mint a rendőrökben. Gyakran előfordul például, hogy a rablót, akit a polgárőrök elfogtak, és átadtak a rendőröknek, viszontlátják az éjszakában. A bűnöző ilyenkor lefizeti az intézkedő rendőrt.

Gyarmati törvények, polgári őrültek

A BBC tudósítója ellátogatott Enugu egy börtönébe is, ahol több olyan embert is fogva tartanak évek óta, akik nem követtek el semmit, esetleg olyan csekély mértékben hágták csak át a törvényt, amiért a világ más részeiben szóba se került volna a börtönbüntetés lehetősége. A hatóságok a börtönnek egy elkülönített részében őrzik őket, a nevük pedig: polgári őrültek.

Jellemzően a rendőrség vagy a családjuk állíttatta őket bíróság elé, és a bíró legtöbbjüket életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Nigériában a gyarmati időkből megmaradt törvények lehetővé teszik, hogy a pszichiátriai betegeket börtönbe zárjanak. Országszerte több száz beteget tartanak fogva a túlzsúfolt börtönökben. Enugu börtönének 650 férőhelyén jelenleg 1000 rabot őriznek.

A BBC tudósítója szerint a cellákban forróság és elképesztő mocsok van. A szabadba csak ritkán engedik ki őket, mert nincs elég őr, aki vigyázna rájuk. Teljesen esélytelen, hogy a körülmények javuljanak, miközben ezeknek a betegeknek szakszerű kórházi ápolásra lenne szükségük, mondja Michael Aroh, a bebörtönzöttek jogaiért és rehabilitációjáért küzdő civil szervezet (Prawa) egyik tagja.

Sok az olyan beteg, akiket egyszerűen nem tud megfelelően kezelni a családjuk, elegük lesz a gondozásból, ezért inkább átadják a hatóságoknak. Vannak köztük skizofrének, de olyan 26 éves fiatalember is, akit azért tartóztattak le, mert marihuánát vásárolt.

http://index.hu/kulfold/2009/05/05/fekete_magiaval_vedekeznek_a_nigeriai_fegyveresek/