Csak a megfelelő pillanatra várt Francisco Franco spanyol diktátor, hogy „beáldozza” a hatezer spanyol zsidót, akikről részletes listát vezettek – állítja a madridi El País, nemrég előkerült dokumentumokra hivatkozva.1941 májusából származik az a körlevél, amelyben minden területi kormányzótól adatokat kértek a spanyol és külföldi zsidókról. Külön felhívták a figyelmet az 1492 óta Spanyolországban élő, úgynevezett szefárd zsidókra, akik rendkívül „veszélyesek”, mert csaknem teljesen asszimilálódtak.
A parancsot az a José Finat írta alá, aki a belügyminiszter Serrano Suner közeli barátja volt, és később a Franco-kormány berlini nagykövete lett. Ha Spanyolország a németek oldalán belép a háborúba, akkor a listát „ajándék gyanánt” átadták volna Hitlernek – természetesen megfelelő ellenszolgáltatásért cserébe. Erre végül nem került sor: Spanyolország kimaradt a háborúból, és 1945 után mindent elkövetett, hogy meggyőzze a szövetségeseket, főként az Egyesült Államokat arról, hogy Madrid tevékenyen – nem csupán néhány elkötelezett diplomatája révén – segítette elő az európai zsidók menekülését.
Ám a „listázottak” sorsa nem sokon múlt: állítólag amikor 1940-ben Franco és Hitler találkoztak, és a spanyol diktátor megpendítette: a hadba lépésért Gibraltárt és az észak-francia gyarmatokat kérné, Hitler tajtékozva közölte: inkább négy fogát húzzák ki, mintsem eleget tegyen a spanyol zsarolásának. A háború után egyébként Franco köpönyegforgatásába még az is belefért, hogy kártérítést követeljen a németektől a tesszaloniki szefárd (vagyis 1492-ben Spanyolországból elűzött) zsidó lakosság kiirtásáért
http://nol.hu/kulfold/franco_listaja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése