Modern keresztényüldözés MalajziábanTizenegy keresztény vallási létesítményt ért támadás az elmúlt hetek folyamán Malajziában. A keresztények és muszlimok közötti vallási vita azután éleződött ki, hogy december végén a Kuala Lumpur-i Legfelsőbb Bíróság hivatalosan is engedélyezte a nem muszlim vallásúaknak is az „Allah” kifejezés használatát. Néhány szélsőséges iszlám csoport azonban felháborodott a döntésen, és a templomok elleni merényletekkel adott hangot nemtetszésének.
A vallási ellentétek fellángolása nem újkeletű a délkelet-ázsiai országban. Ennek oka, hogy Malajzia lakosságának 60,4%-a a muszlim, 19,2 %-a a buddhista, 9,1 %-a a keresztény, 6,3%-a a hindu, 2,6%-a pedig a taoista, konfuciánus, illetve egyéb kínai vallás követője. Ez a sokszínűség a történelem folyamán többször is konfliktushoz vezetett. 1969-ben például súlyos faji–vallási alapú zavargások zajlottak le. A '70-es években pedig nyilvánvalóvá vált, hogy a térségben egymás mellett létező vallási irányzatok harmonikus egymás mellett élése csupán a hidegháborús kényszer mellett lehet zavartalan. A kommunizmus régióból való kiszorulása után, mivel az ország lakosságának több mint fele muszlim volt, az iszlámot tették államvallásá, azonban szabad vallásgyakorlási jogot biztosítottak a többi felekezethez tartozóknak is.
Ennek ellenére a kisebbségek helyzete folyamatosan romlott. Az állam, különösen az elmúlt évtizedben, sok esetben korlátozta a nem muszlimok jogait: 2007-ben a kormány megtiltotta a nem iszlám hívők számára az Allah szó használatát, s ennek szellemében 2009-ben betiltotta tízezer katolikus Biblia forgalomba hozatalát, mert a fordításban Allahnak nevezték Istent. A régóta növekvő feszültég az elmúlt hetek során végül a felszínre tört.
Előzmények
2010. január 8-a óta Malajzia-szerte tizenegy esetben hajtottak végre támadást templomok, illetve egy katolikus iskola ellen. Az atrocitások során személyi sérülés nem történt, s a merényletek többségének, a kisebb-nagyobb mértékű anyagi kárt leszámítva, közvetlenül inkább csak pszichológiai jelentősége volt. Közvetett értelemben azonban a vallási és politikai ellentétek kicsúcsosodásának tekinthetők.
A jelenlegi konfliktus közvetlen kiváltó okának a Kuala Lumpur-i Legfelsőbb Bíróság 2009. december 31-i döntése, melyben kijelentették, hogy a nem muszlim vallásúaknak is alkotmányos joga az „Allah” kifejezés használata. A bíróság egy katolikus hetilap, a Herald polgári peres ügyében hozta meg ezen határozatát. Ahogy fent említettük, a vita gyökerei egészen 2007-ig nyúlnak vissza, mikor is az ország felső vezetése megtiltotta a médium számára, hogy maláj nyelvű kiadásában az Allah szót használja Isten megjelölésére. A maláj nyelvben azonban nincs más kifejezés erre a fogalomra, így a lap jogorvoslatért fellebbezett, arra hivatkozva, hogy a térségben már évszázadok óta használják általánosan ezt az arab eredetű megnevezést, s a többi muszlim többségű országban is elfogadott annak szabad használata.
A csaknem három évig tartó küzdelemből a folyóirat került ki győztesen. Malajzia vallási kisebbségei üdvözölték a döntést, mellyel több muszlim szervezet, köztük egy iszlám politikai párt (PAS) is egyetértett. Néhány iszlám csoportosulás azonban elítélte, és fenyegetésként értékelte a határozatot, mondván, a keresztények ezzel a trükkel próbálják vallásuktól elidegeníteni, és áttérésre bírni a malajziai muszlimokat. A kormány végül fellebbezést nyújtott be a jogszabály-módosítás ellen, így a Legfelsőbb Bíróság az újabb tárgyalásig kénytelen volt azt felfüggeszteni.
Merényletek sorozata
Az ügy dühös reakciók és fenyegetések áradatát indította el. Muszlim csoportok tucatjai terveztek tiltakozó megmozdulásokat január 8-án a pénteki ima utánra, s megindult az erőszakos cselekmények sorozata is, melyek során 10 templomot és egy katolikus iskolát támadtak meg szélsőségesek. Többek közt Kuala Lumpurban, Szaravakban, Borneó szigetén, Taipingban, Miriben, valamint Malcca állam déli részén dobtak Molotov-koktélokat, köveket, és festékbombákat az imahelyekre. A fővárosban pedig betörték azoknak az autóknak a szélvédőjét is, amelyekben keresztény szimbólumokat véltek felfedezni. Január 21-én, az előző hetek akcióira válaszul, ismeretlen tettesek Muarban két mecsetet próbáltak meg felrobbantani.
A konfliktus belső értékelése és a nemzetközi közvélemény
A maláj vezetés szélsőséges reakciónak tekinti az atrocitásokat. Nadzsib Razak miniszterelnök elítélte a támadásokat, s úgy nyilatkozott, a kormány minden lehetséges eszközt bevet majd annak érdekében, hogy útját állja az ilyen jellegű cselekményeknek, melyek veszélyeztetik az ország harmóniáját. Szied Hamid Albar belügyminiszter pedig kijelentette, hogy a támadások ellenére is, minden malajziai biztonságban élhet hazájában. Hangoztatta: nem akarják, hogy az ilyen támadások elszaporodjanak az országban. Ennek szellemében Mohamad Szabtu Oszman, Kuala Lumpur rendőrfőnöke felszólította a muszlimokat, hogy ne vegyenek részt a meghirdetett tüntetéseken, s jelezte, rendőröket vezényelnek ki a mecsetekhez a közrend fenntartása érdekében. A fokozott erőfeszítések eredményeként a maláj rendőrség 8 embert vett őrizetbe a templomrobbantások kapcsán. A Malajziai Templomok Tanácsának főtitkára, Hermen Sasztri tiszteletes azt nyilatkozta az üggyel kapcsolatban, hogy a keresztényeket nem félemlítik meg a támadások.
A nyugati sajtóban eközben olyan vélemények láttak napvilágot, miszerint az ázsiai országban újjáéledt a vallási üldöztetés. Robert Sarah vatikáni érsek egyenesen arról beszélt, hogy Malajziában „meg akarják semmisíteni” a kereszténységet. A The Wall Street Journal egyik cikkében azt boncolgatta, hogy míg Nyugaton mindig nagy felháborodást kelt, ha valamelyik fejlett ország korlátozza a muszlimok jogait, az iszlám világban elterjedt keresztényüldözésről azonban kevés szó esik.
Az ország kormánya továbbra is tagadja, hogy Malajziában faji vagy vallási ellentétek lennének. A tények azonban azt látszanak igazolni, hogy az események a központi vezetés által hangoztatott „harmóniát” kemény próbatétel elé állították.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése