Az EP szakbizottságának tagjai alapvetően elégedettek a banki adatok USA-ba történő továbbítását lehetővé tevő új megállapodás-tervezettel. Különösen, mivel Európában is létre fognak hozni egy olyan rendszert, amely még az átadás előtt megszűrheti az európai polgárok személyes adatait. Az egyezményre még a Miniszterek Tanácsának és az EP plenárisának is rá kell bólintania.
Az EP állampolgári jogok bizottságának több tagja is elismerőleg szólt azokról az eredményekről, melyeket az EU és az Egyesült Államok közötti banki adatcserét lehetővé tevő új megállapodás kitárgyalásakor sikerült elérni. Ennek különösen azért van jelentősége, mert az EP februárban egyszer már leszavazta az egyezményt. Az áttörést az EU-nagykövetek és az Európai Parlament három legfőbb politikai pártcsoportja – a néppártiak, a szocialisták és a liberálisok – közötti szerda éjszakai egyeztetésen sikerült elérni.
„Kemény tárgyalások után érte el az Európai Parlament ezt az áttörést a SWIFT-megállapodásról” – húzta alá a szakbizottsági ülés után Alexander Alvaro (liberális német). Az EP jelentéstevője szerint a Parlament egy olyan „konstruktív megoldást” szorgalmazott, amely tekintetbe veszi az uniós polgároknak a biztonsággal és a magánélet védelmével kapcsolatos aggodalmait.
A képviselő szerint a megállapodás új elemet is hoz a parlamenti hatáskörökben, hiszen első alkalommal fordul majd elő, hogy egy európai tisztviselő ellenőrizni és javítani tudja az amerikai területen működő amerikai ügynökségek tevékenységét, emellett az egyezménynek nagy jelentősége van a nemzetközi egyezmények fölötti európai demokratikus kontroll szempontjából is.
A mostani megbeszélések főként arra fókuszáltak: miként lehetne létrehozni egy olyan európai rendszert, amely lényegében a terrorizmus finanszírozásának megakadályozását célzó amerikai program (TFTP) uniós megfelelője lenne. Ezzel elejét vehetnék ugyanis az adatok tömeges továbbításának, amely az EP egyik legnagyobb kifogása volt. Május 5-én elfogadott határozatában a Parlament például a jóváhagyás feltételeként szabta, hogy felállítsanak egy efféle szisztémát.
„Egy sor pozitív elem került a szövegbe” – hangsúlyozta Claude Moraes (szocialista, brit), aki különösen az uniós felügyelet, valamint az adatokat európai területen feldolgozó rendszer létrehozását tartotta előrelépésnek. Simon Busuttil (néppárti, máltai) is a legnagyobb erényként ezt a kettős megközelítést emelte ki, amely amellett, hogy garantálja az európai polgárok adatainak védelmét, lehetővé teszi az európai rendszer felállítását. A Néppárt a maga részéről jelezte, hogy a változtatások után készen áll arra, hogy zöld utat adjon a megállapodásnak, igaz, arra a kérdésre, hogy az EP júliusban áldását adhatja-e az egyezményre, Busuttil azt mondta, még nem jött el a pezsgőbontás ideje. „A minőség többet nyom a latban, mint a gyorsaság” – nyomatékosította.
A jelentést jegyző Alexander Alvaro közleményében fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az EP kiállt a polgároknak a magánélethez fűződő jogai mellett, amikor ragaszkodott ahhoz, hogy az adatok tömeges átadásának jelenlegi gyakorlatát egy megfelelően ellenőrzött európai rendszerrel cseréljék fel. Frakciótársa, a belga Guy Verhofstadt pedig kiemelte, hogy a Tanács elfogadta a Parlament azon követelését, mely szerint a hatályba lépést követően három évvel felülvizsgálatot kell elrendelni. „Ha öt év múlva az európai rendszer nem létezik, akkor az EU szerződést bonthat. A megállapodás megsértése esetén szintén bármikor semmissé lehet nyilvánítani az egyezményt” – emlékeztetett a liberális frakcióvezető.
A tervezet értelmében egyébként az Europol feladata lesz annak megítélése, hogy az átadandó adatra valóban szükség van-e a terrorizmus és annak finanszírozása elleni harcban. Rui Tavares (baloldali, portugál) szerint azonban a tárgyalási mandátumot megsértették, mert az Europol nem igazságügyi hatóság. „Ennek a feladatnak az Europolra testálása olyan, mintha egy részegesre bíznánk egy borospincét” – vélekedett a képviselő, Sztavrosz Lambrinidisz (szocialista, görög) pedig fontosnak nevezte, hogy az európai adatvédelmi biztos hivatalából kirendeljenek valakit az Europol mellé.
Raul Romeva i Rueda (zöldpárti, spanyol) felhívta a figyelmet arra, hogy egy lényeges probléma megvitatása elsikkadt, nevezetesen, soha nem kaptak kézhez olyan dokumentumokat, melyek igazolták volna az amerikaiaknak történő adatátadást. „Erre a vitára nem került sor” – tette hozzá.
A megállapodásról amerikai oldalról is dicsérőleg szóltak. Adam Szubin, az amerikai pénzügyminisztérium munkatársa az EUobserver szerint felhívta a figyelmet arra, hogy a tárgyalásokon az Egyesült Államok egy sor „nehéz” és „lényeges” engedményt tett. Tekintettel a belső garanciákra és a felügyeletre, valamint a jogorvoslathoz, a helyreigazításhoz és a hozzáféréshez való jogra az amerikai fél úgy érzi: a mostani egyezmény jelentős mértékben eleget tesz a korábban felvetett európai aggodalmaknak.
Az új megállapodás tervezetét június 28-án, hétfőn hagyhatja jóvá a tagállamok képviselőit tömörítő Tanács, az EP pedig várhatóan július 7-i plenáris ülésén szavazhat a témában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése