Káosz és kilátástalanság: most jön csak a neheze

Katasztrófa Haitin

Teljes a káosz Haitin a január 12-ei földrengés után. Az ország lakosságának harmada károsult, a segélyezés pedig akadozik, mert mind a kommunikáció, mind az infrastruktúra összeomlott.

A függetlenség korai (1804) elnyerése óta tapasztalható konstans politikai instabilitás mellett az elmúlt huszonnyolc évben összesen 65 természeti csapás sújtotta Haitit, melyek több, mint nyolcezer halálos áldozattal, és mintegy hétmillió megkárosított emberrel jártak – ami, figyelembe véve az ország kilencmilliós lakosságát, hatalmas szám.

230 éve nem láttak ilyen pusztítást

A tavalyi Gustav és Hanna hurrikánok által okozott károk ugyanakkor eltörpülnek amellett a Richter-skála szerinti 7-es erősségű földrengés mellett, mely kedd délután rázta meg a szigetet. A földrengés epicentruma mindössze tizenöt kilométerre volt Port-au-Prince-től, ami, tudván, hogy a haiti fővárosban több mint egymillió ember él, illetve, hogy (az Infolatam tudósítása szerint) egy 7-es erősségű földrengés harmincötször erősebb a második világháborúban Hirosimára ledobott atombombánál, előrevetítette a katasztrófát, melynek egyelőre még megbecsülni is nehéz áldozatait: a Vöröskereszt kezdetben 45–50 ezer halottról tudósít, más források azonban a százezres számot sem tartották túlzónak. Mára kiderült, utóbbiak sem voltak szélsőségesen pesszimisták: mára már ötvenezer halottat eltemettek, és az újabb becslések 200 000 áldozatot sem tartanak lehetetlennek. Haitin az elmúlt 230 évben nem volt ehhez mérhető természeti katasztrófa.

A földrengést követő ötödik napon a káosz továbbra is állandó a szigetországban: a fedél nélkül maradt emberek a romok és halottak közt alszanak, és jelenleg még az is gondot okoz, hogy a halottakat megfelelő helyre szállítsák. A földrengés a lakóházak mellett nem kímélte a középületeket sem: összeomlott az ENSZ székháza (eddig 36 ENSZ-alkalmazott haláláról és 190 eltűnéséről számoltak be), a Parlament épülete, több minisztérium, a katedrális, a kórházak és iskolák többsége és egy börtön, melyből számtalan rabnak sikerült megszöknie, tovább rontva a már így is katasztrofális közbiztonság helyzetén.

A sebesültek ellátása több okból is akadozik: az ép kórházak hiánya mellett rengeteg kórházi dolgozó életét veszítette, a folyamatosan érkező segédalakulatoknak pedig várakozniuk kell, mert a kikötő használhatatlan, s bár a légtér tele, a repülőtéren azonban mindössze egy kifutópálya használható, és összedőlt az irányítótorony, csak lassan érkezik a segítség. A nehézkes ellátás (melynek okairól a helyiek nem tudhatnak a kommunikációs hálózat összeomlása miatt) következtében a lakosság ijesztően tüntetett: egyesek halottakból emeltek barikádokat. A hatóságok a fosztogatók mellett a járványtól is félnek, ezért elsőrangú fontosságúnak tartják a halottak elszállítását és eltemetését.

Mindenki segít...

A nemzetközi szervezetek, kormányok és civil szervezetek egymás után teszik felajánlásaikat a Haitinek nyújtandó segélyekről. A francia elnöki hivatal csütörtök este bejelentette, hogy az Obamával folytatott telefonos egyeztetések alapján haladéktalanul hozzálátnak egy olyan konferencia szervezéséhez, mely a sziget nemzetközi újjáépítését és fejlesztését hivatott kidolgozni, s melyben várják többek között Brazília és Kanada segítségét is.

A Világbank és az USA 100 millió, a Vöröskereszt 10 millió dollárt ígér, az EU hétfőn tart rendkívüli értekezletet a témában. Az ENSZ főtitkára, Ban Ki-Mun szerint az akut segítségnyújtáshoz és az újjáépítéshez 560 millió kéne: a szervezet pillanatnyilag 25 milliót szabadított fel erre a célra. A felsoroltakon kívül számos ország, nemzetközi és civil szervezet igyekszik a létező összes módon segíteni: ezrével érkeznek a felajánlások Facebook-on, mobiltelefonon, sorra érkeznek a készételek és ivóvízkészletek tonnái, a szeretetszolgálatok munkatársai (Magyarországról a Református és a Baptista Szeretetszolgálat küldött embereket). Probléma lehet ugyanakkor a beérkező források szétosztása a szigeten uralkodó káosz miatt, melyet amerikai katonák és tengerészgyalogosok bevonásával igyekeznek visszaszorítani.

...de vajon önzetlenül?

A feszített költségvetés ellenére százmilliós segélyt folyósító Barack Obama úgy nyilatkozott, "Nem bocsátanám meg magamnak, ha nem tennénk meg minden tőlünk telhetőt ebben a tragikus helyzetben", emellett pedig mentőhelikoptereket, egy komplett kórházhajót és további katonákat vezérelt a helyszínre. Külügyminisztere, Hillary Clinton, külföldi útját megszakítva néhány órája érkezett meg a földrengés sújtotta országba.

A nagy hadi mozgósítások érthetően annak is köszönhetőek, hogy meggátolják azt a nagy részben illegális haiti beáramlást, mely az Egyesült Államokba irányul. Az Obama-kormány szóvivője pénteken közölte, hogy az USA átmenetileg menedéket nyújt azoknak az illegális haiti bevándorlóknak, akik a keddi földrengés idején már az országban tartózkodtak. Az amerikai törvények szerint időlegesen védett státus jár azoknak a külföldieknek, akik természeti katasztrófa, fegyveres konfliktus vagy más ok miatt nem tudnak biztonságban visszatérni hazájukba. Érthető okokból főképp az ország déli részén igen magas a haitiak száma: a rengeteg kubainak is otthont adó Miamiban mintegy 110 ezren várják a híreket családjukról és barátaikról.

http://kitekinto.hu/latin-amerika/2010/01/17/kaosz_es_kilatastalansag_most_jon_csak_a_neheze