Közel 75 évvel a múlt század egyik legvéresebb amerikai háborújaként számon tartott paraguayi-bolíviai harcok befejeződése után a hét elején Evo Morales bolíviai és Fernando Lugo paraguayi elnök megegyezett a két ország közötti végső határvonalról.Az 1932-35. között közel 100 ezer emberéletet követelő chacoi háború kitörésének oka a két dél-amerikai állam földrajzi adottságaiban rejlett, ugyanis a kontinensen csupán ez a két ország nem rendelkezik tengerre vezető szárazföldi kijárattal, így mindketten azt Atlanti-óceánra vezető Paraguay folyóban látták a lehetőséget a külkereskedelem fellendítésére. A Chaco Boreal térség stratégiai jelentőségét akkoriban növelte az a tévhit is, miszerint a régió gazdag olajlelőhely.
Az 1938-as béke-, barátsági és határszerződés véget vetett a harcoknak, Paraguaynak ítélve a vita alapját képező terület közel 75%-át, azonban egy vegyes határkijelölő bizottságot is életre hívott, melynek elnökségét Argentína töltötte be.
A vegyes bizottság végső jelentése a békeszerződés végrehajtására vonatkozóan azonban csak mostanra készült el. Evo Morales a nemzetközi vállalatok „kőolajéhségét” tette felelőssé a két ország hetven évvel ezelőtti konfliktusáért, és arról biztosította a nemzetközi közösséget, hogy a háborúra nem került volna sor „ha abban az időben is ők [Morales és Lugo] ülnek az elnöki székben” – tudta meg a BBC Mundo.
Nemzetközi elemzők egyetértenek abban, hogy a határvonal végső kijelölésében nagy szerepet játszik a két elnök közötti baráti viszony, mely felváltotta a korábbi ellenszenvet és közönyt. Ennek egyik ékes bizonyítéka a Fernando Lugo energetikai csereegyezményről tett javaslata, melynek értelmében bolíviai földgázért cserébe Paraguayban termelt villamos energiát szállítanának a szomszédos országba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése