Templomban lőttek le egy abortuszpárti orvost

Gyilkosság áldozata lett vasárnap az Egyesült Államokban egy olyan orvos, aki előrehaladott, vagyis több mint húszhetes terhességek megszakítására specializálódott.
George Tillert lakóhelyén, a Kansas állambeli Wichitában lőtte le egy ismeretlen - szemtanúk szerint egy fehér férfi - reggel a templomban. Hatvanhét éves volt.

Tiller régóta fekete bárány volt az abortuszt ellenzők szemében a 70-es évek óta végzett speciális műtétek miatt; rendszeresen voltak tiltakozások annál a klinikánál, amelynek az igazgatója volt, s amely egyike annak a három kórháznak az Egyesült Államokban, ahol végeznek ilyen késői abortuszműtéteket.

Az orvos ellen korábban már több támadást intéztek; 1993-ban rálőttek, de azt a merényletet karsérülésekkel túlélte.

http://www.metropol.hu/nagyvilag/cikk/412461

Közszemlére tették a kivégzett férfi holttestét a szaúdiak

Lefejeztek, majd keresztre feszítették a holttestét egy férfit a szaúdi fővárosban, Rijádban pénteken. A közszemlére tevés célja a bűnözéstől való elrettentés, és viszonylag ritkán alkalmazzák ezt a durva módszert.
Kivégeztek pénteken Szaúd-Arábiában egy kettős gyilkosságért elítélt férfit, majd elrettentés céljából közszemlére tették a tetemét a királyság fővárosában, Rijádban.

A pallossal lefejezett férfi testét egy keresztre erősítették, és közszemlére tették Rijádban - idézte a szaúdi állami média a belügyminisztérium tájékoztatóját.

Emberi jogi aktivisták szerint a szaúdi hatóságok ritkán folyamodnak az elrettentés e formájához, aminek a célja a bűnözés elterjedésének megakadályozása.

Szaúd-Arábiában általában nyilvános lefejezéssel büntetik azokat, akiket gyilkosságért, nemi erőszakért és drogcsempészetért ítélnek el, és egyre gyakrabban azokra is ilyen sors vár, akik fegyveres rablást követnek el.

http://www.origo.hu/nagyvilag/20090530-kozszemlere-tettek-a-kivegzett-ferfi-holttestet-a-szaudiak.html

A Google újra feltalálta az emailt

A hagyományos email a csigapostát utánozza, a Google új, két évig csiszolt Wave-je viszont paradigmát vált, és az üzeneteket szerveren tárolt, megosztott objektumokként kezeli. A fejlesztők már kipróbálhatják az új platformot, amelyet a tervek szerint még idén kihoz a Google.
Amióta létezik email, naponta [1] kijelenti [2] róla [3] valaki [4], hogy [5] halott [6]. Az emailt majdnem megölte már az azonnali üzenetküldés, a Skype, a Facebook, a Twitter és a spam, csoda, hogy létezik még egyáltalán. A Google most azzal próbálja megmenteni, hogy újra feltalálja: a cég csütörtökön bemutatta a két éve titokban készülő Wave-et, a „jövő emailjét", amely ha bejön, nemcsak az emailt válthatja fel, de minden mást is a blogoktól a személyes weboldalakon át a kép- és videomegosztókig.

Az ambiciózus projekt eredményét egyelőre csak a Google fejlesztői próbálhatják ki, és azért csak ők, mert a cég attól tart, hogy nem tudja megfelelően bevezetni. „Arra számítunk, hogy a Wave-nek óriási hatása lesz, de sok múlik azon, hogy el tudjuk-e magyarázni a felhasználóknak" – mondta [7] Lars Rasmussen, a projekt egyik alapítója a PCWorldnek. – Részben ez az oka, hogy korán kiadjuk a fejlesztőknek."

Az email halála vagy az email jövője

A Wave-et Rasmussen testvérével, Jensszel találta ki még évekkel ezelőtt: miután cégük, a térképszoftverekre szakosodott Where 2 Tech részt vett a Google Maps létrehozásában, a fivérek úgy döntöttek, hogy a kommunikációra koncentrálnak, írja [8] Lars Rasmussen a Google hivatalos blogján. A prototípussal azután álltak elő, hogy ötfős csapatukkal hónapokat töltöttek egy Sydney-i irodába zárva, és most felettébb kíváncsiak rá, mit szól hozzá a világ.

„Egy wave [hullám] egyenlő részben beszélgetés és dokumentum, ahol az emberek gazdagon formázott szöveg, fotók, videók, térképek útján kommunikálhatnak és dolgozhatnak együtt" – írja Rasmussen.

A leírás, a kiszivárgott screenshotok és a fejlesztőknek indított blog [9] alapján a Wave filozófiáját tekintve inkább hasonlít információmegosztó közösségi szájtra, erős twitteres, sőt wikis beütéssel, mint csatolmányokkal ellátott, hagyományos emailre. Aki használja, nem üzenetet ír, hanem létrehoz egy wave-et, és ahhoz ad hozzá, illetve oda hív meg másokat. A wave-be mások is beleírhatnak, és a változtatások valós időben látszanak, tehát a böngészőben futó alkalmazás az azonnali üzenetküldést is kiválthatja.

A nyílt fejlesztőfelülete (API) azt jelenti, hogy a Wave-be bárki írhat alkalmazást, a Twitter integrációját például a fejlesztők máris sikeresen megoldották [10], és egy nyilvánosságra hozott képen pompás, Wave-ben futó sudoku-alkalmazás is látható [11].

Új metafora

Rasmussen a csütörtöki konferencián így mutatta be az email és a wave közötti különbséget.

„Az email lényegében a csigapostát utánozza. Az alapmetafora az, hogy az ember ír egy üzenetet, és elküldi egy vagy több címzettnek. Az email-rendszerek – és azt hiszem, a Gmail ezt különösen jól csinálja – képesek arra, hogy beszélgetésekké vagy szálakká fűzzék az egymással összefüggő üzeneteket. Ezzel szemben a Wave a beszélgetés definíciójával indul, amely egyszerűen az üzenetek és a résztvevők pehelysúlyú fastruktúrája. Oda-vissza küldött üzenetek helyett a beszélgetést egy megosztott, szerveren tárolt objektumként képzeljük el. A résztvevők megnyithatják ezt a hullámot, válaszolhatnak rá, majd távozhatnak, és amikor megérkezik a következő felhasználó, megnyithatja ugyanazt a megosztott objektumot, megnézheti a rá adott válaszokat, és hozzáteheti a sajátját."

http://index.hu/tech/net/2009/05/29/a_google_ujra_feltalalta_az_emailt/

Szakad a Magyar Koalíció Pártja?

Bugár Béla, valamint a Magyar Koalíció Pártjának parlamenti frakciójából ugyancsak kilépett két képviselőtársa megszakította a tárgyalásokat a szlovákiai magyar politikai tömörülés vezetőivel.

Csáky Pál mást mond a tárgyalásokon, és mást a nyilvánosságnak neg a sajtónak. Bárki is irányítja őt, nem tudjuk továbbiakban komoly tárgyalópartnerként elfogadni – jelentették be, majd hozzátették, hogy az európai parlamenti választásokig nem nyilatkoznak további terveikről.

Csáky Pál szerint viszont Bugár Béla az, aki csaknem minden egyezkedésen más álláspontot képvisel - Elődöm ideges és következetlen viselkedése nagyban nehezíti a megegyezést, mely az MKP vezetésének továbbra is érdeke – tette hozzá a pártelnök.

Több szlovákiai politológus szerint aligha kerülhető el a pártszakadás, amely akár oda is vezethet, hogy a jövő júniusi képviselőházi választásokat követően nem lesz parlamenti képviselete a szlovákiai magyarságnak.

Bugár Béla és két társa, előttük pedig Simon Zsolt, szakpolitikus Csáky Pál vezetési módszereit bírálta, s áprilisban ezért távoztak a parlamenti frakcióból. Magatartásukkal és követeléseikkel az MKP Országos Testületének június 13-ra összehívott rendkívüli tanácskozásán kívánnak foglalkozni.

http://nol.hu/kulfold/szakad_a_magyar_koalicio_partja_

Román határmódosítás: Moldova beolvad, Erdély kiválik?

"Moldova rövid időn belül egyesül Romániával"

A moldovai parlamenti választások után lezajlott események azt bizonyítják, hogy a moldáv állam összeomlása és Romániával való egyesülése elkerülhetetlen, és ezért Oroszországnak mihamarabb el kellene ismernie Transznisztria függetlenségét – hangzott el egy orosz külpolitikai szakértői kerekasztal-beszélgetésen. Más vélemények szerint a Bukarest és Kisinyov közötti diplomáciai háború mindkét országban csupán belpolitikai célokat szolgál és érintetlenül hagyja a jelenlegi országhatárokat.
A Putyin-éra elnöki hivatalának nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője, Modest Kolerov egy, a napokban Moszkvában megtartott szakértői kerekasztal-beszélgetésen annak a határozott véleményének adott hangot, miszerint Moldova a közeljövőben egyesülni fog Romániával, és ilyen körülmények között sürgősen rendezni kell Transznisztria helyzetét. Az orosz szakértő szerint nyilvánvaló, hogy Transznisztria (más néven Dnyeszteren Túli Köztársaság) nem maradhat Moldova része, ezért szükséges, hogy Oroszország felkészüljön a Moldova és Ukrajna közé beékelődő szakadár terület független államként való elismerésére.

Moszkva számon kér

Időközben Moszkva is magáévá tette a kisinyovi vádakat, melyek szerint a moldovai áprilisi zavargásokért a bukaresti titkosszolgálatokat terheli a felelősség. Oroszország elvárja Brüsszeltől, hogy kérje számon Bukaresten az állítólagos román titkosszolgálati aknamunkát. Medvegyev külpolitikai tanácsadója, Szergej Prihogyko kijelentette: Oroszország „rendkívül elégedetlen” amiatt, hogy az Unió gyakorlatilag szemet hunyt a Romániának a moldovai belügyekbe való állítólagos beavatkozása fölött. „Azt kérdeztük és továbbra is kérdezzük, hogy uniós partnereink vállalják-e a felelősséget az egyes tagországok határmódosítási szándékkal elkövetett cselekedeteiért? - teszi fel a kérdést az orosz elnök tanácsadója. A témát a hétvégi, habarovszki Oroszország-EU-csúcstalálkozón is szóba hozták. Az orosz külügyi tanácsadó, Alekszandr Grusko felszólította az Unió képviselőit: presszionálják Bukarestet, hogy egyértelműen nyilvánítsa ki, elismeri Moldova Köztársaság függetlenségét.

Erdéllyel fenyegetnek

Eközben a kisinyovi parlament alelnöke, Vlagyimir Ţurcan figyelmeztette Bukarestet, hogy a román elnök múlt heti, a két ország közötti határegyezményre vonatkozó kijelentései komoly következményekkel járhatnak és akár Erdélyre is vonatkoztathatóak. Mint ismert, Traian Basescu a közelmúltban a román és a moldovai önkormányzatok képviselőinek Piatra Neamţ-i tanácskozásán fölöslegesnek nevezte a Kisinyov által szorgalmazott kétoldalú határegyezmény aláírását, ez ugyanis szerinte felérne a Moldovát a Szovjetunióhoz csatoló Molotov-Ribbentrop-paktum „szentesítésével”. Moldova szerint a fenti kijelentés egyértelmű politikai provokációnak tekinthető.

Vlagyimir Ţurcan úgy véli, hogy a Moldova EU-integrációja felgyorsításának ürügyén meghirdetett állampolgársági procedúra megkönnyítésével Bukarest mézesmadzagot húzott el a Pruton túli fiatalság orra előtt, és ezzel valójában az ország szuverenitása ellen indított támadást. A moldáv törvényhozás alelnöke szerint Basescu veszélyes játékot űz a határegyezmény elutasításával, hozzátéve: az Erdély-kérdés is felerősödhet az ügy kapcsán, hiszen Erdélyt szintén szovjet közreműködéssel, az 1947-es párizsi békeszerződést követően csatolták Romániához.

A moldáv politikus tulajdonképpen azt állítja: ha Moldovát annektálná Bukarest, azzal egyben Erdély elszakadását kockáztatná. Ţurcan azonban – szándékosan - elhallgat több perdöntő tényt. Míg Moldova lakosságának 78 százaléka román nemzetiségű, és az egyesülés révén egy kommunista diktatúra és egyben Európa legszegényebb országának állampolgárságát uniós állampolgárságra cserélnék, addig Erdély viszonylag fejlett gazdasággal bír, az EU határain belül fekszik, etnikai összetételét tekintve pedig közel 75 százalékban román nemzetiségűek által lakott – vagyis Románia nyugati határainak átrajzolása mellett kevés érvet lehetne találni.

Az osztrákok szivárogtattak

Mindenesetre ha a moldáv aggodalmaknak nem is lenne alapja, a román államfő utóbbi hetekben tett nyilatkozatai kellő munícióval szolgáltak a két ország egyesülésével riogatók számára. Traian Basescu rögtön a kisinyovi zavargások és az azt követő megtorlások után bejelentette a repatriálási procedúra felgyorsítását. Majd egy, a napokban kiszivárgott ausztriai jelentés arról tett említést, hogy a román fővárosba akkreditált EU-diplomaták közötti találkozón Basescu egyenesen a német újraegyesítéssel példálózott, felhívva a figyelmet arra, hogy noha a második világháború után Romániát is felosztották, Bukarest számára nem adatott meg a lehetőség, hogy a „két állam, egy nemzet” valóságáról beszéljen.

A jelentés arról is beszámol, hogy 2010-ben Románia már hetente ezer moldovai személy állampolgárság-igényét kívánja teljesíteni. Basescu leszögezte: a romániai intézkedést egyetlen EU-tagállam sem kifogásolta hivatalosan, Bukarest pedig valamennyi, a „történelmi események” folyamán állampolgárságát vesztett románnak visszaadja az állampolgárságot – írta a Krónika. Az államfő nem rejtette véka alá, hogy Bukarest politikai megfontolásból könnyítette meg a határon túli románok honosítását, megpróbálva „esélyt adni” a Moldova Köztársaságban élő fiataloknak.

Bukarest megvétózná

Kisinyov nem tudja megakadályozni a moldávok román állampolgárrá válását, ezért a bürokrácia hatásos eszközével igyekszik ellehetetleníteni a kapcsolattartást a két ország polgárai között. A román nagykövetet nemkívánatos személlyé nyilvánították és kiutasították az országból, a román állampolgárok számára pedig vízumkötelessé tették a beutazást az országba. A bukaresti sajtó most naponta közöl felháborodott hangnemű riportokat a vízum beszerzésének nehézségeiről, nem hivatalos források pedig tudni vélik, hogy Románia megvétózza az Európai Unió és Moldova küszöbön álló társulási egyezményének elfogadását, amennyiben a „Pruton túli testvérek” nem törlik el az áprilisban bevezetett vízumkényszert.

Az ukránok felkészültek

Az állítólagos határmódosítási szándékokról szóló nyilatkozatháborúba Kijev is beszállt. Az ukrán védelmi miniszter, Jurij Jehanurov az ország területi egységének szempontjából két potenciális ellenséget nevezett meg: Oroszországot és Romániát. Romániával kapcsolatban Jehanurov elmondta: egyes bukaresti politikusok kétségbe vonják a jelenlegi államhatárok sérthetetlenségét. A miniszter szerint Románia nem tartja érvényesnek a jelenlegi román-moldáv határvonalat, Ukrajna tekintetében pedig potenciális veszélyforrásként értékeli a történelmi Bukovina ukrán területen fekvő részének visszacsatolását követelő – konkrétan meg nem nevezett – bukaresti hangokat. Természetesen nem maradt el az erőfitogtatás sem: Jehanurov elmondta: az ukrán katonai erők felkészültek egy esetleges ellenséges lépést követő válaszadásra.

A miniszter nyilatkozatai persze egész más megvilágításba kerülnek és élüket vesztik, ha megismerjük a háttérben zajló történéseket. Az évek óta belpolitikai válságtól sújtott Ukrajna egyik legújabb politikai áldozata épp Jurij Jehanurov lehet, akinek menesztését Julia Timosenko kormányfő kezdeményezte, korrupcióval vádolva a minisztert. A védelmi tárca vezetője viszont az államfő Viktor Juscsenko utolsó szövetségese az ukrán kormányban, miután a külügyminisztert, Volodimir Ohrizkót márciusban felállították a bársonyszékből az emlékezetes ukrán-román kémbotrány miatt. Akkor Jehanurov volt az első ukrán hivatalosság, aki Bukaresttel szembehelyezkedett.

Oroszország provokációra készül?

A románokat nem rázta meg az ukrán hadsereg felkészültségéről tett bejelentés, sokkal inkább tarthatnak Moszkva egyre agresszívabb nyilatkozataitól. A Basescu pártjához, a demokrata-liberálisokhoz (PD-L) közel álló Ziua című bukaresti napilap „európai és amerikai katonai hírszerzési” információkra hivatkozva arról közölt cikksorozatot, hogy Kisinyov és Moszkva heves kirohanásai részét képezik annak a Románia elleni provokációhadjáratnak, amely jelenleg csak a nyilatkozatok mentén zajlik, de vannak arra utaló jelek, amelyek egy esetleges katonai provokációt is előrevetítenek.

E feltételezés igazolására a lap két moldovai repülőtér tavaly ősszel elkezdett intenzív modernizációs munkálatait ismerteti, melyek közül az egyik a tiraszpoli (Transznisztria központja), a másik pedig a fővárostól 150 kilométerre fekvő Marculesti légikötő. A marculesti-i repteret tavaly minősítették katonaiból civil reptérré, a felújításnak köszönhetően azonban katonai célokra is tökéletesen alkalmas. A Ziua meglepő párhuzamra hívja fel a figyelmet, megemlítve, hogy a tavalyi grúz-orosz konfliktus kirobbanása előtt hasonló hídfelújítási munkálatok kezdődtek Dél-Oszétiában és Abháziában, biztosítva az orosz szárazföldi haderő akadálytalan mozgását. A bukaresti lap azt írja: az oroszok hamarosan szárazföldi és légi hadgyakorlatot tartanak Moldovában, melynek keretében mindkét reptér fogad majd egy-egy orosz repülőrajt.

Ez csak belpol

Mindezek ellenére Romániában és Moldovában is számos politikai szakértő véli úgy, hogy a mostani, elmérgesedett nyilatkozatháború nem rejt magában komoly veszélyeket, mesterségesen felkorbácsolt indulatok ütköznek, a konfrontációnak elsősorban belpolitikai üzenete van. Az újonnan megválasztott kisinyovi vezetés a hatalmát szeretné megszilárdítani és az országban kialakult polgárháborús helyzetről szeretné elterelni a figyelmet a kreált ellenségképpel. A román államfő pedig pártjának, a demokrata-liberálisoknak (PD-L) gyűjti a szélsőséges szavazatokat az őszi elnökválasztás tesztjének is tartott június 7-ei, európai parlamenti választások megnyeréséért.

http://kitekinto.hu/karpat-medence/2009/05/27/roman_hatarmodositas_moldova_beolvad_erdely_kivalik&lap=1

Nem szűnik a vérontás Darfúrban

63 katona halt meg Csád határához közel vasárnap, amikor a szudáni hadsereg és a – határrégióban ellenük harcoló – JEM-lázadók összecsaptak egymással.

Az Igazság és Egyenlőség Mozgalom (JEM) nevű szudáni lázadócsoport vasárnap támadta meg a szudáni-csádi határhoz közel fekvő Umm Baru katonai bázist, amelyet el is foglalt, azonban az összecsapásban 20 szudáni kormánykatona és 43 lázadó életét vesztette – állította a hadsereg hétfőn. Az emberveszteséget Suleiman Sandal, a lázadók szóvivője sem cáfolta: “Vannak embereink, akik meghaltak, nem mondhatom az ellenkezőjét” – mondta a lázadó az AFP-nek.

Szudán és a szomszédos Csád között sajátos háború folyik, amelyben mindkét fél lázadó csapatokat támogat a másik területén: a nyugat-szudáni Darfúrban működő és az ország belsejében is merész akciókra vállalkozó JEM-lázadókat – a szudáni kormány szerint – hagyományosan Csád támogatja. A JEM a darfúri konfliktus 2003-as kitörése óta tör borsot a szudáni kormány orra alá, és célja – a 2009 eleje óta nemzetközi letartóztatással a „nyakában” kormányzó – Omar al-Bashir elnök megbuktatása.

A 6 éve tartó darfúri konfliktusban becslések szerint 200 ezer ember halt meg, és 2,5 millióan hagyták el lakóhelyüket, ami miatt Darfúrt a világ egyik legsúlyosabb humanitárius válságának tartják.

http://kitekinto.hu/afrika/2009/05/26/nem_sznik_a_darfuri_verontas

Hiroshimát juttatta a szakértők eszébe a koreai atombomba

Hétfő reggel sikeres atomrobbantást hajtottak végre Észak-Koreában. Ez már a második nukleáris teszt, korábban közel három éve volt ilyen. A teszt után nem sokkal rakétát is kilőtt Phenjan. Barack Obama szerint súlyosan aggasztó a helyzet. A robbanás ereje becslések szerint közel ugyanakkora volt, mint a hiroshimai atombombáé. A robbantást még Kína is elítélte, és már az ENSZ Biztonsági Tanácsa is elkezdte legyártani vonatkozó határozatát.
Észak-Korea bejelentette, hogy hétfő reggel sikeresen végrehajtotta második földalatti kísérleti atomrobbantását. Néhány órával a robbantást követően a Yonhap jelentette, hogy Észak-Korea rövid hatótávolságú rakétakísérletet is végrehajtott. A robbantás az eddiginél is mélyebb nemzetközi elszigeteltségbe taszíthatja a sztálinista vezetésű távol-keleti országot, de növelheti Kim Dzsong Il észak-koreai vezető hazai népszerűségét.

A robbanás ereje tíz és húsz kilotonna között volt - írja orosz hadügyi szakértők adatai alapján a Guardian. Egy kilotonna ezer tonnányi TNT robbanóanyag erejének felel meg - az észak-koreai robbantás nagyjából ugyanolyan erős volt, mint a Hiroshimára ledobott amerikai atombomba - írja a Guardian.

A földalatti robbantás után Észak-Korea hétfőn két rövid hatótávolságú rakétával is kísérletet hajtott végre - írja a Yonhap dél-koreai hírügynökség. Egy dél-koreai tisztviselő szerint ezzel azokat az amerikai kémrepülőket fenyegették, amelyek a nukleáris robbantás helyszínét akarták felderíteni.

Kína és ez USA tudhatott a robbantásról

Szöuli források szerint Phenjan előre értesítette Washingtont és Pekinget a hétfőn végrehajtott föld alatti atomrobbantásról - írja az MTI. A szöuli elnöki hivatal egyik névtelenül nyilatkozó tisztviselője azt nem tudta megmondani, hogy Washington továbbította-e az információt térségbeli szövetségeseinek, vagy hogy Phenjan bármely más országgal is kapcsolatba lépett-e. A Yonhap dél-koreai hírügynökség kínai diplomáciai források alapján azt írta, hogy Phenjan Pekinget is előre értesítette az előkészületekről.

Hétfőn rendkívüli ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa az észak-koreai atomkísérlet ügyében - jelentette be Vitalij Csurkin, Oroszország ENSZ-nagykövete. A nukleáris teszt miatt Dél-Korea Kínával, Japánnal, Oroszországgal és az Egyesült Államokkal együttműködve hivatalosan kérni fogja az ENSZ Biztonsági Tanácsát (BT), hogy tegye meg a megfelelő lépéseket. Ez az öt ország vett részt ugyanis az Észak-Koreával folytatott hatoldalú beketárgyalásokban.

Barack Obama szerint súlyosan aggasztó a helyzet

Súlyosan aggasztó az észak-korei helyzet - jelentette ki Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke éjszakai közleményében. A Fehér Ház a legritkább esetben ad ki éjszaka közleményeket - írja a Los Angeles Times. Barack Obama szerint a nukleáris kísérletek fenyegetést jelentenek a békére, és cselekvésre kell sarkallniuk a nemzetközi közösséget. Észak-Korea Barack Obama szerint veszélybe sodorja a nemzetközi közösség stabilitását.

Li Mjungbak dél-koreai államfő válságtanácskozásra hívta össze a kormány tagjait - írja a Reuters. A dél-koreai pénzügyi szervezetek vezetői szintén válságtanácskozás tartanak, a robbantások híre ugyanis megrengette a szöuli tőzsdét. Kríziscsoportot álíltott fel, és rendkívüli ülést hívott össze a dél-koreai hadsereg is. Szöulban tüntetések kezdődtek a robbantások hírére.

Benita Ferrero-Waldner, az EU külkapcsolatokért felelős biztosa jelenleg Vietnamban tárgyal, ahol európai-ázsiai külügyminiszteri találkozót tartanak negyvenöt ország részvételével. Eredetileg a gazdasági válság és a mianmari helyzet lett volna a fő téma a megbeszélésen, a robbantások híre azonban valószínüleg felülírja ezt.

Még Kína is elítélte a robbantást

Magyarország elítéli az észak-koreai nukleáris kísérletet - jelentette ki Várkonyi László, a Külügyminisztérium szakállamtitkára az MTI-nek, aki szintén részt vesz a vietnami találkozón.

A robbantást nemcsak szinte minden nyugati ország, hanem az Észak-Korea szövetségesének számító Kína is elítélte. A kínai kormány "határozottan ellenzi a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság által végrehajtott nukleáris tesztet", felszólítja Észak-Koreát, hogy ne tegyen semmit, ami "elmérgesítheti a helyzetet" és térjen vissza a hatoldalú tárgyalásokon tett korábbi ígéretéhez, hogy felszámolja atomprogramját - áll a Külügyminisztérium közleményében.

A mostani atomrobbantás erősebb volt, mint az élőző

Phenjan április végén már jelezte, hogy hamarosan végrehajtja második kísérleti atomrobbantását, miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa megrótta egy rakéta április 5-i fellövéséért. A KCNA hivatalos phenjani hírügynökség szerint a kísérleti atomrobbantás az észak-koreai nukleáris elrettentő erő építését célzó lépések része, amelyek az ország védelmét szolgálják. A második atomrobbantás ereje, és az ellenőrzés technikai színvonala egyaránt meghaladta az első tesztét - közölte a Yonhap dél-koreai hírügynökség.

Észak-Korea első kísérleti atomrobbantását 2006 októberében hajtotta végre. Az első tesztet az ország északkeleti részén végezték. A KCNA nem közölte a második robbantás helyszínét.

Előzőleg a Yonhap arról számolt be, hogy Észak-Koreában "mesterségesen keltett földrengés" történt. A történtek miatt Ri Mjong Bak dél-koreai elnök rendkívüli tanácskozásra hívta biztonsági kabinetjét.

A NATO-nagykövetek is tiltakoznak

Nyilatkozatban ítélte el hétfőn az Észak-Korea által végrehajtott nukleáris és rakétakísérleteket az Észak-atlanti Tanács, vagyis a NATO-tagországoknak a szövetséghez akkreditált nagyköveteiből álló testület.

"Phenjan ezen felelőtlen lépései komoly kihívást jelentenek az ázsiai-csendes-óceáni térség békéjével, biztonságával és stabilitásával szemben, kiváltják a nemzetközi közösség egyetemes elítélő válaszát" - áll a nyilatkozatban.

A testület felszólítja Észak-Koreát, hogy teljesítse nemzetközi kötelezettségeit, hajtsa végre a vonatkozó ENSZ biztonsági tanácsi határozatokat, valamint számolja fel nukleáris fegyverkezési programját.

http://www.origo.hu/nagyvilag/20090525-eszakkorea-atomrobbantast-hajtott-vegre.html

Tito özvegye megszólalt

A 84 éves Jovanka Broz eddig nem beszélt az életéről, most azonban egy interjúban kiöntötte a lelkét. A férje halála után korábbi otthonából úgy kellett távoznia, hogy csak néhány dolgot vihetett magával.
Megtörte csaknem három évtizedes hallgatását Jovanka Broz, Josip Broz Tito egykori jugoszláv vezető özvegye, és keserűen számolt be méltatlan helyzetéről a Politika [1] című belgrádi újságnak.

Tito harmadik feleségét, aki decemberben lesz 85 éves, rögtön a férje halála után, 1980 májusában kirakták az elnöki rezidenciáról, és a kormány egyik vendégházában jelöltek ki számára ideiglenes lakóhelyet, ahol azóta is lakik.

Csak néhány tárgyat vihetett magával

Jovanka Broz teljes elszigeteltségben él, és mint a vasárnap megjelent interjúban elmondta, évek óta már férje sírját sem keresi fel május 4-én, Tito halálának évfordulóján, mert nem akar olyan emberekkel találkozni, akik méltatlanul elbántak vele. Úgy kellett ugyanis távoznia korábbi otthonából, hogy csak néhány személyes tárgyát vihette magával, értéktárgyain kívül fényképeit, évtizedek alatt összegyűlt leveleit is elvették.

Ami jelenlegi helyzetét illeti, Tito özvegye elmondta, az továbbra is bizonytalan. Három évtizedes ideiglenes lakóhelyén bizonyos állami apanázsból él, amelyről azt sem tudja, ki ítélte meg neki, és amelynek az összege is változó.

Bár férje oldalán részt vett a II. világháború alatt a németek elleni partizánharcban, ki is tüntették, a jugoszláv hadsereg alezredese volt, nyugdíjat nem állapítottak meg számára. Férje után sem számíthat nyugdíjra, mert Josip Broz Titónak, Jugoszlávia teljhatalmú urának - akinek a temetésén 4 uralkodó, 31 államfő, 22 miniszterelnök, 47 külügyminiszter és egyéb híresség, összességében 127 ország 209 delegációja vett részt - nem volt hivatalosan megállapított fizetése.

29 év után útlevelet kaphat

Az utóbbi években a közvélemény által már jószerével elfelejtett Jovanka Broz iránti érdeklődést az keltette fel, hogy nemrég meglátogatta Ivica Dacic miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter, a Szerb Szocialista Párt elnöke, és megígérte, hogy elintézi: Tito özvegye a lehető leghamarabb visszakapja [2] személyi okmányait. Azokat ugyanis 1980 májusában szintén elvették Jovankától.

Az özvegy egyébként évek óta perben áll a Jugoszlávia jogutódjának számító szerb állammal, és követeli személyes tárgyainak, köztük ékszereknek, festményeknek a visszajuttatását. Tito halála után ugyanis mindent, ami az Uzicka utca 15. alatti rezidencián volt, állami tulajdonnak nyilvánítottak, köztük olyan értéktárgyakat is, amelyeket Tito felesége ajándékba kapott külföldi vendégektől, vagy éppen barátoktól, ismerősöktől.

A szerb sajtó szerint a lefoglalt javak között lévő értékes műtárgyak múzeumba kerültek, a többi holmiról pedig nem tudni, hol van. Jovanka Broz tehát nagy valószínűséggel akkor se kaphatja vissza őket, ha a bíróság számára kedvezően bírálja el a keresetét, amit a szerb média valószínűtlennek tart.

http://index.hu/kulfold/2009/05/24/tito_ozvegye_megszolalt/

Kommunista politikus lett Nepál új kormányfője

Nepálban Madhav Kumar Nepalt, az Egyesült Marxista-Leninista Kommunista Párt (UML) főtitkárát választotta szombaton a parlament az ország új kormányfőjének.
Az 56 éves Kumar Nepal az egykori maoista parancsnok, Pracsanda örökébe lép, aki három héttel ezelőtt mondott le a hadsereg főparancsnokának leváltása körül kialakult belpolitikai válság nyomán. Pracsanda (Puspa Kamal Dahal) azután nyújtotta be lemondását, hogy Ram Baran Jadav államfő nem fogadta el az egykori maoista gerillákat a hadseregbe integrálni nem hajlandó főparancsnok menesztését.

A kommunista politikust ellenjelölt nélkül választották meg, miután a maoisták előzőleg bejelentették: nem állítanak miniszterelnök-jelöltet, és bojkottálják a szavazást.

Nepal a 601 fős parlament 22 pártjának és 350 tagjának támogatását mondhatta magáénak. A maoisták 2008-ban megnyerték ugyan a törvényhozási választásokat, de nem sikerült többséget szerezniük a parlamentben. Az új kormányfő több mint egy évtizede a himalájai ország politikai életének kiemelkedő alakja. Egyik kulcsfigurája volt a Gyanendra király elleni 2005-ös tiltakozó mozgalmaknak, amelyek egy évvel később a királyság bukásához vezettek.

http://www.metropol.hu/nagyvilag/cikk/408673

Újabb összecsapások Athénban a muzulmán bevándorlók és a rendőrök között

Görögországban egyre több probléma van a bevándorlókkal, akik naponta érkeznek Törökországon keresztül Ázsiából.

Ismét összecsapások voltak pénteken Athénban muzulmán bevándorlók és a rendőrség között amiatt, hogy két nappal korábban az iszlám közösség szerint görög rendőrök egy igazoltatás során széttéptek és megtapostak egy Koránt.

A Görögországi Muzulmán Szövetség szerint szerdán egy szíriai tulajdonban lévő kávéházban tartott razzia során rendőrök igazoltattak négy szíriai bevándorlót. Akkor az egyik rendőr állítólag széttépett egy Koránt, sőt meg is taposta az iszlám szent könyvét. A rendőrség belső vizsgálatot rendelt el az ügyben.

A hír gyorsan elterjedt a muzulmán bevándorlók, elsősorban afgánok és pakisztániak körében, és ők szervezték meg a csütörtöki tüntetést a görög fővárosban, de a megmozdulást a városközpont, az Omonia tér előtt könnygázzal oszlatták szét a rendőrök. Ugyanakkor csütörtökön őrizetbe vettek egy afgán illetőségű férfit, aki Molotov-koktélt akart dobni egy athéni rendőrőrsre, de a támadásban ő maga szenvedett súlyos égési sérüléseket.

Pénteken mintegy 1500 muzulmán vonult végig Athénon "Allah nagy" kiáltásokkal, Korán-köteteket, valamint "El a kezekkel a bevándorlóktól" feliratú transzparenst emeltek a magasba. A parlament elé vonulva kövekkel és botokkal kezdték el dobálni a törvényhozás épületét őrző rendőröket, akik ismét könnygázt vetettek be ellenük.

Az erősödő görögországi bevándorló-ellenességnek jele volt, hogy május 9-én egy szélsőjobboldali csoport támadt rá Athénban bevándorlókra, akik közül hárman kórházba kerültek.

Görögországban egyre több probléma van a bevándorlókkal, akik naponta érkeznek Törökországon keresztül Ázsiából, és innen akarnak továbbmenni Nyugat-Európába. A görög belügyminisztérium szerint tavaly közel 150 ezer tartózkodási engedély nélküli bevándorlót tartóztattak le az országban, és közülük 57 ezren Törökországból érkeztek. Becslések szerint jelenleg negyedmillióan élnek illegálisan Görögországban. Jogvédő szervezetek szerint viszont a görög hatóságok nem védik meg a bevándorlókat az atrocitásoktól.

http://www.hirszerzo.hu/cikk.ujabb_osszecsapasok_athenban_a_muzulman_bevandorlok_es_a_rendorok_kozott.109329.html