Méltatlanul elfeledettek az első világháború gyarmati katonái

Az első világháború történetéből gyakran kimaradnak a gyarmatok létfontosságú hozzájárulásai, miközben a kolóniákról érkező segítség, a különböző etnikumú seregek mellett, a nyersanyag és a fizetési támogatások szempontjából is meghatározó jelentőségű volt.
Franciaország 160 ezer fekete katonát vetett be Európában a gyarmati birodalmából, 65 ezret pedig egyéb területeken. Igen brutális sorozási módszereik voltak, mert nagyon sok „jelentkezőre” volt szükség. A britek módszere nem volt ennyire kegyetlen, ők körülbelül 50 ezer afrikait állítottak harcba, és körülbelül egymillió „szállítót” alkalmaztak az afrikai kontinensen és még ezret Mezopotámiában.

A halálozási ráta magas volt: az észak-afrikai csatákban több mint 11 ezer afrikai katona és körülbelül 100 ezer szállító vesztette életét, 22 ezer pedig megsebesült vagy eltűnt. Az életben maradt katonák között 39 kiváló magatartást tanúsító, és 24 egyéb katonai kitűntetést osztottak szét. S hogy miért haltak meg ilyen sokan? Sokszor nagyon kevés, ráadásul silány minőségű étel állt a rendelkezésre, illetve nem volt elég ruha, cipő, csak néhány pokróc, emellett az orvosi ellátás is gyengének bizonyult.

A britek indiai csapatokat is bevetettek, minden fronton alkalmazták őket. A 1,5 millió katonából 114 ezerre rúgott azok száma, akik meghaltak, megsebesültek vagy eltűntek. Emellett 600 ezer, nem katonai feladatokat ellátó munkás is volt, akik főleg az élelem, a ruha és a muníció utánpótlásról gondoskodtak. Az indiai katonák között 12 Viktória Keresztet és 12445 bátorságmedált osztottak ki.

Az Indiai Királyi Tengerészet rendelkezett aknakutató hajó flottákkal, valamint üzemanyag -, és hadseregszállító hajókkal is. Ezeken a tisztviselők azonban mind európaiak voltak. India nemzeti költségvetésének az aránya - amit védelemre költöttek az első világháború alatt - 49 százalékról 61 százalékra nőtt.

A gyarmati titkár, Winston Churchill kételkedett abban a mondásban, hogy „a fejletlen fajok nem képesek létrehozni a demokrácia intézményeit, mert még önkormányzattal sem rendelkeznek.” Ezért 1922-ben különböző próbálkozások voltak arra, hogy a kormányba és a hadsereg vezetőségébe egyre több indiai származású kerüljön.

A bőrszínhez köthető attitűdök miatt a Karib-szigeteken nem toboroztak csapatokat 1915-ig. A britek karibi ezrede 11 zászlóaljból állt, a katonákat durva bevetésekre képezték ki fehér tisztek. Nekik kevés hozzáférésük volt a szociális eszközökhöz és neheztelték a fizetési diszkriminációt, illetve hogy nem biztosítottak számukra eltávozási lehetőséget. Bár harcolni edzették őket, több zászlóaljat mégis elkülönítettek árkot ásni vagy pedig lőszerszállítónak Olaszországba.

1918-ban, mikor elrendelték, hogy olasz munkások után latrinákat tisztítsanak, a katonák fellázadtak. Negyvenkilenc embert ítéltek börtönbüntetésre, ami 3-5 évig terjedő kényszermunkával járt. Az állítólagos bandavezér halálos ítéletét pedig 20 évi börtönre cserélték. Egyéb, a Közel-Keleten szolgáló karibi zászlóaljak szintén elkezdtek reagálni a hivatalos megkülönböztetés kérdésére, ezért határozat született feloszlatásukról, és minél előbbi hazaszállításukról. 81 karibi katona kapott kitüntetést a bátorságáért.

Nem csak katonákat és szállítókat adtak a kolóniák. 1915–1917 között a britek például körülbelül 80 ezer font támogatást kértek az aranyparti gyarmatoktól, hogy segítsék a háborús erőfeszítéseket. 700 ezret csak Aranypart kormánya adott, 40 ezer font Gambiából, 15 ezer pedig Sierra Leonéból érkezett. Nigéria állta csapatai költségét, a fehér tisztviselők magas fizetéseit is beleértve. A Karibi-szigetek 2 millió fontot adományoztak a Háborús Alapnak, emellett tüzelőanyagot, üzemanyagot és pamutot exportáltak, valamint kifizetettek 9 repülőgépet és 11 mentőautót. A nyugat-afrikai gyarmatok olajt, kakaót, aranyat, bauxitot és mangánt termeltek; a keletiek bőrt, magokat, gumit, dohányt és rezet.

Attól még nem készült kutatás, hogy a fekete és az ázsiai populáció minként vette ki részét a háborúból az anyaországban. Azt azonban tudjuk, hogy hadviselési jog szerint a „fekete vagy egyéb színű személyeket” idegennek kellett tekinteni, ezért nagyon kevesen kerültek be a seregbe. Az első fekete brit származású hivatásos tiszt Walter Tull volt, aki a Middlesex zászlóalj Football seregéhez csatlakozott.

Amikor aztán a katonák leszerelése elkezdődött, a faji ellenségeskedés gyorsan növekedett: fekete és ázsiai embereket támadtak meg Cardiffban, Newcastleben, Londonban és Liverpoolban.

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=28008

Kolumbiai szépség a Top Model of the World idei nyertese

Kolumbiai egyetemista nyerte a németországi Dortmundban a Top Model of the World elnevezésű szépségverseny idei döntőjét.
A 24 éves Carolina Rodríguez (képünkön) a döntőben negyvenkét ország negyvenkét versenyzőjével mérte össze szépségét és talpraesettségét. Győztesként húszezer dollár (közel négymillió forint) értékű nyakéket, tízezer dollár (kétmillió forint) készpénzt és egyéves modellszerződést nyert a versenyt világszerte megrendező World Beauty Organisation cégtől - közölte Detlef Tursies, a főszervező Miss Germany Organisations (MGO) vezetője.
A versenyzőknek estélyi- és koktélruhában, illetve bikiniben is fel kellett vonulniuk. A tíztagú zsűri emellett a kisugárzást és az alakot is pontozta. Tursies szerint a győztes Rodríguez mindvégig nagyon stílusos volt, "rendkívül meggyőzően és magabiztosan viselkedett". A csinos modell után már két ügynökség is érdeklődik, így Rodríguez valószínűleg még egy ideig marad Németországban.

Az 1993 óta évente megrendezett versenyen a venezuelai Gabriela Conception lett a második, míg a harmadik helyen Muriel Susana Viera amerikai egyetemista végzett. A negyedik és ötödik helyet ukrán és német versenyző szerezte meg a vasárnap esti finálén.

http://www.metropol.hu/bulvar/cikk/530419

Amikor a nyelv az úr

Minden nemzetnek a maga nyelve a legszebb, és még inkább érvényes ez vasárnap, az anyanyelv nemzetközi napján. Ez a nap arra hivatott, hogy felhívja az emberek figyelmét saját anyanyelvük fontosságára. Az ENSZ 1999-ben nyilvánította február 21-ét nemzetközi anyanyelvi nappá. 2000 óta minden évben különféle nemzetközi szimpóziumokkal ünneplik. Az MNO-nak nyilatkozó szakértők szerint a nyelv képes uralkodni az ember felett, ugyanakkor mindenféle küzdelem nélkül tesszük magunkévá édesanyánk örökségét.

A világnap kialakulásának története a következő: 1952-ben Bangladesben az urdut nevezték ki egyetlen hivatalos nyelvvé, holott az ország lakosainak anyanyelve a bengáli. Február 21-én a diákok fellázadtak az önkényes intézkedés ellen. A rendőrség és a diákság összetűzésében öt fiatal halt meg. A bangladesiek ekkor döntöttek úgy: az anyanyelv napjává választják ezt a napot.

Már a magzat is ismeri az anyanyelvét?

Arról, hogy hogyan is válik valaki egy anyanyelvi közösség tagjává, hogyan is történik az anyanyelv elsajátítása, Pléh Csaba pszichológust kérdeztük. A BME Kognitív Tudományi Központjának vezetője érdeklődésünkre leszögezte: ahhoz, hogy egy kisgyermek megtanulja az anyanyelvét, megfelelő felkészültséggel kell rendelkeznie.

Már a terhesség utolsó hónapjaiban megkezdődik a nyelv kialakulása, a magzat már a méhben beállítja azokat a jellemzőket, amelyek az anyanyelvhez tartoznak. Így például képessé válik a mondat fő hangsúlyának azonosítására – tette hozzá a szakember. Amikor a gyermek világra jön, fel van készülve arra, hogy a látott dolgokat összekapcsolja azzal, amit a környezete közöl róluk. Ez az ember egyedülálló adottsága, a majmok, illetve az emlősök ugyanis nem képesek erre – hangsúlyozta Pléh Csaba.

A nyelvelsajátítás folyamata a tudomány álláspontja szerint a serdülőkorral, az olvasás és az írás tökéletes megtanulása után zárul le, ám ténylegesen ennél sokkal tovább tart, mondhatni egészen életünk végéig. Tudhatjuk: egy-egy idegen nyelv megtanulása sok fáradságot okoz, az anyanyelvünket megtanulni és használni viszont egy cseppnyi vesződséggel sem jár. A pszichológus elmondta, a nyelvelsajátítás olyan, mint a látás vagy a járás: mindenféle küzdelem nélkül tesszük magunkévá édesanyánk örökségét.

Az anyanyelv elsajátításában nem feltétlenül az anya, hanem az elsődleges gondozó szerepe a lényeges (bár ez legtöbbször valóban az édesanya) – emeli ki Pléh Csaba. A megfelelő interakció a környezettel biztos nyelvtudást eredményez. Nem véletlen tehát az erős vonzódás, különleges ragaszkodás saját anyanyelvünkhöz.

Kosztolányi Dezső írja Ábécé a nyelvről és a lélekről című művében: „Az a tény, hogy az anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. (…) Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként”.

Bujkál a tökéletes ritmus

A magyar irodalom további jeles képviselői hasonlóan vélekedtek az anyanyelvről. Pilinszky János A mű születése című esszéjében például kifejti: a nyelv organikus létező, amellyel az író folyamatosan küzd. „A költészet számomra játék és küzdés egyszerre, rutin és mesterség egyidejűleg” – árulta el az MNO-nak Lackfi János. A József Attila-díjas író, költő és műfordító úgy fogalmazott: érkezik egy impulzus a világ felől, amely megszerkesztésre vár, méghozzá a nyelv rendje szerinti megmunkálásra.

A Halottnéző című regény szerzője azt vallja, bárhol és bármikor képes lírai vagy prózai művet írni a vízvezeték-szerelés szintjén, ám afölött, hogy egy mű mikor lesz több ennél, költőként vagy íróként már nem lehet úr. A nyelv vezeti a kezét: sosem tudja azt leírni, amit ki akar fejezni, de amit végül papírra vet, mégis jobb lesz annál, mint amit először akart közölni.

Ilyen hatalmas a nyelv. Ám nemcsak az irodalmi nyelv, hanem a köznyelv is az. Lackfi János szerint a költészetszerű szövegek „itt kószálnak” körülöttünk, gondoljunk csak a boltok hirdetésére: áfásszámla-igényét kérjük, előre jelezze! Valóban ott bujkál a tökéletes ritmus a mondatban, az irodalom nyelve tehát nem is áll olyan messze a hétköznapok nyelvétől. Mozgásban kell tartani és ütköztetni kell a nyelv különböző rétegeit – véli a költő-író, aki szerint minden egyes anyanyelv a világ legszebb nyelve, mert az egyik képes arra, hogy kifejezze azt, amit a másik nem tud, és fordítva.

http://www.mno.hu/portal/696071

Románia az Unió „szegényháza”

A jelenlegi nyolcból hat romániai fejlesztési régió is felkerült az Európai Unió húsz legszegényebb régióját felsoroló listára – derül ki egy csütörtökön közzétett Eurostat-felmérésből.

A statisztika szerint az Északkeleti, a Délnyugat-Olténia, a Délkeleti, a Dél-Munténia, az Északnyugati és a Központi régió is a hátul kullogók közé került. Utóbbi kettő magában foglalja a Partium és Erdély nagy részét is: az Északnyugati régió Bihar, Szatmár, Kolozs, Máramaros és Beszterce-Naszód, a Központi pedig Hargita, Kovászna, Maros, Brassó, Szeben és Fehér megyéből áll. A romániai régiók közül a Moldva északi részét magában foglaló Északkeleti a legszegényebb, az Unió régiói közül az utolsó előtti helyen áll.

A többi régió sem dicsekedhet ugyanakkor, hiszen a nyolcból hétben kisebb a vásárlóerő az uniós átlagnál. Az önálló régióként működő Bukarest-Ilfov az egyetlen, amely jobb eredményekkel rendelkezik: itt a vásárlóerő meghaladja az uniós átlag 90 százalékát, ami azt jelenti, hogy az itteniek több mint kétszer gazdagabbak az ország többi polgáránál. A vásárlóerő-paritás alapján számolt bruttó hazai termék (GDP) a legszegényebb északkeleti régióban az uniós átlag 27 százaléka, ennél csak a bolgár Szeverozapaden régió áll rosszabbul a maga 26 százalékával. Hét régióban ez az arány kisebb az uniós átlag 75 százalékánál, ezzel Románia Görögországgal megegyező helyzetben van.

Ennél több hasonló helyzetben lévő régió csak Lengyelországban van, ám ez területét, így a régiók számát tekintve is az egyik legnagyobb uniós tagállam. Romániában 2007-ben az egy főre jutó GDP 5800 euró volt, a vásárlóerő-paritás szintjén számítva 10 400, ami az EU-átlag 41 százaléka. A legszegényebb Északnyugati régióban az egy főre jutó GDP 3700 euró, vásárlóereje az uniós átlag 27 százaléka. A további sorrend: Délnyugat-Olténia: 4500 euró, 32,7 százalék; Délkelet: 4700, 33,8; Dél-Munténia: 4800, 34,2; Északnyugat: 5600, 40,2; Központi: 5900, 42,2; Nyugati: 6700, 48,2; Bukarest-Ilfov: 12 800, 92,2. Az Európai Unió leggazdagabb régiója egyébként a londoni, ahol a vásárlóerő az uniós átlag 3,3-szorosa.

http://kitekinto.hu/karpat-medence/2010/02/20/romania_az_unio_szegenyhaza

A junta feloszlatta a nigeri kormányt

A Nigerben államcsínnyel hatalomra jutott katonák péntek hajnalban az állami rádióban és televízióban bejelentették: feloszlatják a kormányt és felfüggesztik az ország tavaly elfogadott alkotmányát.

Fegyveres katonák csütörtökön a fővárosban, Niameyben megrohamozták a kormányzat székhelyét, és elhurcolták az országot 1999 óta vezető Mamadou Tandja elnököt.

Az államcsínyt végrehajtó, magát a Demokrácia Helyreállításának Legfelsőbb Tanácsának (CSDR) nevező junta, amelynek "elnöke" Salou Djibo századparancsnok, péntekre virradóra a Voix du Sahel (Szahel hangja) rádióban bejelentette: felfüggesztik az alkotmányt és feloszlatják az alkotmányos intézményeket.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy a junta meddig akarja gyakorolni a hatalmat, és rendeznek-e belátható időn belül választásokat.

A CSDR kijárási tilalmat rendelt el, és lezárta az ország szárazföldi és tengeri határait. Nem engedték leszállni a nigeri főváros repülőterén a szenegáli külügyminiszter gépét sem. A politikust a szenegáli elnök bízta meg azzal, hogy közvetítsen a Nigerben egymással szembenálló felek között. Pénteken nyugalom honolt a nigeri fővárosban, kinyitottak az üzletek, az iskolákban a megszokott rend szerint folyt a tanítás.

Tandja elnököt és kormányának több tagját a lázadók egy Niamey mellett lévő laktanyába vitték. A 71 éves államfő ép és egészséges - mondta el egy nigeri katonatiszt a helyszínről az AFP francia hírügynökségnek. Jean Ping, az Afrikai Unió (AU) bizottságának elnöke elítélte pénteken a nigeri erőszakos hatalomátvételt, és "az alkotmányos rend gyors helyreállítását" követelte. Az Európai Unió külügyi főképviselője elítélte az államcsínyt, és felszólított "minden érintett felet", hogy működjön közre a demokratikus rend mihamarabbi helyreállításában.

Elítélte a puccsot a volt gyarmattartó Franciaország is. Az amerikai külügyi szóvivő - megjegyezve, hogy nem védi az erőszakos hatalomátvételt - emlékeztetett, hogy Tandja elnök idézte elő a helyzetet azzal, hogy megpróbálta meghosszabbítani hivatali idejét. Az Egyesült Államok felfüggesztette a Nigernek nyújtott, nem emberbaráti segélyeket és szankciókat vezetett be nigeri kormányzati illetékesek ellen azután, hogy az afrikai országban augusztusban népszavazáson módosították az alkotmányt, és három évvel meghosszabbították az országot tíz éve irányító Tandja mandátumát.

A belpolitikai feszültségek már május végén kezdtek felerősödni, amikor Mamadou Tandja feloszlatta a parlamentet, mert az nem volt hajlandó támogatni a népszavazás tervét. Júniusban az államfő rendeletekkel kezdett kormányozni, amihez azonban az alkotmány szerint csak szükségállapot idején lett volna joga. Az alkotmánybíróság nyár elején kimondta, hogy törvénybe ütközik az elnök által szorgalmazott referendum terve az alkotmány módosításáról. Erre reagálva azonban Tandja rendeletet adott ki az alkotmánybíróság tagjainak leváltásáról, és saját embereit helyezte el a testületben.

A Nyugat-afrikai Gazdasági Közösség (ECOWAS) tavaly ősszel felfüggesztette Niger tagságát, az Európai Unió pedig az alkotmányos rend helyreállítását kérte a nigeri kormánytól. Az egykori francia gyarmat a világ harmadik legnagyobb urántermelő országa, ennek ellenére a nigeri lakosság jelentős része szegénységben él. Az ország az utolsó helyre került tavaly azon a listán, amelyet az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) állított össze a világ államairól az életminőség szerint.

Az ingatag belpolitikai helyzet ellenére is több milliárd dollár külföldi - többek között francia és kínai - tőke áramlott Nigerbe, elsősorban az urán- és a kőolajkészletek kiaknázására.

http://www.metropol.hu/nagyvilag/cikk/529008

Nofertitit többé nem szabad fényképezni

Különleges védelmet kap Nofertiti: a Nílus királynőjének mellszobrát ezentúl már vaku nélkül sem fényképezhetik a berlini Neues Museum látogatói - erősítette meg a sajtóértesüléseket az intézmény egyik szóvivője.

A 3500 éves büsztöt eddig vaku nélkül fényképezhették az érdeklődők, "a legtöbben azonban nem tartották tiszteletben a vakutilalmat" - mondta a porosz kulturális örökség védelmét ellátó alapítvány képviselője, aki emlékeztetett: a felújított múzeum újbóli megnyitása után néhány héttel teljesen megtiltották a fényképezést.

Az intézkedés biztonsági okokból vált szükségessé, hogy megóvják a szobor érzékeny, koros pigmentjeit. A lenyűgöző mellszobrot - amelyet páncélüveg ölel körül - egy sötétített kupolateremben állították ki. A szóvivő tájékoztatása szerint a múzeum többi termében továbbra is lesz lehetőség fotózni, természetesen vaku nélkül.

A berlini Múzeumszigeten álló Neues Museum felújítása után 2009 őszén nyitotta meg újra a kapuit, Nofertitit először 1924-ben állították ki Németországban.

http://kultura.hu/main.php?folderID=959&articleID=297245&ctag=articlelist&iid=1

Korlátozzák az Oscar-beszédeket

A köszönőbeszédek rendszere is megváltozik az idei Oscar-gálán. Ezúttal a díjra esélyesek két beszéddel készülhetnek, és csak a rövidebbet mondhatják el a színpadon. A jelölteket a szervezők ki is oktatták, mit (ne) mondjanak.

Az idei Oscar-gála más lesz, mint a korábbiak. A jelöltek kioktatást kaptak, hogy ne köszönjék meg szeretteiknek és életük számos résztvevőjének, hogy idáig juthattak, csak azt mondják el 45 másodpercben, mit jelent számukra a díj.

"Az egész gála legutálatosabb része a "köszönöm anyukámnak"-típusú ömlengés. Ezért idén arra kértünk mindenkit, hogy két beszéddel készüljön. A rövid és velős elhangzik majd a színpadon, aztán minden győztes videóra mondhatja, kinek hálás, és a felvételt felrakjuk az internetre. Így senki nem unja magát halálra" – mondta a rendezvény egyik producere, Adam Shankman.

Az olyan idei nagy esélyeseket, mint George Clooney, Sandra Bullock, Meryl Streep vagy Jeff Bridges a szervezők ki is oktatták egy prezentáción az újításról. Hogy a jelöltekből lett győzteseknek mennyire sikerül majd betartaniuk az új szabályokat, az március 7-én derül ki, a 82. Oscar-gála estéjén.

Nem ez az egyetlen újítás egyébként, amit idén az Oscaron bevezettek. Mint arról korábban beszámoltunk, az igazságosabb ítélet kedvéért ettől az évtől kezdődően öt helyett összesen tíz filmalkotás szerepel a legjobb film díjára jelöltek között. Ahogy arról már szintén írtunk, olyan művek versenyeznek, mint például az Avatar, a District 9, A bombák földjén, a Becstelen brigantyk, a Fel! vagy az Egek ura.

http://kultura.hu/main.php?folderID=882&articleID=297165&ctag=articlelist&iid=1

Harvardi professzor: a Nyugat magának köszönheti hanyatlását

Lassan véget ér a Nyugat hosszú ideje tartó globális dominanciája, amit leginkább saját hibáinak és felelőtlen tetteinek köszönhet – írja kommentárjában Dominique Moïsi, a Harvard Egyetem vendégprofesszora.

A népességkutatásban számos előrejelzés bizonyult már hibásnak a múltban, de a jelenlegi várakozások szerint kettős, gazdasági és demográfiai trend van folyamatban, amelynek eredményeképpen a század közepére látványos átalakulások várhatók – írja a European Voice hasábjain megjelent kommentárjában a szakértő, egy nemrégiben közzétett kutatásra hivatkozva.

A nyugati világ népessége ekkor a világ népességének csupán 12 százalékát teszi majd ki, az európaiak pedig mindössze a 6 százalékát – ezzel szemben az első világháború kitörése előtt, 1913-ban Európában még többen éltek, mint Kínában. A gazdaságot tekintve a Nyugat részesedése a világ össztermelésében 30 százalék körüli lesz, annyi, mint a 18. században. Ez a részesedés 1950-ben még 68 százalék volt.

USA: elavultak a politikai intézmények

Moïsi szerint a múltba való visszatérésnek lehetünk tanúi, a Nyugat ismét elfoglalja régi helyét a világban, azt, amelyben még Kína 19. században indult hosszas történelmi hanyatlása előtt volt. A professzor szerint egy új történelmi ciklusba lépünk, amelyben kevesebben lesznek a nyugatiak, szemben az afrikaiakkal, közel-keletiekkel és – az egyre nagyobb gazdasági és stratégiai jelentőséggel bíró – ázsiaiakkal.

Mindezeket is figyelembe kell venni annak értékelésénél, hogy Barack Obama amerikai elnök nem vesz részt a Madridba tervezett májusi USA-EU csúcstalálkozón. A viszonylagos hanyatlásnak indult Egyesült Államok a harvardi vendégprofesszor szerint ignorálja azt az Európát, amely az amerikaiak szemében már nem jelent problémát – legalábbis a Közel-Kelethez és Ázsiához képest. Ezen kívül az USA politikai intézményei is legalább annyira elavultak, mint az ország infrastruktúrája – több mint kétszáz évvel ezelőtt hozták őket létre, ma már megújításra szorulnak. Ezt viszont gátolja az, hogy az alkotmány sok amerikai szemében szent és sérthetetlen.

Nem veszik komolyan az EU-t

Az óceán másik oldalán az EU-nak nem a koppenhágai klímakonferencia kudarca vagy az euróval kapcsolatos, a tagállamok – mindenekelőtt Görögország – gyengesége által okozott kihívások okozzák a legnagyobb problémát – véli Dominique Moïsi. Koppenhágában az EU-t figyelmen kívül hagyták, az USA és Kína az unió feje felett hozta meg döntéseit. Európának fel kell ismernie, hogy senkinek sem szolgálhat példaként, ha globális tényezőként már senki sem veszi komolyan.

De hogyan lehetne bárkit is komolyan venni, ha magát sem veszi komolyan? Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Catherine Ashton azzal igazolta, hogy nem utazott Haitire azonnal a földrengés után, hogy ő „sem nővér, sem pedig tűzoltó” – írja a professzor. Ez viszont nem gátolta meg Hillary Clinton amerikai külügyminisztert abban, hogy a helyszínre utazva jelezze együttérzését és támogatását.

A demográfiai és gazdasági átalakulás előtt álló Amerikának és Európának nem ignorálnia kellene egymást (amerikai módra) és nem is az egóján esett csorba miatt kellene lamentálnia (európai módra), hanem azokra a közös kihívásokra kellene választ adniuk, amelyeket a már nem általuk uralt globalizációs folyamatok okoznak – fejezi be írását a professzor.

http://hvg.hu/vilag/20100216_nyugat_hanyatlas

Amikor még osztrigát ettek a szegények

A tenger gyümölcseit csemegézték a londoni színházrajongók a XVI. században előadás közben - derült ki a Rose és a Globe színházak feltárásakor.

Julian Bowsher, a Museum of London régésze kollégáival két híres XVI. századi színház - az 1587-ben alapított Rose, valamint az 1599-ben létrehozott Globe feltárását végezte, amikor rábukkantak az ételmaradványokra. Az előbbi színházban játszották Christopher Marlowe I. Erzsébet korabeli angol drámaíró, költő és fordító darabjait, míg az utóbbi számára írta legtöbb színművét William Shakespeare - olvasható a Discovery Channel hírei között.

Járkáltak, falatoztak, pipáztak

"Négy évszázad múltán végre fény derült arra, hogy hogyan is néztek ki ezek a színházak - mekkorák voltak, milyen volt a színpad és hogyan viselkedtek a nézők" - hangsúlyozta Julian Bowsher, aki könyvet is írt a leletekről. A feltárások rávilágítottak arra, hogy milyen felszabadult, vidám légkör uralkodott a színházban - a nézők járkáltak előadás közben, falatoztak, de azt sem vette senki rossznéven, ha pipára gyújtottak - derült ki a dohánymaradványokból, valamint a megtalált pipákból.

A szegények eledele volt az osztriga

"Az élelmiszermaradványok és a magvak arra utalnak, hogy a színházrajongók körében igen kedvelt volt az osztriga, a rák és a kagyló, de a publikum diót-mogyorót, szilvát, cseresznyét, őszibarackot, mazsolát és fügét is vitt az előadásokra" - magyarázta a régész.

A színházi táplálékban osztálykülönbség mutatkozott. A páholyok alatt talált maradékok arra utalnak, hogy a tehetősebbek rákot és tokhalat, valamint import fügét és őszibarackot falatoztak, az állóhelyek környékén viszont rengeteg volt az osztrigahéj. "Ebben az időszakban az osztriga a szegények eledele volt" - emelte ki Julian Bowsher.

Gyakran partiztak a színészek?

A feltárások során ruhamaradványokat is találtak a színpad környékén, valamint kiegészítőket az erkélyek alatt, ahol a legdrágább ülőhelyek voltak. Ebben a korban a színészek drága ruhákban játszottak, ezt látszanak alátámasztani a finom kelmék maradványai. Előkerültek jó minőségű poharak is, utóbbiak a feltételezések szerint Itáliából származtak.

"Ez arra utal, hogy az előadás utána színészek gyakorta rendeztek partit, de az is lehet, hogy a poharak színpadi lakomák kellékei voltak. Ismeretes, hogy a Shakespeare-darabok bővelkednek az ilyen jelenetekben" - fogalmazott Julian Bowsher.

http://www.metropol.hu/kultura/cikk/527130

Beköszöntött a Tigris éve

Kínában égzengéssel, petárdák és tűzijátékok ropogásával csodálatos, lélegzetelállítóan sokszínű égre rajzolt képekkel, formákkal, gömbökkel, csóvákkal, arany és ezüst, vagy éppen piros felszökő és aláhulló szikrafüzérek látványával beköszöntött az újév, s vasárnap megkezdődött a tavaszünnep.

Pekingben szinte nincs olyan utca, ahol ne lőnének fel az ilyenkor felállított bódékban vásárolt tűzijátékokat, vagy ne játszanának velük. Vasárnapi tájékoztatás szerint a fővárosban hajnali egy óráig 52 sérülésről érkezett bejelentés, ami 44 százalékos emelkedés a bivaly évének tavalyi kezdetéhez képest, de jelentés szerint valamennyi könnyebb sebesülés volt, nem volt halálos baleset, senkinek a szemét nem kellett eltávolítani, vagy bármelyik testrészét amputálni. A különböző kórházakban és elsősegélynyújtó helyeken szombaton éjszaka városszerte összesen 13 ezer orvos állt készenlétben. A tűzoltókat 34 tűzesethez riasztották, ami az elmúlt ötven év átlagánál 24 százalékkal kevesebb.

A "szilveszter" éjszakáját aki csak tehette, családtagjai körében töltötte, evett, ivott, ajándékozott, és nézte a központi televízió (CCTV) mindig népszerű gálaműsorát. Majd miután kipihente magát, az év első napján felkerekedett, és családostul elindult valamelyik parkba, templomi vásárba, hogy ott előadásokat, akrobatákat, oroszlántáncot nézzen, vásároljon, szórakozzon.

A Jüanmingjüan régi nyári palota területén Pekingben az idén először rendeznek tavaszünnepi vásárt. Ez csak egy a látogatható legalább kéttucatnyi hasonló fővárosi rendezvényből.

A Peking északnyugati részén fekvő hatalmas parkot a fagyos időben, metsző szélben is rengeteg ember kereste fel. Az MTI tudósítója azonban a környezeten kívül itt semmi "rendkívülit", az ilyenkor szokásos parki kínálattól eltérőt nem tapasztalt: a hömpölygő tömeg vonul a kijelölt útvonalon, időnként megáll, ha kedve van célba dob vagy célba lő, ügyességi játékokra fizeti be csemetéjét, vagy a barátnőjét. A nyeremények többnyire hatalmas plüss állatok, macik, piros szívek.

Egy másik részen étel- és italárusok hívogatnak; vattacukor, pálcikára szúrt kolbász és hasonlók kaphatók. Útközben kis asztalra kirakott ajándéktárgyakat árulnak. Van, aki - jobb híján - gyerekét kosztümös vidékiek cipelte gyaloghintóval járatja körbe-körbe, miközben az alkalmi zenészek adják hozzá az ütemet. Kétperces kör a porban egy fa alatt: 20 jüan, kevesebb, mint 60 forint.

Ebben a közel kéthetes időszakban - mivel a tavaszünnepet közvetlenül a lampionünnep követi - az ország majd' minden településén valami hasonlót rendeznek. Vetélkedők, játékok, színi és vásári előadások szórakoztatnak, ahol mutatványosok, operaénekesek, akrobaták lépnek fel. Az árusok pedig portékáikat kínálják.

Vannak kínaiak, akik az év első napján templomba mennek. Ki taoistába, ki buddhistába. Ott imádkoznak, füstölőt égetnek, pénzt adományoznak: jó egészségért, gazdagságért, vagy éppen szerelemért, gyermekáldásért, hosszú életért fohászkodnak.

A kínai főváros útjai ilyenkor feltűnően "járhatókká" válnak, a szolgáltatások csak hiányosan vehetők igénybe, sok kis étterem, bolt, mosoda bezárt, vagy mert az alkalmazottakat ilyenkor haza kell engedni, vagy mert maga a tulaj vidéki.
Vasárnapi hírek szerint az idén a január 30. és március 10. közötti időszak első 15 napján a vasút már közel 71 millió utast szállított, majdnem 710 ezerrel többet, mint tavaly ilyenkor. Becslések szerint a negyven napban két és fél milliárdot is meghaladó számú utazást bonyolítanak majd le az országban.

http://www.metropol.hu/nagyvilag/cikk/526513